HévízA Hévizi-tó a korabeli írásokban első alkalommal 1328-ban keról megemlítésre Hewyz alakban. A tó körül kialakult településeken az Árpád-házi királyok korában tímárok éltek, hiszen a tó vize nagyon alkalmas volt a bőr cserzésére és páholására. Ebben az időszakban kilenc Páh nevű község is létezett a környéken. A hévizi gyógyfürdő alapjait Festetics György (1755-1819) fektette le, amikor tó fölösleges vizét elvezető csatorna mellé, egy úgy nevezett “fe-redő”-ként nevezett fürdőházat építtetett 1795-ben. Később, a XIX. század folyamán, az idősebb Festetics György unokája, Festetics György (1815-1883) megvásárolta a tó egész vidékét és parkosította. Reischl Vencel 1905-ben kibérelte a területet a Festetics családtól és szanatóriumot, valamint gyógyszállót létesített. A tó körüli területet Reischl felparcelláztatta.

A trianoni békediktátumot követően, Hévíz, hazánk legjelentősebb fürdőhelyévé vált. Az Állami Gyógyfürdőkórház 1952-ben épült fel, 1968-ban megnyitotta kapuit a termálfürdő (vagy télifürdő), végül pedig a SZOT Gyógyüdülő épült fel. Ez lett a reumatikus bántalmakban szenvedő betegek legfontosabb gyógyhelye. Közigazgatási szempontból napjainkban ismert település 1946-ban alakult ki, amikor Egregy és Hévízszentandrás egy községgé egyesült.
A Hévízi-tó Európa legnagyobb és a Föld második legnagyobb meleg vizű tava. A tó területe 47500 négyzetkilométer, a legnagyobb mélysége pedig 36,5 méter. A hévíz forrásnál a víz hőmérséklete 35-36 fok. A forrás átlagos vízhozama 3600 liter/perc. A tó vize minden második nap teljesen kicserélődik, a többlet vízmennyiséget pedig egy csatorna vezeti le a Zala folyóba. A tó, évente 630 milliárd kalória hőt hoz fel a föld mélyéből. A víz hőfoka csak nagyon ritka esetben csökken 28 fok alá. A hévíz gyógyító hatását a víz hőfokán, a viszonylag nagy fajlagos tömegén, sajátságos áramlásán, magas ásványi-anyag és gáztartalmán, valamint a tó fenekét borító 1-3 méter mély gyógyiszapon át fejti ki, valamint a hévízi völgy levegőjének radioaktivitásán keresztül. A hévíz fürdésre és belsőleg egyaránt használható. A hévízi fürdőkúra jó hatással van az ízületi fájdalmak gyógyulására, valamint a reumatikus megbetegedések tüneteinek enyhülésére.
A Hévízi-tóban egy különleges meleg vízi növényfaj él, a vörös tündérrózsa vagy más néven “lótusz”, amely Indiában őshonos. Ezzel a növénnyel 1898-ban kísérletezett Lovassy Sándor akinek a kutatásai nyomán egész Közép-Európában egyedül itt kezdett el virágozni a meleg vízi tündérrózsa. A Hévízi-tó és vidéke, 1993 óta természetvédelmi terület.
A Jézus Szíve templom a hévízi egregyi városrésznek a török hódoltságot követő időszaknak az első temploma. A templom 1995-ben épült Bocskai István tervei szerint. A templom belső terének zöld-fehér színvilága miatt, a helyi lakosok a templomot Fradi templomnak is nevezik. Az elnevezés már csak azért is találó, mivel a Ferencvárosi Torna Klub egy millió forinttal támogatta a templom építését.
A XIII. században épült az Egregyi Mária Magdolna templom. A templom a közigazgatásilag Hévízhez tartozó település temetőjében áll, a mennyezete deszka borítású, a falát pedig freskók díszítik.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here