A Kossuth téren, Budapest V. kerületében, az Országházzal szemközt áll a Néprajzi Múzeum épülete. 1872. március 5-én alapították. A Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őre ekkor Xántus János lett, ő szervezte meg a legelső kiállítást is. A Néprajzi Múzeumban “A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel állandó kiállítás működik, mely Magyarország népi kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be a paraszti világ...
1397-ben kelt kordokumentumokban találkozhatunk először a település nevével, Paloda vagy Pallátha alakban, jelenlegi nevén 1870-óta ismert. A XV. század során Kont Miklós birtokai közé tartozott, majd az Újlaki család tulajdonába került. A XVII. századot követően a Zichy család birtokközpontja volt.
1876-ban indult meg Várpalotán a bányaművelés Sztáray Antal által. A település 1903-tól kezdődően indult fejlődésnek, ebben az időszakban vette...
Somogytúr nevét 1300 környékén említi először írásos dokumentum. A település akkoriban még a körülötte lévő dombok keleti oldalán helyezkedett el, majd az idők folyamán került át a jelenlegi helyére. A községhez valamikor még puszták is tartoztak, jelenleg egyedülálló társközsége Látránynak. Az évek során a falu lakóinak száma is megfogyatkozott, ezt a tényt támasztja alá az is, hogy 50 évvel...
A Hévizi-tó a korabeli írásokban első alkalommal 1328-ban keról megemlítésre Hewyz alakban. A tó körül kialakult településeken az Árpád-házi királyok korában tímárok éltek, hiszen a tó vize nagyon alkalmas volt a bőr cserzésére és páholására. Ebben az időszakban kilenc Páh nevű község is létezett a környéken. A hévizi gyógyfürdő alapjait Festetics György (1755-1819) fektette le, amikor tó fölösleges vizét...
A települést 1254-ben még Kórus néven említi egy dokumentum. A falucska a gyógyfürdőjének köszönhetően lett híres. A híres zalakarosi gyógyfürdő vizét tápláló gyógyforrást oly módon találták, hogy 1962-ben kőolaj után kutattak. A kutató fúráson 2307,5 méteres mélységig jutottak, ahonnan 830 liter/perces hozammal 96 fokos forróvíz tört fel, amely ásványi anyagokban rendkívül gazdag hévíz volt. A víznek magas a sótartalma,...
A települést 1146-ban említi meg korabeli oklevél. 1548-ban a török hadak felégették, így lakosai kihaltak, vagy elvándoroltak. Újfent a kordokumentumok csak a XVII. század során említik meg ismét a nevét. Ezt követően ismét elnéptelenedik a település, így 1696-ban már pusztaságként jegyezték be.
A település református templomát eredetileg egyhajósra építették, szentélyét ívesen alakították ki. A templom építészeti stílusát tekintve a...
Az ország délkeleti részén, a román határ mellett található Gyula. A város az 1566-os ostrom után 129 évig állt török hódoltság alatt, kiűzetésükre 1695-ben került sor. A település 500 évig Békés megye székhelye volt. A gazdag történelmi múlttal rendelkező várost sok turista keresi fel, főleg a nyári időszakban.
Gyulai Vár
Gyula és a vár egymástól szinte elválaszthatatlan két szó. A helyiek...
Budapesten a Városligetben, a Hősök terén áll az Ezredéves, más néven Milleniumi emlékmű. A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára épült több más városfejlesztési és építészeti beruházással együtt, mint a Milleniumi Földalatti Vasút, a Ferenc József-híd, az Országház, a Nagykörút, szállodák, vásárcsarnokok, bíróságok, színházak és sportlétesítmények. A munkálatok 1896-ban indultak meg egy korábbi artézi kút felett, melyet 1868-ban fúrt Zsigmondy Vilmos...
K. Császár tervei alapján készült a Dandár utcában lévő népfürdő. 1930-ban nyitották meg, először 1936-ban alakították át. A II. világháborút viszonylag szerencsésen átvészelte, ezért már 1945-ben sikerült újra megnyitni. Létrejöttekor még tisztasági fürdőként működött, majd miután 1978-ban teljesen átépítették, már gyógyfürdői státuszt kapott.
Vize szulfátos-kloridos és kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos hévíz, mely nátriumot és fluoridiont is tartalmaz.
Javasolt porckorongsérv, degeneratív ízületi betegségek,...
Budapest talán legkedveltebb kirándulóhelye a Gellérthegy a Citadellával, mely eredetileg Habsburg erődként épült 1854-ben, az 1848-49-es szabadságharc után. A világörökségek soraiba tartozó budapesti panoráma a városnak erről a pontjáról mutatja a legszebb oldalát. A Gellérthegy egyéb látnivalói közé tartozik a Szent Gellért sziklatemplom, a Szabadság-szobor és Szent Gellért püspök szobra.
