BalatonfüredA település neve 1211-ben jelenik meg először, a tihanyi apátság birtokösszeírásában, amely öt települést említ meg a mai Füred területén. Az apátsági birtoklevél megemlíti Aracsot, a Koloska-völgy bejáratánál, Magyarét az Almádi egyházkerület faluját, amely később összeolvadt Araccsal, valamint Papsokát, amelynek később Sike-re változott a neve, illetve a Kéki-völgyben elterülő Kék községet, amely a XIV. században még jelentős település volt. Ez utóbbi később beleolvadt Füredbe, így a település név nem a fürdővel kapcsolatos, hanem vélhetőleg a fürj madárral.

A jelenlegi Balatonfüred már az Árpádházi királyok idejében is fontos közlekedési csomópont volt és mint ilyen, vámszedőhely is egyben. A település a XVI. században jelentősnek számít, viszont 1531-től kezdve rohamos léptékben pusztul, legfőképpen azt követően, hogy Veszprém vára a törökök birtokába került 1552-ben. Füred újfent az 1720-as években kezdett el ismét fejlődni, bár a XVII. században kelt források éppen csak megemlítik, de jelentőssé csak 1743-at követően vált, amikor az itt található vizet gyógyfürdőzés céljából hasznosították.
A gyógyvíz hasznosításában Lécs Ágoston tihanyi apát komoly lehetőséget látott, így megvásárolta a forrásokat, az apátság számára és ezzel lefektette a gyógyhely alapjait is. 1765-ben épült meg az első fürdőház Füreden, majd két évszázadot követően ebből lett a jelenlegi kórház épülete. Tudományosan a savanyúvíznek nevezett vízforrásokat 1772-ben kezdték el vizsgálni, majd ezt követően gyógyfürdőhellyé nyilvánították.
1825 és 1848 között Fürednek nem csak gyógyászati jelentősége volt, hanem politikai és kulturális is, hiszen a reformkor politikusai mint például Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és még számos neves írónak és költőnek is kedvenc találkozóhelye volt. 1847-ben Széchenyi István kezdeményezésére rendszeres gőzhajójárat indult Füredre, a “Kisfalud” gőzössel. A hajógyártás Füreden 1880-ban indult meg, amikor is felépítették a hajóépítő telepet. Ezt követően 1882-ben rendezték meg a Balatonon az első vitorlás versenyt. A vasút 1909-ben ért el Füredre. A II. Világháború során a balatoni flotta egy részét a füredi kikötőben süllyesztették el, de annak hajóit később kiemelték és helyreállították. 1954-ben Balatonarácsot is Balatonfüredhez csatolják, amely csak később, 1971-ben kap városi rangot.
Füreden gyógykezelte magát és gyógyult meg, a neves hindu költő Rabindranath Tagore. Róla neveztek el sétányt, amely a városi strandfürdőtől a móló bejáratáig nyúlik. Ezt a területet egészen 1860 közepéig víz borította, ugyanis akkoriban a Balaton partja északabbra nyúlt. 1866-ban töltötték fel ezt a partszakaszt és alakították ki rajta a sétányt, majd négy sorban nyárfákat telepítettek mellé. Ezt a sétányt Deák Ferenc sétánynak nevezik, hatalmas fáit 1972-ben egy elemi erejű forgószél kitépte. A napjainkban a sétányt övező platán fákat 1973-ban ültették. A Révész és Halász elnevezésű bronzszobrot Pásztor János készítette és a móló bejáratánál van felállítva. A parkban számos szobrot láthatunk, amelyek azokat a neves személyiségeket ábrázolják, akik pihenni és gyógyulni jöttek a fürdőhelyre. Blaha Lujza körpadjával szemben áll egy emlékmű. Ezt az 1954. május 30-án felborult Pajtás nevű gőzös áldozatainak és a mentésben résztvevők emlékére állították. Az emlékművet a Nők a Balatonért Egyesület állíttatta, valamint a Balatoni Hajózási Rt, illetve a Balatonfüredi Önkormányzat. Az emlékművet Raffay Béla alföldi szobrászművész készítette 1999-ben.
A Jókai villa 1870-ben épült korai eklektikus stílusban, ez volt két évtizeden át az írónak és színésznő feleségének Laborfalvi Rózának a nyaralóhely.
Jókai számos regényét itt írta, többek között a leghíresebbet is 1871 és 1872 között az Aranyembert. Napjainkban az épületben emlékmúzeum működik.
Az egykor Rotundának nevezett kerek templomot a győri Fruman Antal tervezte a tihanyi apát Bresztnyenszky Béla felkérésére. A templomot 1841 és 1846 között építették fel Rigler József vezetésével. A templom alaprajza egy görög keresztet formáz, kupolája félgömb alakú. Ez a település egyik legimpozánsabb műemléke. A belső berendezés kismértékben hasonlít a római Panteonra. Kupolája és a fülkék boltozata kazettás elrendezésű, amelyet rozettával díszített stukkó borít. A templomkupola mennyezetén négy kép látható, amelyeket Bucher Xavér Ferenc festett. A képek a négy evangélikust ábrázolják. A főoltárt egy hármas oltárkép díszíti, amelyeket József nádor udvari festője készített 1846-ban Kargling Henrietta. A festmények témái a füredi forrásra utalnak:
Krisztus és a szamaritánus asszony Jákob kútjánál. A baloldali mellékoltáron látható képet Bécsben vásárolták 1862-ben, amely a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja. A jobb oldalon álló mellékoltár helyén régebben egy szintén Bécsben vásárolt kép volt látható, amely a jól ismert bibliai témát jelenítette meg, Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. Ennek a képnek a helyén jelenleg a Golgotán megfeszített Krisztust ábrázoló kép látható, amelyet 1891-ben festett Vaszary János.
Blaha Lujza Füreden töltötte 17 éven keresztül minden egyes nyarát, a XIX. század végén és a XX. század elején. Itt áll nyaralója is, amelynek oromzatán egy felirat olvasható: “Ez volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke”. Blaha Lujza (1850-1926) életében a Nemzeti Színház örökös tagja volt. Nyaralójában jelenleg üdülő működik.
A Horváth-házat 1749-ben építette Szentgyörgyi Horváth Zsigmond copfstílusban. Az épület 1834-ben elpusztult egy tűzben, de utána újraépítették klasszicista stílusban és még egy emelettel megmagasították. A Horváthok egyszerű köznemesnek számítottak, akiknek birtoka volt Répceszentgyörgyön a XVII. században, innen kapták a Szentgyörgyi előnevet. Innentől kezdve nevezték őket Szentgyörgyi Horváthoknak, családjukból négy vármegye alispánja került ki.
1825-ben az általuk emelt épületben rendezték meg az országos hírű Anna bált. Azt nem lehet tudni, hogy az első bált követően többet is rendeztek volna, de valószínűsíthető, hogy nem, ugyanis Horváth Anna Krisztina az első bál után férjhez is ment Kiss Ernőhöz, aki egyike volt a tizenhárom aradi vértanúnak.
Horváth Anna Krisztina húga Szentgyörgyi Horváth Anna azonban az időtájt még nem volt eladósorban, így Anna bált sem rendeztek. Később a Horváth-házat átnevezték Stefánia hercegnő után, aki Rudolf trónörökös felesége volt.
A Szanatórium fedett sétánnyal rendelkezik, amely körbefog egy kis parkot. A parkban áll a Gyík című szobor, amelyet Kisfaludi Stróbl Zsigmond készített.
Az épület színházterme 1825-óta a harmadik helyszíne a híres füredi Anna bálnak.
A balatoni Panteonnak nevezik a szanatórium folyosójának azt a részét, amelyen egy emléktábla áll, azoknak a személyiségeknek a neveivel, akik Füred és a Balaton érdekében tettek valamit, például írásaikban megörökítették a Balatonnak és környékének szépségeit, vagy visszanyerték egészségüket. Ugyanitt helyezték el a Dunántúl első magyar nyelven működő kőszínházát megemlítő emléktáblát. Kisfaludi Sándor közbenjárására az épület helyén épült fel 1831-ben a színház. Balatonfüreden már korábban is volt színjátszás, az 1820-as években, de nem ezen a helyen, hanem a jelenlegi kerek templom helyén, egy deszkakerítéssel elkerített területen. Ez az áldatlan helyzet szűnt meg akkor, amikor 1828-ban elfogadták Kisfaludy Sándor javaslatát, miszerint színházat építsenek Savanyóvízen. A színháznak helyt adó telket az apátság biztosította, a keszthelyi Festetics gróf adományozta a kőoszlopokat, az építkezés költségeit pedig közadományokból fedezték. A színházban vidéki színjátszó csoportok játszottak, valamint a kor neves színészei is. 1837-ben a Füreden üdülő lakosság Déryné játékában is gyönyörködhetett. 1878-ra a színház épülete annyira elhanyagolt állapotba került, hogy le kellett bontani. Mindössze hat dór oszlop maradt meg belőle. Ezeket az oszlopokat a fenyvesparkban állították fel ismét, ott ahol a második új nyári színház épült, amely azóta szintén elpusztult.
A Kossuth Lajos-forrás ivócsarnokát Ferenc József tiszteletére építették, aki 1852-ben látogatott el ide. Korábban az épület a Ferenc József nevet viselte.
Az első itt épült ivócsarnokot 1800-banb tervezte és építette Lechner Mátyás, amelyet 1853-ban Fruman Antal építész átalakított. Az ivócsarnokban álló ivókút “savanyúvize” leginkább a cukorbetegséget és az emésztési zavarokat enyhíti. A szívkórházban és a szanatóriumban fürdőterápiás célokra használják a radioaktív, szénsavas, földes savanyú vizet különböző szívbetegségek gyógyítására. A téren további négy forrás is található, amelyek az Őskút, a Falmelléki-kút, a Savó-kút, illetve a Lobogó-forrás. Ezeknek a vizét egy közös medencébe vezetik, majd onnan szivattyúzzák a fürdőépületbe.
A balatonfüredi kórház bejárata mellett egy táblát láthatunk, amelyen Oesterrelcher Manes Józsefnek a nevét olvashatjuk. Ő a bécsi egyetemen végezte tanulmányait és a fürdő kórházának volt az orvosa, ő alapította meg a szociális létesítményt, a szegények kórházát. Ez akkoriban úttörő lépésnek számított.
Az aracsi ó-temetőben nyugszik Lóczy Lajos (1849-1920), a magyar földtan és a honi Balaton-kutatás atyja. Síremléke egy tömb vörös kőből van faragva, rajta üveglap alatt egy havasi gyopár látható, amelyet a híres világutazó Stein Aurél küldött a Himalájáról Lóczy sírjára.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here