Északi vasúti összekötő híd
A Népsziget felett is átívelő budapesti híd, mely kerékpáros és gyalogos forgalmat, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonal forgalmát is bonyolítja. A 2008-as felújítások során megerősítették a pilléreit és a Duna főága feletti acélszerkezetet teljesen kicserélték.
Tihany
A Balaton északi partvonalát egyetlen félsziget szakítja meg, ez a Tihanyi-félsziget. Az öt kilométer hosszú és 3,5 kilométer széles földnyelv területe 12 négyzetkilométer tulajdonképpen a vulkanikus eredetű félsziget összefüggő hegycsúcsok láncolata. A félsziget legmagasabb csúcsa nyugaton a 232 méter magas Csúcs-hegy, keleten pedig az Óvár, amely 214 méter magas. A Belső- és a Külső-tó medrét az északi szél és...
Nyugati pályaudvar
A Nagykörút, Teréz körút mellett áll Budapest egyik legkorábbi vasúti fejpályaudvara. Elnevezése nem a földrajzi elhelyezkedésével van összefüggésben, hanem az építtető vasúttársaság után kapta. Az elővárosi vonatok innen indulnak a Dunakanyar felé, a 71-es vonalon Veresegyház, a 70-es vonalon Vác irányába. Szegedre, Ceglédre és Szolnokra a 100a vonalon, Esztergomba a 2-es vonalon, Lajosmizsére a 142-es vonalon lehet eljutni. Mivel...
Dreschler-palota
Az Operaházzal szemközt, Pártos Gyula és Lechner Ödön tervei alapján épült a Dreschler-palota 1883-1886-ban. Falai közt működött a Dreschler Kávéház, majd a Balettintézet és az Artistaképző. Napjainkban az épületet lezárták és sorsa egyelőre bizonytalan.
Citadella
Budapest talán legkedveltebb kirándulóhelye a Gellérthegy a Citadellával, mely eredetileg Habsburg erődként épült 1854-ben, az 1848-49-es szabadságharc után. A világörökségek soraiba tartozó budapesti panoráma a városnak erről a pontjáról mutatja a legszebb oldalát. A Gellérthegy egyéb látnivalói közé tartozik a Szent Gellért sziklatemplom, a Szabadság-szobor és Szent Gellért püspök szobra.
Szent István-bazilika
1851-1905-ben épült a főváros legnagyobb temploma. A klasszicista stílusú épület kupolájából, mely a város szinte minden pontjáról látható, fantasztikus kilátás nyílik Budapestre. A bazilikában őrzik a legfontosabb ereklyét, a Szent Jobbot, Szent István király mumifikálódott karját.
Halászbástya
Jellegzetes, csúcsos kőtornyai, melyek a Dunával párhuzamosan, 140 m hosszan húzódnak, a hét magyar vezér szimbólumai. Neoromán stílusban épült 1895-1902-ig a budai várfalak helyén, Schulek Frigyes tervei alapján, akinek nevéhez fűződik a Mátyás templom átépítése is. Neve onnan ered, hogy a középkorban a halászok céhe látta el a várfal ezen részének védelmét.
Fővárosi Nagycirkusz
Az egyetlen kőcirkusz Európában. Világszínvonalú előadásai hazai és külföldi vendégcirkuszok bohócainak, artistáinak és idomított vadállatainak látványos produkciói. A kontinens egyik legjelentősebb cirkusza önfeledt szórakozást nyújt minden korosztálynak.
Budai Váralagút
A 350 m hosszú Váralagút, más néven Várhegy-alagút a Lánchíd budai hídfője, vagyis a Clark Ádám tér és Krisztinaváros között húzódik. A 105-ös és a 16-os buszjárat közlekedik rajta. Megépítését már Széchenyi István javasolta, majd ezzel a céllal 1850-ben Ürményi József vezetésével jött létre egy társulat. A munkálatok 1853-ban indultak Clark Ádám tervei alapján, végül 1865-re készült el. Az...
Csopak
A honfoglalást követően három község jött létre ezen a területen. Az egyik Nosztre volt, amely a Nosztori-völgy kezdeténél alakult ki, ez a falu nyomtalanul eltűnt. A másik település Csopak volt, amely 1277-ben került először megemlítésre és az már biztos, hogy a faluban már akkoriban vízimalmok működtek. A harmadik falu Kövesd volt, amely 1121-ben került először megemlítésre, akkoriban még Cuest...