Montenegró több régi városi településnek is otthont ad, így belevethetjük magunkat azoknak a helyeknek a felfedezésébe, ahol egykor izgalmas csaták, történelmi megszállások folytak. Az ország egykor, a 6. században illír törzsek otthona volt, majd később például a bizánci és a török birodalom is meghódította, így nem csoda, hogy számtalan, ámulatba ejtő látványosságot találhatunk az ország bármely pontján. Most pedig bemutatjuk Montenegró 10 legszebb kastélyát, és történelmi részét.
Kampana torony és Szent János erőd, Kotor
Az egyik legszebb tengerparti város Montenegróban, Kotor egy valóságos kis történelmi gyöngyszem a tükörszerű vizeivel és a több ezer éves, furcsa, piros tetejű házaival. A várost először Kr.e. 168-ban dokumentálták, amely lenyűgöző csatáknak, megszállásoknak szolgált helyszínéül. A Kampana tornyot és fellegvárat azért építette a bizánci császár, I. Iusztinianosz, hogy megvédje a várost a fosztogatóktól. A Kotorba látogatók számtalan építészeti csodába gyönyörködhetnek, mint például a Velencei falban, valamint a lenyűgöző Szent János erődben. A tornyot és erődöt több mint ezer éven keresztül építgették először a bizánciak, majd később a többi megszálló is egészen a velenceiekig, így nem véletlenül ilyen különleges az építészete, hiszen több kultúra is befolyásolta azt. A Szent János erőd fele vezető út felfelé 1350 lépcsőfok leküzdéséből áll, de igazán érdemes ellátogatni ide az elképesztő kilátásért.
A Budvai fellegvár
A város legdélebbi pontján található Budva citadella egy szikla tetejére épült, ahonnan egyszerűen lenyűgöző kilátás nyílik az aranyhomokos partra és a szikrázóan kék Adriai-tengerre. A fellegvárat először a középkorban kezdték el építeni a Római Birodalom idején. A tipikus római precizitással és figyelemmel épült rusztikus kőépületet egy bonyolult kőfal rendszerrel kötötték össze a város többi erődítményéhez. A fellegvárat elsősorban azért tervezték, hogy a katonák számára jó kilátást biztosítson. 1455-ben Budva a Velencei köztársaság uralma alá került, és ezért az erődítményeket az aktuális építészeti technikákhoz kellett igazítani, a bonyolult kőfalazat ma már nyilvánvalóan egy remek példája a velencei építészetnek. Miután az Osztrák-Magyar Moncarchia kezére került, a fellegvárat és a bástyáját újjáépítették. Ha ellátogatunk a fellegvárhoz, valós bepillantást nyerhetünk Montenegró múltjába, s megérthetjük miért is ilyen az ország ma.
II. Petar Petrović Njegoš mauzóleuma, Lovćen hegy
II. Petar Petrović Njegoš, a Petrović királyi család tagja, nem csupán egy herceg és püspök tanonc volt, de kitűnő költő és filozófus is. Kulturális és politikai vezetőként, II. Petar rengeteg epikus költeményt írt, mint például a kozmikus-vallásos Luča Mikrokozma, melyek nemzeti irodalmi kincsekké váltak. A herceg tüdőbajban halt meg 1871-ben, és eredetileg a Lovćen hegy tetejére temették, egy kápolnába, melyet ő tervezett és épített magának. A világháborúk alatt a maradványait kétszer is áthelyezték, az eredeti síremlékét lerombolták, majd 1974-ben újraépítették. Manapság a Lovćen nemzeti parkban található kápolnát látogathatják a látogatók, és többet tudhatnak meg róla miközben csodálhatják a lenyűgöző környéket.
I. Miklós montenegrói király palotája, Cetinje
Montenegró régi királyi fővárosa Cetinje, itt van a montenegrói elnök hivatalos rezidenciája is. A város királyi múltja akkor kezdődött, amikor a Zeta fejedelemség uralkodója, Ivan Crnojević a 15. században itt telepedett le, amikor el kellett hagynia Žabljakot egy fenyegető török támadás miatt. Ezután a város egy virágzó metropolisszá nőtte ki magát és így az ország vallási és gazdasági fővárosa lett. I. Miklós király, Nikola Mirkov Petrović-Njegoš 1860 és 1918 között uralkodott Montenegróban, rezidenciája Cetinje-ben volt, Ő volt Montenegró utolsó uralkodója mielőtt a monarchiát eltörölték 1918-ban, így az épület a régmúlt politikai rendszerének egy szimbóluma. Ma már egy lenyűgöző múzeumnak ad otthont, ahol a látogatók sétálgathatnak a neoklasszikus stílusú palotában, megcsodálhatják az emléktáblákat, fegyvereket, címereket. I. Miklós király palotája remek kikapcsolódást kínál az ország egyik leghíresebb történelmi városában.
Ostrog kolostor
Egy kiváló építészeti csoda, az Ostrog kolostor Montenegró egyik leglátogatottabb turista látványossága, melyet világszerte ismernek, úgy a mesterséges mint a természeti szépségei miatt. Az 1773-ban alapított szerb, ortodox kolostort Szent Bazil áldotta meg. Az Ostrog kolostor felejthetetlen élmény mindenki számára a nem szokványos építészetével, a barlangokba megbújó két templomával, valamint a történelmi freskóival. Népszerű zarándokhelynek számít, ami telis-tele van relikviákkal és a múltból fennmaradt, mai napig szépen megőrzött tárgyakkal. Sétálgasson a szerzetesi szobák között a felső és alsó kolostorokban és élvezze a csendet és képzelje bele magát a technológia előtti időkbe, s csodálja meg a hihetetlen kilátást.
Ulcinj vára
Ulcinj városa ismert az egyedülálló éttermeiről és bárjairól, valamint ez ad otthont a Southern Soul Fesztiválnak is, egy zenei fesztiválnak a homokos tengerparton. Azok pedig, akik a város érdekes, történelmi örökségeit is fel szeretnék fedezni, kezdjék a túrát Ulcinj fellegváránál, mely úgy is ismert, mint Ulcinj óvárosa. Ez a hangulatos és zárt része a városnak egy apró félszigeten található, mely korábban, a bronzkorban egy erődített falu volt. Ez a romos kastély és a környező vidék egykor több kultúrának is otthont adott, amelyeknek építészeti nyomai még mindig láthatóak. Jó példa erre a ciklopszi kőépületek, falak és fellegvárak. Az Óvárosban sétálgatva akár egy egész napot is eltölthetünk. Barangoljon a kacskaringós és szűk sikátorokban és fedezze fel Montenegró múltját a legszebb módon.
Stari Bar
Ez a kis város hihetetlen mennyiségű drámát és akciót megtapasztalt már, mivel a korai középkortól lakott és uralták már a bizánciak, a Nemanjić dinasztia, I. Lajos magyar király, valamint a törökök is. Az erőd romjai Montenegró egyik leglenyűgözőbb látványosságának számít büszke kőtornyával, amely mögött magasan emelkedik a Rumija hegy. 1877-ben Stari Bar volt a helyszíne egy drámai bombázásnak, mely során a montenegrói hadsereg azért küzdött, hogy visszaszerezze a várost a török megszállóktól, ami sikerült is hét héten belül egy csatában. Ennek következtében a város nagy részét lerombolták, csupán az erőd maradt fenn. A környéken van néhány hagyományos kávézó és étterem, így ha a történelem felfedezése közben elfáradnánk, megpihenhetünk egy finom kávé vagy egy montenegrói specialitás mellett.
A Szirti Madonna és a Szent György szigetek, Kotori-öböl
Talán már látta is a Kotori-öböl közepén található két sziget klasszikus képét, egyikük tetején egy templommal, a másikon pedig egy kolostor áll. Mindkét sziget kicsi és biztos lehet benne, hogy egy istentisztelet alkalmával itt nem a tipikus vasárnapi tömeggel találkozna.
Az egyik a Gospa od Škrpjela (Szirti Madonna) nevű sziget, egy mesterséges sziget, amely az egyik legenda szerint az ezen a helyen elsüllyesztett ellenséges hajók és a rájuk hordott kövek által jött létre. A templomhoz egy múzeum és egy ajándékbolt is tartozik.
A másik sziget a Sveti Đorđe (Szent György), egy természetes sziget, amelyen nem csak a Szent György kolostor áll de egy régi temető is van.
Szent Trifun katedrális, Kotor
Kotor egy másik gyöngyszeme, a Szent Trifun katedrális, egy római katolikus templom először 1166-ban lett felszentelve. 1667-ben egy földrengés következtében megsérült, felújították, majd 1997-ben ismét földrengés rázta meg. A katedrális egy lenyűgöző történetet mesél el az emberi törekvésekről és a kitartásról a nehéz időkben. Azért kapta a Szent Trifun nevet, mert a harmadik században a keresztény mártírt tartották a város védőszentjének. Az épületet többnyire román stílusban tervezték, melyhez két harangtornyot építettek az első földrengés után. Bent megcsodálhatja a felújított kőoszlopokat, több történelmi szentképet és műalkotást is.
Mamula erőd
Azok, akik szeretik az elhagyatott épületeket, el lesznek bűvölve a Mamula erődtől és a sötét múltjától. Lastavica, egy apró, lakatlak sziget ad otthont az erődnek, amelyet az osztrák admirális, Lazarus von Mamula báró épített 1853-ban azért, hogy megvédje a szigetet a megszálló hajóktól. Az elhagyatott területet, amelyet víz vesz körül mindenfelől, a II. Világháború alatt börtönként és koncentrációs táborként használták. Montenegró egyik legelragadóbb része megközelíthető csónakkal, kajakkal vagy úszva. A nyári hónapokban idegenvezetők szerveznek túrákat a szigetre a Luštica-félszigetről, vagy a Horvátországhoz tartozó Prevlaka-félszigetről.
