Olsztyn 176 ezres lakosságával a régió legnagyobb városának mondhatja magát. A város a II. világháborúban komoly károkat szenvedett, ezért épületeinek többsége már a modern kor szüleménye. A város környékén sűrű erdők terülnek el, a külvárosi területek 20%-át erdőségek alkotják. Közelében két természetvédelmi terület, folyók és tavak találhatók, melyek vonzó úti céllá teszik a szabadba vágyó turisták körében.
A környékbeli városokhoz képest Olsztyn viszonylag későn, 1353-ban nyerte el a városi rangot. Ekkor a város még porosz nevet viselt, Allensteinnek hívták. A meglehetősen kicsi település könnyen megadta magát a vidéket már uraló Német Lovagrend támadásának. Nem sokkal ezután épült fel erődje és a gótikus Szent Jakab templom. A várost hamarosan elfoglalták a lengyelek és kiűzték a lovagrendet Olsztynból. Ezt követően a város életében egy nyugodt, a fejlődésnek kedvező időszak következett. Ám a békét nem sokáig élvezhették az itt élők. A német lovagok hamarosan visszatértek és tovább folytatták az elnyomást. A felkelésre elszánva magukat Olsztyn lakói csatlakoztak a porosz városokhoz 1440-ben és létrehozták a Porosz Szövetséget, melynek célja volt, hogy segítse a lengyeleket a Német Lovagrend ellen. A sikeres háború után Olsztyn 1466-ban csatlakozott Lengyelországhoz. Lassan a gazdasági fejlődése is beindult, kihasználva előnyös helyzetét a Varsó és Królewiez közti fő kereskedelmi útvonal mentén. Ennek köszönhetően hamar kereskedelmi központtá vált, de ez az időszak sem tartott örökké. A 18. század végén a svédek vetettek véget neki, akik földig rombolták a várost és az egész régiót. Utána még a pestis is sújtotta a lakosságot. Lengyelország 1772-es felosztása után Olsztyn A Porosz Királyság része lett.
A 20. század a város történetének legtragikusabb időszaka volt. Az I. világháború után Németországhoz került, a II. világháborúban a szovjetek égették fel Olsztynt. Épületeinek közel fele odaveszett, a háború után a stagnálás időszakát élte. A fellendülés akkor kezdődött, mikor a közelben 1967-ben létrehozták a gumiabroncs gyártó üzemet. A világháború után Olsztynban végbement a polonizáció, melynek egy olyan városban, ami egy évszázadon át germanizálódott, különösen nagy jelentősége volt. A zilált múlt ma már szinte semmilyen szempontból nem érezhető és nem látható a városon, Olsztyn kellemes hangulatú történelmi településként tárt karokkal várja a turistákat.
Olsztyn legfőbb látnivalója az óváros, benne a várkomplexummal, a Szent Jakab templommal és a Főtérrel. A város történelmi magját fal veszi körbe, benne sajnos a vártnál kevesebb régi épület áll. A háború pusztítása után alig-alig maradt kézzel fogható emléke a középkorból, de ami túlélte a sorscsapásokat, azt gondosan helyreállították.
Olsztyn ma már csak romokban látható várának története nem szűkölködött fordulatokban. Ez a város legrégebbi épülete, a 14. században épült, eredetileg két szárnnyal. A régészeti ásatások azt valószínűsítik, hogy a várat a semmiből építették fel, alóla korábbi erőd maradványai nem kerültek felszínre. A vár mindvégig fontos szerepet játszott Lengyelországnak a Német Lovagrenddel szemben vívott küzdelmében. Olsztyn várában látott el adminisztrációs feladatokat, illetve vett részt a védelem megszervezésében a lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz. A vár északkeleti szárnyában élt, egy tágas szobában, melynek ablakából a Lyna-folyóra láthatott rá. A háborúkat követően visszavonult és a fromborki székesegyházban kezdett dolgozni.
Kopernikusz és Olsztyn neve szorosan egybeforrtak. A város a Kopernikusz Szövetség székhelye, mely azon városokat kapcsolja össze, ahol a csillagász élt és tevékenykedett. Olsztynban számos helyen felfedezhetők a világ egyik legjelentősebb csillagászának nyomai, természetes, hogy a város egy planetáriummal is tiszteleg legnevesebb polgára előtt. Az olsztyni planetáriumot évente több ezer látogató keresi fel.
Olsztynnak a vár mellett legjelentősebb történelmi épülete a Szent Jakab templom. Gótikus stílusban épült a 14. században, eredeti fa tornyát 1596-ban kőből építették újjá. Jelképe lett a 63 m magas torony, de belsejében is érdemes körbenézni, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú dekorációja nagyon látványos. A templomban a 16. század közepétől kezdve már lengyel nyelven folytatták a szentmiséket. A város másik fontos temploma az 1722-1726. között épült, egy hajós Keresztelő Szent János templom. Az épületet körülvevő falnak egy kis kápolna is a részét képezi, benne Szent Barbara 18. században festett képével.
A Régi Városháza az óváros központi terén áll. A két emeletes épület a 14. századból származik, gótikus stílusban építették. 1640-ben az eredeti épület leégett, de négy évvel később helyreállították. Az első emeleten a városi tanács folytatta le gyűléseit, míg a Városháza pincéjében a kereskedelemé volt a főszerep. Középkori pincehálózata és napórái a Városháza legjellegzetesebb részletei.
Olsztyn környékén a gyönyörű tájat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Sziklamászásra, siklóernyőzésre, barlangászásra, lovaglásra, túrázásra számtalan lehetőség kínálkozik. A város határain belül 1000 hektáron terül el egy erdős park, melyben hat turistaútvonal vezet, a tavak és folyók ideálisak a vizisportokhoz, vitorlázáshoz. A szabadtéri kikapcsolódáshoz természeti adottságainak köszönhetően Olsztyin az egyik legjobb választás. Lengyelországban.