Balatonboglár

A települést 1221-ben említi először írásos dokumentum, ekkoriban még a tihanyi apátság birtoka volt. Az 1325-ös évben a település Boglár néven kerül megemlítésre. A török dúlások folyamán a település teljesen elpusztult és csak az 1773-as évet követően népesült be ismét. Ezt követően a Bárány, majd a Jarjkovich család birtoka lett. Az 1890-es években kezdett kialakulni a balatonboglári fürdőélet, ezt követően a település kereskedelme is fellendült. 1934 és 1944 között Európa szerte itt volt az egyetlen lengyel gimnázium és líceum.

Balatonboglár a 3500 hektáros dél-balatoni borvidék legkiemelkedőbb települése. A neves „BB” márkájú borok és pezsgők is az itteni szőlő termésből készülnek. A „BB” emblémával forgalmazott italok közülük a legkeresettebbek a Chardonnay, a Királyleányka, a Muskotály, az Olaszrizling, a Tramini, a vörösborokból pedig a Kékfrankos és a Merlot, illetve a pezsgők.
Balatonboglár római katolikus temploma klasszicista stílusban készült 1932-ben. A templomot Kotsis Iván tervezte. A templom belső terében egy hatalmas méretű kereszt látható.
A Bárány-kúriát 1835-ben építette Bárány Pál klasszicista stílusban. A kúria az 1950-ben több száz holdon létesített szőlőoltvány-telep központi épülete lett napjainkra.
A 165 méter magas Vár-hegy tetején a gömb alakú Xantus János kilátó található, amely az 1967-es évben a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik érdekes látnivalója volt.