A Balaton északi partvonalát egyetlen félsziget szakítja meg, ez a Tihanyi-félsziget. Az öt kilométer hosszú és 3,5 kilométer széles földnyelv területe 12 négyzetkilométer tulajdonképpen a vulkanikus eredetű félsziget összefüggő hegycsúcsok láncolata. A félsziget legmagasabb csúcsa nyugaton a 232 méter magas Csúcs-hegy, keleten pedig az Óvár, amely 214 méter magas. A Belső- és a Külső-tó medrét az északi szél és...
A település neve 1211-ben jelenik meg először, a tihanyi apátság birtokösszeírásában, amely öt települést említ meg a mai Füred területén. Az apátsági birtoklevél megemlíti Aracsot, a Koloska-völgy bejáratánál, Magyarét az Almádi egyházkerület faluját, amely később összeolvadt Araccsal, valamint Papsokát, amelynek később Sike-re változott a neve, illetve a Kéki-völgyben elterülő Kék községet, amely a XIV. században még jelentős település volt....
A honfoglalást követően három község jött létre ezen a területen. Az egyik Nosztre volt, amely a Nosztori-völgy kezdeténél alakult ki, ez a falu nyomtalanul eltűnt. A másik település Csopak volt, amely 1277-ben került először megemlítésre és az már biztos, hogy a faluban már akkoriban vízimalmok működtek. A harmadik falu Kövesd volt, amely 1121-ben került először megemlítésre, akkoriban még Cuest...
Szent Lászó király, egy 1082-ben kelt oklevelében a települést Örs néven említi. A XIII. század elején az itt alapított prépostság a Mária Magdolna nevét viselte. A prépostságot az Örsi, vagy a Kővágóörsi család alapította. A család a királytól kapta ajándékul Szabadbattyánt. Innentől kezdve nevezik a később nagy hírű családot Batthyánynak. A községet 1363-ban Vágóörsnek, majd Kővágó-Örsnek, valamint Fel-Örsnek nevezik....
A települést 1272-ben említi először egy oklevél, akkor még Örs néven. A település valószínűleg királynéi birtok volt, majd az 1318-as évben Gizella királyné a veszprémi káptalannak adományozta. Oklevélben először 1279-ben említik Alsóörs néven. Az 1290-es év során a királyné területe volt, akkor Olors volt az elnevezése. Akkoriban a településen királyi udvarnokok, szakácsok és a királyné tárnokai éltek itt, akiknek...
Vörösberény egy Árpád-kori község, amelyet már 1109-ben megemlítenek a kordokumentumok "Villa Zaarberin" néven. 1297-ben a veszprémi káptalan birtokába került a település, 30 évvel később pedig a veszprémvölgyi apácák kapták meg. A középkorban felváltva volt használatos a Szárberény, illetve a Vörösberény név is, ezt követően pedig együtt használták mindkettőt. A XVIII. századtól kezdődően a településnek már csak a Vörösberény elnevezése...
1493-ban említi meg első alkalommal oklevél a települést Almádi néven. Akkoriban egy bencés apátság állt itt, amelyet valószínűleg Atyusz nemzettsége alapított. Az apátság körül az első lakók csak 1848 után telepedtek le és csak 1880-ban alakult községgé. A település környékén vöröses homokkő tartalmú a talaj, amely szőlőművelésre kiválóan alkalmas. A vörös homokkő a földtörténeti ókorban alakult ki, ezelőtt 285-240...
A Balaton Magyarország, illetve Közép-Európa legnagyobb tava. A Balaton területe 598,2 négyzetkilométer, a hossza pedig 78 kilométer, a szélessége 1,5 és 12,8 kilométer között váltakozik. A Tihanyi-szorosban a legkeskenyebb a szélessége, ott ugyanis csupán 1,5 kilométer.
A Balatont a Zala folyó táplálja a legnagyobb vízmennyiséggel. A tó vízgyűjtő területe, nem kevesebb, mint 5180 négyzetkilométer. A Balaton a Dunához a...
A települést írásos dokumentum 1270-ben említi meg első alkalommal. A település elnevezését a Vörösberény határában eredő Fűz-patakról kapta. A veszprémi apácák az 1617-es évben Máma falujuk határában hídvámot kérhettek. A vámot Fűzfő hídjánál szedték.
1625-ben a győri jezsuiták kapták meg ezt a jogot, így ők szedtek a továbbiakban vámdíjat és az apácák által korábban birtokolt birtokokat is megkapták. Balatonfűzfő...
A településen már a rómaiak idejében is éltek lakosok. 1109-ben említi először oklevél, akkor még Knizsa néven, majd később villa Knizsa-ként, 1479-ben pedig Kenése-ként. Az 1532-es év során országgyűlést tartottak a településen, hogy döntésre jussanak Szapolyai János és I. Ferdinánd ügyében. Valószínűleg az 1567-es évben került török kézre, minek után már hódoltsági adót kellett fizetniük a település lakóinak. A...
