Magyarország második leghosszabb barlangja a 19 km hosszú Pál-völgyi-cseppkőbarlang, melynek túraútvonala 500 m. Bár sokan a cseppköveiről ismerik, hasadékszerű folyosói és a gömbszerű oldásformák, melyeket a hévizek formáltak, nagyon különlegessé teszik. A falakon kagylólenyomatok és kalcitkristályok láthatók. A jellegzetes sziklaalakzatok és cseppkövek több ezer éves díszei a barlangnak.
1896-ban avatták fel Budapest harmadik közúti hídjaként. A Fővám és a Szent Gellért teret kapcsolja össze a Kiskörút meghosszabbításaként. Villamos először 1898. május 31-én, a megnyitás után másfél évvel közlekedett a hídon. 2007-2008-ban felújításokat végeztek rajta.
A második legújabb híd a Dunán, az Összekötő vasúti híd szomszédságában. 1995-2011-ig Lágymányosi hídnak hívták. 2011. április 27-én a Fővárosi Közgyűlés javaslatot tett a Földrajzinév Bizottságnál az elnevezés megváltoztatására. A bizottság ezt egyhangúlag támogatva 2011 augusztusában Rákóczi hídnak nevezte el hidat.
Álgyay Hubert Pál tervezésében épült 1933-1937-ben Budapest egyik Duna-hídja. A budai és a pesti körút déli felének gépjármű- és villamosforgalmát vezeti el. Felavatására 1937. szeptember 12-én került sor. 1945. január 14-én, a II. világháború alatt felrobbantották. Ezt követően újjáépítették 1950-52-ben, majd 1952. november 22-én adták át és ekkor nevezték el Petőfi-hídnak. 25,6 m széles, 378 m, feljárókkal 514 m.
Az ország fejlődésének jelképévé vált a 2008-ban felavatott Megyeri híd. 1862 m-rel Magyaroszág második leghosszabb hídja, mely az átmenő forgalmat bonyolítja, valamint könnyebb átjutást tesz lehetővé a Duna Budapesttől északra lévő településeiről a túloldalra a kerékpárosok és a gyalogosok számára.
63 milliárd forintból építették meg az Újpestet és Budakalászt összekapcsoló hidat. A Duna fő ága feletti rész ferdekábeles acélhíd,...
A Margit körút és a Szent István körút között, a Margit-sziget érintésével ível át a Duna-felett. 1872-1876-ban épült Budapest második állandó hídjaként. Felavatására 1876. április 30-án került sor. Bár 1978-ban felújították, rossz állapota miatt 2009 augusztusában újabb javításokat kezdtek végezni rajta. Az új hidat 2011-ben avatták fel.
A Népsziget felett is átívelő budapesti híd, mely kerékpáros és gyalogos forgalmat, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonal forgalmát is bonyolítja. A 2008-as felújítások során megerősítették a pilléreit és a Duna főága feletti acélszerkezetet teljesen kicserélték.
A magyarok által annyira kedvelt Erzsébet királyné, Sissi tiszteletére nevezték el a hidat, mely a budapesti hidak közül az egyetlen, ami annyira megrongálódott a II. világháborúban, hogy már nem lehetett helyreállítani, ezért egy teljesen új hidat építettek az eredeti helyére. A híd a pesti belvárost és a Gellért-hegyet kapcsolja össze, a Dunán áthaladó forgalom legnagyobb része itt bonyolódik. Kherndl...
Budapest III. és XIII. kerületét köti össze az Árpád híd, mely a főváros leghosszabb Duna-hídja. Egyben a legforgalmasabb is, hiszen nap mint nap kb. 150.000 jármű közlekedik rajta.
Pest első gyógyfürdőjének, egyben Európa legnagyobb fürdőlétesítményének létrejötte Zsigmondy Vilmos bányamérnök nevéhez fűződik. Az ő ötlete alapján indultak meg a mélyfúrások a Városligetben, amiknek nyomán Artézi-fürdő működött a területen már 1881-ben. Az idő múlásával azonban egyre elavultabbá vált, ezért helyén 1913-ban megépült a Széchenyi Gyógyfürdő Cziegler Győző tervezésében. 1927-ben strandfürdőt és női-férfi népfürdőosztályt alakítottak ki. A fejlesztések az...
