Az 1819-ben megnyílt, világhírű Postojna-barlangrendszert állítólag több mint 35 millió turista kereste fel ezidáig, első látogatója I. Ferenc császár volt, aki egy évvel a barlang megnyitása
előtt járt itt.
Postojna környékén a régészek az emberi történelem legkorábbi időszakából találtak leleteket. Ezek bizonyítják, hogy a mai város területén éppúgy, mint a környező barlangokban már ősidők óta éltek emberek. Postojna a Sovic-hegy lábánál épült ki, majd később, a vasút megjelenése után a medence széle felé terjeszkedett. Első említése egy 1226-ban kelt oklevélből származik, mezővárosi rangját 1432-ben nyerte el. Viszonylag későn, csupán 1909-ben emelkedett városi rangra, fejlődése elsősorban a vasútnak és a barlangrendszer feltárásának volt köszönhető.
Akinek a világhírű barlangok nem jelentenének elég látnivalót, Postojna egy másik nevezetességgel is büszkélkedhet. A csodálatos Predjama kastély a várostól csupán 11 km-re fekszik, érdekessége, hogy egy sziklahasadékba épült, az alatta lévő barlanghoz pedig számtalan legenda kapcsolódik. Ma Postojna egy modern, tiszta és barátságos város, mely a barlangrendszer miatt az egyik legfontosabb turisztikai csomópont. A környéken egyedülálló természeti jelenségeket láthatunk és részesülhetünk Szlovénia kulturális, történelmi örökségéből is.
A Postojna-barlangrendszer nemcsak az a látnivaló, amiért sokan látogatnak el a városba, de rengeteg turista kifejezetten azért választja úticélnak Szlovéniát, hogy megcsodálhassa ezt a valóban lenyűgöző képződményt. A karsztvidék legnagyobb barlangjáról van szó, mely látogatottságában minden más európai barlangot maga mögé utasít. Összesen 20 km-es hosszából a barlangrendszernek csupán töredéke nyilvános. A nyitva álló szakaszok bejárása több órás programot jelent. A barangolást egy kisvasút teszi még érdekesebbé, de bizonyos szakaszokat csak gyalog lehet megtenni. Mivel a barlangban sehol sincsenek lépcsők vagy olyan szakaszok, ahol sziklát kellene mászni, gyerekek és mozgásukban korlátozottak is gond nélkül felfedezhetik a legszebb részeit.
A Pivka-folyó által többmillió év alatt kialakított barlangrendszert a 13. században fedezték fel, bár teljesen egészen az 1800-as évekig nem sikerült feltárni. Mint turisztikai attrakció, 1819-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. Hogy mennyire nagy népszerűségnek örvendett, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a világítás kiépítéséhez már 1884-ben bevezették a barlangba a villamosáramot – évekkel korábban, mint Szlovénia fővárosába, Ljubljanaba.
A barlang fénypontjai a hatalmas cseppkövek és a szenzációs koncertterem, ahol akár 10 ezer ember is elfér és rendre meg is telik nézőkkel. Akusztikáját világszerte méltatják, akár előadásra, akár kirándulni jövünk, hideg időre készüljünk, hiszen a barlang hőmérséklete csupán 10 fok körül mozog még a legforróbb nyári napokon is. A barlang lakói a fehér szalamandrák, melyek Európa ezen részein földalatti vizekben és járatokban élnek. Bár vakok, a fényre igen érzékenyek, ezért ha meg is pillantunk egyet, ne készítsünk róla fotót. Amennyiben ezzel próbálkozunk, szinte biztos, hogy ránk fognak szólni.
A Postojna-barlangokhoz Ljubljanaból autóval kb. fél óra alatt érkezünk meg. Vonattal és busszal is jöhetünk, ezek a szép partmenti útvonalon közlekednek.
A Postojna-barlangoktól csupán 10 km-re találjuk a mesebeli látványt nyújtó Predjama kastélyt. A 123 m magasan álló, 13. századi kastély erős és bevehetetlen, tökéletes búvóhely a merész, lázadó lovag, Predjamai Erazem számára, akiről több romantikus legenda is szól. Alakját az Erazem alagút idézi, melyet a bátrabb turisták is felfedezhetnek. Erazem kétségkívül a kastély leghíresebb lakója volt, aki a 15. században lázadt fel a császári önkény ellen. Számos történet született vele kapcsolatban, némelyik jóképű és hős lovagként, némelyik banditaként tünteti fel a bárót, aki végül dolga végzése közben lehelte ki lelkét.
A kastély felújított szobái és berendezése életszerűen mutatják be, hogyan is éltek és dolgoztak az emberek akkoriban. A kastély legérdekesebb részei a lakószobák, a lovagterem, a kápolna és a börtön. A lenyűgöző tárgyak között fegyvereket, festményeket és egy 1420-ból származó Pietát is láthatunk. A kastélyból egy átjáró vezet egy földalatti üregben kialakított búvóhelyhez. A kastély alatti barlangot május és szeptember között lehet csak látogatni, mivel denevérek népes kolóniája él benne, akiket téli hibernációs időszakuk alatt nem lenne szerencsés megzavarni.
Bármilyen évszakban is járjuk Szlovénia tájait, a Predjama kastély mindig tündöklő látványt nyújt. Tavasszal és nyáron ezerszínű virágokkal borított rétek veszik körül, ősszel a narancsvörös erdőktől válik idillivé a táj, de sokak szerint mégiscsak télen a legszebb, amikor a környező hegyek vastag hótakaróba burkolóznak.
