Budapest egyik legértékesebb természeti látnivalója a 2200 m hosszú szakaszon feltárt barlang, mely fokozott védelem alatt áll. Széles folyosóit mesés ásványkiválások díszítik. 250 m-es túraútvonala kényelmes kialakítású, betonjárdák és lépcsők biztosítják a könnyű bejárhatóságot. A különleges világításnak köszönhetően a barlang járatai és képződményei teljes pompájukban láthatók. Borsókő-kiválásai Európa szerte ritkaságszámba mennek. A pormentes, tiszta barlangi levegő kiválóan alkalmas a...
A települést írásos dokumentumok 1109-ben Terra Akarattá néven említik meg először. A török dúlások során a település elpusztult és csak az 1718-as évben tűnik fel ismételten a jelenleg használatos nevéhez hasonlóval. A karattyai puszta volt a neve 1795-ben és Vörösberényhez tartozott, 1869-től pedig Kenéséhez. Ezután egy kis időre önálló település lett, de ma már újfent Kenéséhez tartozik. Mivel ezen...
A Margit körút és a Szent István körút között, a Margit-sziget érintésével ível át a Duna-felett. 1872-1876-ban épült Budapest második állandó hídjaként. Felavatására 1876. április 30-án került sor. Bár 1978-ban felújították, rossz állapota miatt 2009 augusztusában újabb javításokat kezdtek végezni rajta. Az új hidat 2011-ben avatták fel.
Az Operaházzal szemközt, Pártos Gyula és Lechner Ödön tervei alapján épült a Dreschler-palota 1883-1886-ban. Falai közt működött a Dreschler Kávéház, majd a Balettintézet és az Artistaképző. Napjainkban az épületet lezárták és sorsa egyelőre bizonytalan.
Budapest talán legkedveltebb kirándulóhelye a Gellérthegy a Citadellával, mely eredetileg Habsburg erődként épült 1854-ben, az 1848-49-es szabadságharc után. A világörökségek soraiba tartozó budapesti panoráma a városnak erről a pontjáról mutatja a legszebb oldalát. A Gellérthegy egyéb látnivalói közé tartozik a Szent Gellért sziklatemplom, a Szabadság-szobor és Szent Gellért püspök szobra.
A Budapest VI. kerületében fekvő teret az Andrássy út keresztezi, a Felsőerdősor és a Szinyei Merse utca kapcsolódik hozzá. Egy korábbi szemétlerakó gödör feltöltésével alakították ki. Eredetileg Köröndnek nevezték. Az Oktogonnal együtt a Kodály körönd tagolja építészetileg a területet. A szimmetrikus kialakítású téren álló négy épület összhangban van egymással. Az előttük lévő parkokban szobrok találhatók Szondy György, Vak Bottyán,...
Írásos forrás 1301-ben említi meg első alkalommal a települést. A XIV. század közepén "Villa Sümegh" (Symegh) néven találkozhatunk a település elnevezésével a korabeli dokumentumokban, majd a XV. század végétől már mint mezővárost, vagyis oppidumot említik. A középkorban létrejött település a XVI. század vége táján elpusztult. Az őslakosok, illetve az újonnan érkezettek a várhegy nyugati oldalának lejtőire húzódtak, a vár...
A II. világháborúban harcálláspontnak és raktárnak használták a német csapatok a nemrégiben megnyitott Vár-barlang pincerendszerét. Megtekintéséhez német és angol nyelvű idegenvezetés vehető igénybe.
A János-hegy mellett, a Svábhegyen található Budapest legmagasabb pontja, az 529 m-en fekvő Normafa. A fővárosiak körében tiszta levegője és csodás panorámája miatt is nagyon népszerű. Számtalan túraútvonal indul innen, bár a jelzések többsége ma már alig látható, ezért célszerű térképet magunkkal vinni. Legegyszerűbben a Fogaskerekűvel juthatunk fel a Normafára, melynek alsó végállomása a Moszkva tértől két villamosmegállóra található....
A 350 m hosszú Váralagút, más néven Várhegy-alagút a Lánchíd budai hídfője, vagyis a Clark Ádám tér és Krisztinaváros között húzódik. A 105-ös és a 16-os buszjárat közlekedik rajta. Megépítését már Széchenyi István javasolta, majd ezzel a céllal 1850-ben Ürményi József vezetésével jött létre egy társulat. A munkálatok 1853-ban indultak Clark Ádám tervei alapján, végül 1865-re készült el. Az...
