A Zabljak-kal, Bijelo Polje-vel, Mojkovac-cal, Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos Pljevlja városa Montenegró északi részén fekszik. Mielőtt a Kr.e. 1. században a görögök megszállták volna, a régióban az illíri törzsek éltek. A régi város romjain, a görögök egy újat hoztak létre, se ez lett Dalmácia kulturális központja. A város romjain rengeteg értéket találtak, például ékszereket, poharakat és kerámia vázákat.
A 6. században a szlávok elfoglalták ezeket a területeket, és így jött létre Bereznica városa. A várost az itt keresztül hömpölygő folyóról nevezték el. Bereznica később a Raska nevű szerb állam legfőbb városa lett. A város olyan fontos útvonalak kereszteződése, mint a Dubrovnik-ból, Kotor-ból és Triesztből induló Konstantinápolyba, Szarajevóba és Belgrádba vezető útvonalak. 1338-ban itt nyitották meg az első vámhivatalt. A 14. század óta viseli jelenlegi nevét a várost, a Pljevlja-t. Történészek szerint a város a monostor termékeny talajának a tiszteletére kapta a nevét, ahol növények nőttek. Két évszázaddal később, a várost elfoglalták a törökök és az új neve Taslidž lett. Uralkodásuk alatt víz és csatorna rendszereket alakítottak ki, mecseteket, szökőkutakat és kerteket építettek. 1569-ben építették a Husein-paša mecsetét, ami a keleti építészet egyik mesterműve. A mecsetet dísztárgyakkal, Korán idézetekkel és dísznövényekkel díszítették. Ez a mecset az egyik legértékesebb műemléke a keleti építészetnek az egész Balkánon, melyet a bizánci templomok öt kupolájának a mintájára építettek.
1878-ban Pljevlja-t az 5000 fős osztrák férfiakból, nőkből és gyerekekből álló katonaság ostromolta. Az osztrák uralom idején, Pljevlja egy modern, nyugati várossá vált hotelekkel, könyvesboltokkal és színházzal. Az első modern gyógyszertárat, fotóstúdiót, kórházat és szeszfőzdét is nyitottak a városban. 1913-ban a város a montenegrói királyság része lett, az első világháború után pedig a jugoszláv királysághoz csatolták. A II. világháború óta, 1945 óta Montenegró része.
Pljevlja városában az iszlám és keresztény vallás erősen egybefonódik. Két kulturális, történelmi és régészeti szimbóluma is van a városnak: A Szentháromság kolostor és a Husein-paša mecsete, ami az örök toleranciát fejezi ki.
Egy másik remek városi látványosság a Pljevlja Örökségi Múzeum. Annak ellenére, hogy egy barátságtalan, kis helyre van bezsúfolva, az apró múzeum néhány igazán kivételes gyűjteménynek ad otthont, mint például ókori ékszereknek, ritka népviseleteknek és őskori művészeteknek, melyeket a közelben fedeztek fel. A fő látványossága egy tökéletes üveg csésze, amely a Kr.e. 4. századból származik. A csészét csak előre egyeztetett időpont esetén csodálhatjuk meg.
Pljevlja Montenegró gazdaságának egyik fő hajtóereje is. Van itt egy erőmű, valamint szén, ólom és cink bányák is. A fafeldolgozó ipar is rendkívül fejlett a városban, csak úgy mint a mezőgazdaság és a sajt termelés, nem hiába tartják a pljevlja-i sajtot igazi ínyencségnek. A térségben több erdő is van, ami elősegíti a környezeti és téli turizmust is.
