A várnegyed központi része a Mátyás-templom, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony-templom körüli tér. A középkorban itt még házak sorakoztak, melyeket sikátorok és utcácskák kereszteztek. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor ezeknek a házaknak a nagy része elpusztult és nem is építették újjá őket. Ennek eredményeként alakult ki a mai üres tér, melynek közepére Szentháromság-oszlopot emeltetett a tanács. Ez a pestisjárvány emlékét őrizte és...
Az ország fejlődésének jelképévé vált a 2008-ban felavatott Megyeri híd. 1862 m-rel Magyaroszág második leghosszabb hídja, mely az átmenő forgalmat bonyolítja, valamint könnyebb átjutást tesz lehetővé a Duna Budapesttől északra lévő településeiről a túloldalra a kerékpárosok és a gyalogosok számára.
63 milliárd forintból építették meg az Újpestet és Budakalászt összekapcsoló hidat. A Duna fő ága feletti rész ferdekábeles acélhíd,...
Nemrégiben egy két napos kiruccanáson vettünk részt, amolyan mini-nászút gyanánt Gyulán, hogy kiszabadulva a hétköznapok mókuskerekéből kicsit pihenjünk és feltöltődjünk. Óriási szerencsénkre csodálatos időnk volt, igazi indián nyár, így barangolhattunk a dél-alföldi kisváros hangulatos utcáin.
Most ennek a rövid kis hétvégének a teljesen szubjektív élménybeszámolóját tárom a kedves olvasók elé, a látnivalók bemutatását természetesen a teljesség igénye nélkül.
Az utazás
Már maga...
A Hévizi-tó a korabeli írásokban első alkalommal 1328-ban keról megemlítésre Hewyz alakban. A tó körül kialakult településeken az Árpád-házi királyok korában tímárok éltek, hiszen a tó vize nagyon alkalmas volt a bőr cserzésére és páholására. Ebben az időszakban kilenc Páh nevű község is létezett a környéken. A hévizi gyógyfürdő alapjait Festetics György (1755-1819) fektette le, amikor tó fölösleges vizét...
A korabeli dokumentumok Udwory néven említik meg 1164-ben a települést. 1211-ben a tihanyi apátság volt a település földbirtokosa, ezt követően a veszprémi káptalan, majd 1277-ben a püspökség birtokolta. A XVI. század közepétől pusztasággá válik, majd újfent 1719-től válik ismét lakottá. Lakosai leginkább halászatból és nádvágásból éltek, ugyanis a település körüli földterületek talaja alkalmatlan a mezőgazdálkodásra.
A falu keleti határában...
A település neve 1211-ben jelenik meg először, a tihanyi apátság birtokösszeírásában, amely öt települést említ meg a mai Füred területén. Az apátsági birtoklevél megemlíti Aracsot, a Koloska-völgy bejáratánál, Magyarét az Almádi egyházkerület faluját, amely később összeolvadt Araccsal, valamint Papsokát, amelynek később Sike-re változott a neve, illetve a Kéki-völgyben elterülő Kék községet, amely a XIV. században még jelentős település volt....
Budapest legnagyobb közparkja, mely 110 hektárnyi területen fekszik. Mivel a külvárosban található, nem ez a legkedveltebb park a fővárosban. Számos szobor és emlékmű díszíti. A kommunizmus alatt a tehetősebbek a Városligetbe jártak, a Népligetbe pedig főként a munkásoszály tagjai. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára épült Centenáriumi park is itt található, valamint a lézerszínházi előadásokat bemutató Planetárium...
A települést írásos dokumentumok 1109-ben Terra Akarattá néven említik meg először. A török dúlások során a település elpusztult és csak az 1718-as évben tűnik fel ismételten a jelenleg használatos nevéhez hasonlóval. A karattyai puszta volt a neve 1795-ben és Vörösberényhez tartozott, 1869-től pedig Kenéséhez. Ezután egy kis időre önálló település lett, de ma már újfent Kenéséhez tartozik. Mivel ezen...
Ha belföldi olcsó szállást keres, akkor használja a SzállásKérés.hu portál szálláskeresőjét, mely gyors, pontos és releváns találati listát szolgáltat Önnek.
Szállás adatbázisunk mérete kifejezetten nagynak számít, jelenleg több mint 3200 belföldi szálláshellyel működünk együtt.
Olcsó szálláskeresése során Ön adhatja meg, hogy maximum mekkora összeget szeretne a szállásdíjra fordítani. Ezen információ birtokában oldalunk az Önnek leginkább megfelelő szállások listájával fog visszatérni.
Minden szállásról...
Budapest egyik szimbóluma a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobor. A nőalak, mely kezeit felemelve egy pálmaágat tart, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája 1947-ből. Eredetileg a kompozícióhoz, melyet a fővárost a németek alól felszabadító szovjet hadseregnek állítottak, egy kisebb szobor is tartozott, akkoriban Felszabadulási emlékmű volt a neve. A kommunizmus bukását követően a szoborcsoportot átalakították és minden olyan elemét eltávolították, mely a...
