1948-ban nyílt meg a fürdő, melyet 1956-ban egy 50 m2-es uszodával bővítettek. Vízellátását egy 1944-ben fúrt kútból oldották meg, ami rendkívül előnyös volt, hiszen így a Duna medre alatti és a Dunába folyó termálvizeket megfelelő módon tudták hasznosítani. Mivel 1970-től kezdve már a Széchenyi Gyógyfürdő vizével látták el, a Dagályból gyógyfürdő lett. Napjainkban is teljeskörű gyógyszolgáltatásokat vehetnek igénybe a...
A hazai szecesszió egyik legszebb példája a Pártos Gyula és Lechner Ödön tervezésében 1893-1896-ban épült Iparművészeti Múzeum. Tetőcserepei a Zsolnay-gyár remekei. Az épület hangulata a Kelet varázsát idézi. Hatalmas, átriumos belső terét a fehér falak és oszlopok uralják.
A hagyományostól eltérő vasút a főváros első kerületében működő Budavári sikló, korábbi nevén a Budai Hegypálya, mellyel eljuthatunk a Budavári Palotához. 1987-ben került be az UNESCO Világörökségeinek sorába, mint a Duna-parti látkép egyik meghatározó eleme.
1950 tavaszán indultak meg azok az átalakulások, melyeknek során létrejött a ma látható Vidámpark. Április 27-én a Belügyminisztérium jóváhagyta a terveket és május 22-én már meg is nyitotta kapuit a Budapesti Vidám Park. A Vurstlit az Angol Park kerítésének megszüntetésével kapcsolták hozzá.
Budapest egyik szimbóluma a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobor. A nőalak, mely kezeit felemelve egy pálmaágat tart, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája 1947-ből. Eredetileg a kompozícióhoz, melyet a fővárost a németek alól felszabadító szovjet hadseregnek állítottak, egy kisebb szobor is tartozott, akkoriban Felszabadulási emlékmű volt a neve. A kommunizmus bukását követően a szoborcsoportot átalakították és minden olyan elemét eltávolították, mely a...
Az egyetlen kőcirkusz Európában. Világszínvonalú előadásai hazai és külföldi vendégcirkuszok bohócainak, artistáinak és idomított vadállatainak látványos produkciói. A kontinens egyik legjelentősebb cirkusza önfeledt szórakozást nyújt minden korosztálynak.
Nemcsak a hazai, de a külföldiek körében is kedvelt fürdő, melynek gyógyforrását már az 1200-as években ismerték. A fürdő belső terében mindenütt láthatók az eredeti, művészi mozaikok, a szecessziós berendezés, a szobrok és a színes üvegablakok. Már az 1400-as évekből is maradtak írásos emlékek a gyógyfürdő területén található “csodás erejű” forrásokról. A hódoltság idején a törökök is nagyon kedvelték,...
A korabeli dokumentumok 1332-ben a települést Scemes alakban említik meg, míg 1429-ben olvashatjuk először Balaton Zemes-ként. Az 1333 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is a Zemes alakot használja, míg a pannonhalmi apátság egy 1429-ben kelt oklevele már Balatonzemesnek írja. A török hódoltság alatt a település a kőrös, pontosabban Kőröshegy nahijéhez (járás) tartozott Balatonmelléki Szemes néven. A településen egykor...
1397-ben kelt kordokumentumokban találkozhatunk először a település nevével, Paloda vagy Pallátha alakban, jelenlegi nevén 1870-óta ismert. A XV. század során Kont Miklós birtokai közé tartozott, majd az Újlaki család tulajdonába került. A XVII. századot követően a Zichy család birtokközpontja volt.
1876-ban indult meg Várpalotán a bányaművelés Sztáray Antal által. A település 1903-tól kezdődően indult fejlődésnek, ebben az időszakban vette...
Budapest egyik legszebb sugárútja a Városliget és a Belváros között húzódó, 2310 m hosszú Andrássy út. Az egységes építészeti stílusban kialakított út 2002-ben vált hivatalosan az UNESCO Világörökségének részévé a Hősök terével és a Milleniumi Földalatti Vasúttal együtt. Két oldalát a főváros eklektikus épületeinek legimpozánsabbjai szegélyezik, bérházainak belső terein gyönyörű szobrok, szökőkutak találhatók. Az Andrássy út egyik meghatározó épülete...
