Balatonalmádi1493-ban említi meg első alkalommal oklevél a települést Almádi néven. Akkoriban egy bencés apátság állt itt, amelyet valószínűleg Atyusz nemzettsége alapított. Az apátság körül az első lakók csak 1848 után telepedtek le és csak 1880-ban alakult községgé. A település környékén vöröses homokkő tartalmú a talaj, amely szőlőművelésre kiválóan alkalmas. A vörös homokkő a földtörténeti ókorban alakult ki, ezelőtt 285-240 millió évvel a Perm időszakban.

Ugyanebből a vörös homokkőből építették a település házait és a kerítéseket is, jellegzetes színt adva ezzel az egész üdülőhelynek. 1698-ban a település elhagyott pusztaság volt, majd az 1700-as évek végén alakult állandó településsé, miután a veszprémi lakosok szőlőtelepítéssel kezdtek el foglalkozni. Üdülőhellyé 1884-et követően kezdett el kialakulni, miután a filoxéra elpusztította a szőlőültetvényeket. Fürdőhelyként már 1877-ben is ismert volt. Napjainkban Balatonalmádi a Balaton északi partjának harmadik legnagyobb üdülőhelye, Balatonfüred és Keszthely után. Természetesen itt is számos szálláshely fizethető ki a SZÉP Kártya segítségével.
A település legnagyobb mértékben akkor fejlődött, amikor kiépült a balatoni vasútvonal, illetve annak a veszprémi szárnyvonala, amely azóta már megszűnt. Balatonalmádi területéhez 1971-óta tartozik Vörösberény is.
A Szent Imre templom 1930-ban épült szecessziós stílusban Medgyaszay István tervei szerint. A templom belső falait történelmi témájú falfestmények díszítik, amelyeket Karle János festett, valamint faszobrok, amelyek Németh Kálmán szobrászművész munkái. A Szent Jobb kápolnát a templom mellett építették fel, ez az egykori budai várban álló kápolna pontos mása. Az eredeti kápolnát a budai várban akkor bontották le, amikor a múltszázad végén Ybl-Hausmann tervei alapján átépítették a palotát és helyet kellett nyitni a régi palota északi négyszögénél a járműforgalomnak. A Szent Jobbot a Zsigmond kápolnában kialakított helyen őrizték, majd a Szent István bazilika egyik mellékkápolnájába helyezték át.
A Balatonalmádi Szent Jobb kápolna falait vörösmárvány borítja, a padlózatát pedig carrarai márvány. A kápolna kupoláján látható mozaik Szent Istvánt ábrázolja trónján ülve. A mozaikot a budapesti Szent Jobb kápolnából szállították ide. A mozaik készítését többnyire Lotz Károlynak tulajdonítják, de ennek ellentmond a kápolna tervezője és az építkezés irányítója Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, aki minden egyes írásában egyértelműen Róth Miksát jelöli meg, a mozaikok készítőjeként. Másrészről Ybl Ervin aki ezidáig a legteljesebb Lotz monográfiát készítette sehol sem tsz említést arra nézve, hogy a budai vár Habsburg termének mennyezet freskóján kívül más munkát is végzett volna a budai várban Lotz Károly. Ennek alapján nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a világhírű mozaikok készítője egyértelműen Róth Miksa.

MEGOSZTÁS
Előző cikkBalaton
Következő cikkVörösberény

1 hozzászólás

  1. 1493 Almádi első említése szőlő eladására vonatkozik”vineam in promontorio possesionis Zarbewren in loco Almádi vocato sitam” Almádi káptalani birtok volt, földesura a Veszptémi káptalan volt. Apátság sem bencés, sem pálos nem volt a területén. Az önálló község rangját a veszprémi Megyegyűlés 1869-ben adta vissza, ekkor 120 fő lakta. 1858 évi első kataszteri felméréskor Szentkirályszabadjához, Veszprém megyéhez, Sopron kerülethez tartozott.(Osztrák közigazgatás 1849 után.)
    A Szent Jobb kápolna nem másolat, hanem az eredetit hozták le a várból. Egyéb pontatlanságokat és téves közléseket is tartalmaz az ismertetés. Szükséges a tényleges adatoknak megfelelő átdolgozás.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here