Balatonszemes

A korabeli dokumentumok 1332-ben a települést Scemes alakban említik meg, míg 1429-ben olvashatjuk először Balaton Zemes-ként. Az 1333 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is a Zemes alakot használja, míg a pannonhalmi apátság egy 1429-ben kelt oklevele már Balatonzemesnek írja. A török hódoltság alatt a település a kőrös, pontosabban Kőröshegy nahijéhez (járás) tartozott Balatonmelléki Szemes néven. A településen egykor egy erőd is állt, amelyet Bolondvárnak neveztek. A törökök kivonulásukkor lerombolták ezt. A török hódoltságot követően 1912-ig a település neve Faluszemes volt. 1720-ban lett a település földesura a Harrach család, 1733-tól pedig a Hunyady. 1848-ban Balatonszemes Jellasics horvát bán főhadiszállása volt, innen indult végig pusztítani a Balaton partját egészen Pákozdig. Balatonszemes az 1880-as évektől kezdve indult meg az úton, amely által üdülőteleppé vállt. 1908-ban alakult meg a Fürdőegyesülete, amely nagyban hozzájárult a település fejlődéséhez.

Balatonszemes római katolikus temploma a XII. században épült, eredetileg román stílusban. A XV. század során gótikus stílusban építették át a templomot, majd 1742-ben az akkori kornak megfelelően barokk stílusban kerül átalakításra. A templom szentélyének külső falán van egy vakolatlan falrész, amely még az eredeti XII. századi templom fala volt. A Balaton egész déli partján, ez a legrégebbi építészeti emlék. A templom szentségtartójának fülkéjét (tabernákulumát) Gergelylaki Buzlay Mózes királyi főajtómálló készítette 1517-ben.
Magyarországon a rendszeres és szervezett postaszolgálat a XVIII. században szerveződött. A XVIII. és XIX. századok fordulóján építették ki a Székesfehérvárt Nagykanizsával összekötő postajáratot. Ez áthaladt Siófokon, majd egészen Balatonszemesig, a jó állapotban lévő déli utat követte, itt azonban mocsaras és járhatatlan területeken vezetett át a Nagyberek miatt, majd délre fordult Szőlős, Györök, Öreglak és Marcali irányába.
A régi postatérképek szerint Balatonszemesen 1789-től működött a postaszolgálat. Az itteni posta rendelkezett postaállomással, lóváltó állomással (stáció), illetve irodaépülettel, amely a postamester hivatala volt, beszálló-vendéglővel és istállóval is. 1861-ig működött a lóvontatású postaszolgálat, amely akkor szűnt meg, amikor megépült a Déli Vasút. Balatonszemesen meglátogathatjuk a Postamúzeumot, amely csak a nyári időszakban tart nyitva. Az egykori postaállomásból a műemlékké nyilvánított barokk istállóban rendezték be a posta kiállítást, amelynek címe A “delizsánsztól a mozgópostáig”.
A Latinovits Zoltán Emlékkiállításon fényképeken keresztül ismerhetjük meg nemzetünk egyik legkiválóbb színészének életútját. Balatonszemes temetőjében nyugszik Latinovits Zoltán (1931-1976). Síremlékét az Ybl díjas Vadász György készítette.