Budapest III. és XIII. kerületét köti össze az Árpád híd, mely a főváros leghosszabb Duna-hídja. Egyben a legforgalmasabb is, hiszen nap mint nap kb. 150.000 jármű közlekedik rajta.
Az országgyűlések helyszíne, Magyarország legnagyobb épülete a Duna parton álló Parlament. A neogótikus stílusú épületegyüttes Steindl Imre tervezésében készült 1884-1904-ben. Hossza 268 m, kupolájának legmagasabb pontja 96 m. Az épületben összesen 691 helyiség található. A magyar koronázási jelvényeket, Szent István koronáját, az országalmát, a jogart és a reneszánsz kori kardot 2000-ben helyezték el az Országházban.
Az 1700-as évektől kezdve a Fő utca Buda kereskedelmi központja, a város egyik legforgalmasabb része volt. A Várnegyed és a török támadások során elpusztult Víziváros alatt található. A hódoltság után német kereskedők és más nemzetiségűek népesítették be a környéket. Az általuk emelt barokk házak Budapest építészeti örökségének meghatározó elemei. Az egyik legszebb műemlék a Szervita téri templom különleges, eklektikus...
A települést 1221-ben említi először írásos dokumentum, ekkoriban még a tihanyi apátság birtoka volt. Az 1325-ös évben a település Boglár néven kerül megemlítésre. A török dúlások folyamán a település teljesen elpusztult és csak az 1773-as évet követően népesült be ismét. Ezt követően a Bárány, majd a Jarjkovich család birtoka lett. Az 1890-es években kezdett kialakulni a balatonboglári fürdőélet, ezt...
A település elnevezésére két elmélet is létezik. Az egyik elmélet szerint a latin castellum szóból ered, amelynek jelentése kastély, vagy a régi magyar szóból, a Gesztelyből van származtatva, amely gesztenyést jelent. A korabeli oklevelekben Keztel, illetve Kastelic neveken említik meg. A jelenlegi település helyén egykor két falu állt. Az egyik a Szentmárton templom környékére épült, a mai kastély területén,...
Magyarország második leghosszabb barlangja a 19 km hosszú Pál-völgyi-cseppkőbarlang, melynek túraútvonala 500 m. Bár sokan a cseppköveiről ismerik, hasadékszerű folyosói és a gömbszerű oldásformák, melyeket a hévizek formáltak, nagyon különlegessé teszik. A falakon kagylólenyomatok és kalcitkristályok láthatók. A jellegzetes sziklaalakzatok és cseppkövek több ezer éves díszei a barlangnak.
Az 1241-1242-es tatárjárást követően kezdődött meg a letelepedés a mai Várhegy területén. Az 1300-as években már kb. 8000 ember élt itt. A Várnegyed északi csücskénél lévő Bécsi Kapu Buda 1686-os törökök alóli felszabadulásának 250. évfordulójára épült újjá. Az 1920-ban épített Országos Levéltár a Bécsi Kapu tér nyugati felé található. Benne őrzik a jogszolgáltatáshoz és az államhatalomhoz kapcsolódó iratokat. A...
Arszlán budai pasa parancsára kezdték meg a fürdő építését 1565-ben, majd Szokoli Musztafa alatt fejezték be. Az épület azon ritka török kori műemlékeink egyike, melyek a korai oszmán fürdőkultúrát eredeti szépségükben prezentálják. A gyógyfürdőnek közvetlen melegvízbázisa sosem volt és napjainkban sincs. Szándékosan építették távol a forrásoktól, hogy támadás esetén a várfalakon belül továbbra is tudják használni. Vizét a Lukács...
A Magyarország kulturális örökségét képező teljes könyvtári dokumentumanyag őrzését és közvetítésének feladatát látja el az Országos Széchenyi Könyvtár. Gróf Széchenyi Ferenc (1754-1820.), a felvilágosult arisztokrata kezdeményezte ennek a Nemzeti Könyvtárnak a létrejöttét. Jelentős anyagi áldozatok árán, belföldi és külföldi kutatások során gyűjtötte össze a nemzeti könyvkincset és tette elérhetővé mindenki számára.
Írásos formában a települést 1164-ben említik meg Zepuzd névalakban. A veszprémi püspökség a XIII. századtól kezdve birtokolta a település egy részét, a másik részét pedig a somogyvári bencés apátság. A török idők alatt ez a település is elnéptelenedett és csak a hódoltságot követően népesült be ismét. Egy 1848-ban íródott könyv, említést tesz Balatonszepezd kiváló minőségű boráról.
A római katolikus...
