A 350 m hosszú Váralagút, más néven Várhegy-alagút a Lánchíd budai hídfője, vagyis a Clark Ádám tér és Krisztinaváros között húzódik. A 105-ös és a 16-os buszjárat közlekedik rajta. Megépítését már Széchenyi István javasolta, majd ezzel a céllal 1850-ben Ürményi József vezetésével jött létre egy társulat. A munkálatok 1853-ban indultak Clark Ádám tervei alapján, végül 1865-re készült el. Az...
1987-ben állítottak szobrot Raoul Wallenbergnek, a svéd diplomatának, aki több ezer magyar zsidó életét mentette meg. A két sziklafal közt elhelyezett bronzszobor Varga Imre alkotása.
Somogytúr nevét 1300 környékén említi először írásos dokumentum. A település akkoriban még a körülötte lévő dombok keleti oldalán helyezkedett el, majd az idők folyamán került át a jelenlegi helyére. A községhez valamikor még puszták is tartoztak, jelenleg egyedülálló társközsége Látránynak. Az évek során a falu lakóinak száma is megfogyatkozott, ezt a tényt támasztja alá az is, hogy 50 évvel...
A Közlekedési Múzeum épülete a tetején álló AN 2-es típusú repülőgép és falán áttörő NOHAB-mozdony miatt rögtön kitűnik a városligeti környezetből. A múzeumban állandó és időszakos kiállítások keretében ismerkedhetünk meg a magyar közlekedés történetével, emellett egyéb műszaki témájú időszakos tárlatokat is rendeznek. A Közlekedési Múzeumhoz eljuthatunk az 1-es villamos Ajtósi Dürer soron lévő megállójától, a 70-es trolibusz Hermina úti...
Az ötcsillagos Hilton Budapest az egyik legjobb elhelyezkedésű szálloda a fővárosban. A Halászbástya és a Mátyás templom szomszédságában, a Várnegyed legimpozánsabb részén nyitották meg 1977-ben. Az építést négyéves régészeti feltárás előzte meg. A hotel egy 13. századi dominikánus kolostor és egy 17. századi jezsuita rendház helyén épült fel. A kolostor templomhajója állt egykor ott, ahol ma a Dominikánus Udvar....
A Rudas Gyógyfürdő (Rudas fürdő) a török időkből megmaradt fürdő (kaplidzsá, ilidzsá) Budapesten. 1936 óta kizárólag férfiak használhatják. A művészileg kivitelezett és díszített fürdő építése 1550-ben kezdődött, 1566-ban Szokoli Musztafa építtette át. A fürdőt vallás okok miatt a források felett alakították ki. Központja, a törökfürdő a hódoltság idején épült meg. Mivel az iszlám vallási törvényei szerint tisztálkodásra állóvizet nem,...
1896-ban avatták fel Budapest harmadik közúti hídjaként. A Fővám és a Szent Gellért teret kapcsolja össze a Kiskörút meghosszabbításaként. Villamos először 1898. május 31-én, a megnyitás után másfél évvel közlekedett a hídon. 2007-2008-ban felújításokat végeztek rajta.
Álgyay Hubert Pál tervezésében épült 1933-1937-ben Budapest egyik Duna-hídja. A budai és a pesti körút déli felének gépjármű- és villamosforgalmát vezeti el. Felavatására 1937. szeptember 12-én került sor. 1945. január 14-én, a II. világháború alatt felrobbantották. Ezt követően újjáépítették 1950-52-ben, majd 1952. november 22-én adták át és ekkor nevezték el Petőfi-hídnak. 25,6 m széles, 378 m, feljárókkal 514 m.
1397-ben kelt kordokumentumokban találkozhatunk először a település nevével, Paloda vagy Pallátha alakban, jelenlegi nevén 1870-óta ismert. A XV. század során Kont Miklós birtokai közé tartozott, majd az Újlaki család tulajdonába került. A XVII. századot követően a Zichy család birtokközpontja volt.
1876-ban indult meg Várpalotán a bányaművelés Sztáray Antal által. A település 1903-tól kezdődően indult fejlődésnek, ebben az időszakban vette...
Nagyvázsony neve először 1233-ban jelenik meg a korabeli írásokban. Akkoriban a falu a Szent István templom köré épült és a Vázsonyi, vagy Vezsenyi család birtoka volt évszázadokon keresztül. A település is tőlük kapta a nevét, de több alakban is ismert, például Vason, Vesén, vagy Veseni. A település határában válik ketté a Budáról jövő út és halad tovább Dalmácia, illetve...
