Znojmo
Közép-Európa egyik legkiterjedtebb föld alatti labirintusa található Znojmo városa alatt. Az összesen 27 km hosszú és négy emelet mély járatokat már a 14. században használták, mégpedig vallási célokra. Háborús időkben azonban egészen más funkciót is betöltöttek, a helyiek itt állítottak halálos csapdákat az ellenségnek. A járatokban kutakat is kialakítottak, a legfelső szinten pedig tűzhelyeket is tudtak használni, mivel a házak kéményén keresztül oldották meg a szellőzést. Az ellenség így füstölgő, elhagyott házakat láthatott, akárcsak egy szellemvárosban. A pincékben bort és élelmiszereket is tároltak, napjainkban turista látványosságok, melyeket áprilistól októberig lehet megnézni.
Brno – Káposztapiac
Brno városának egyik legérdekesebb látnivalója a Káposztapiac, a Zelny trh alatti labirintusrendszer. A folyosók, pincék, fülkék, mélyedések rendszerét fokozatosan alakították ki a házak alatt a középkortól kezdve egészen a modern korig. A járatok többsége a barokk időszakában készült. Főként élelmiszerek tárolására, sör és bor érlelésére használták őket, de búvóhelyként is szolgáltak háborúk idején. A helyreállított labirintusokat 2011-ben nyitották meg a látogatók előtt. A túra során 8 m mélyre lehet lejutni, meg lehet nézni egy börtönt, egy boros pincét és egy alkimista műhelyt.
Jihlava
Csehország területén a második legnagyobb járatrendszer, mely közvetlenül a znojmoi labirintus mögött található. Hossza 25 km, folyosóit több helyen is a sziklafalba vájták. Majdnem az óváros teljes területét behálózzák a járatok, a harmincéves háború alatt a bástyákhoz vezető útvonalat vészkijáratként használták. Hogy eredetileg miért alakították ki ezt a föld alatti rendszert, még ma is rejtély. A kutatók többsége szerint a legkorábbi időkben ezüstbányaként használták őket, míg mások szerint egyértelműen hadi célokat szolgáltak. Sokan úgy gondolják, akkor hozták éltre őket, amikor a városban virágzott a kereskedelem, ez pedig az ezüstbányák bezárása után történt.
Brno – Kapucinus kripta
A Kapucinus téren álló kolostor része volt és közvetlenül az alatt található a szerzetesi kripta. A talaj minőségének és a megfelelő szellőzésnek köszönhetően itt lehetőség volt arra, hogy mumifikálják a többségében kapucinus szerzetesek holttesteit. Ezek még ma is láthatók. A kripta egyik érdekessége az a női holttest, aki furcsa pózban látható, a mellette lévő felirat szerint őt véletlenül élve temették el… A temetkezést a szerzetesek 300 éven át folytatták itt, egészen addig, míg a 18. század végén higiéniai okokból betiltották ezt a hagyományt. A látogatók 24 múmiát nézhetnek meg, mindegyik csuhában fekszik, néhányuk kezében még mindig ott van a rózsafüzér vagy a feszület.
Valtice
Eredetileg a borospincéket kötött össze a 760 m hosszú járatrendszer. Készítését 1289-ben kezdték, amikor a minorita kolostor alapjait is lefektették. Az évszázadok során nemcsak az idő, de a városi infrastruktúra kiépítése is sok kárt okozott a labirintusokban. Végül sikerült őket megmenteni, egy részüket már teljesen helyreállították, itt a látogatók egy fosszíliákat és a városban feltárt, több száz éves téglákat bemutató kiállítást láthatnak, a fő attrakció azonban a helyben termő borokból tartott kóstoló. Valtice föld alatti járataiban számos eseményre sor kerül, esküvőkre is gyakran kibérlik őket.
Klatovy-i katakombák
Ezek a kripták a jezsuita Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása és Szent Ignác templom alatt találhatók. Kialakításuk a templom építésével egy időben történt 1656-1676. között. A jezsuita rend tagjait temették el itt, illetve azoknak a nemesi családoknak a tagjait, melyek pártfogolták a rendet. A testeket egy faforgáccsal kibélelt tölgyfa koporsóba fektették, a kripták szellőzőcsatornáin beáramló levegő kiszárította a testeket, így azok mumifikálódtak, 8-10 kg súlyúra zsugorodtak össze. Az itt látható múmiák gyakorlatilag sértetlenek, a katakomba Klatovy egyik legértékesebb műemléke.
Rabstejni gyár
A II. világháború alatt fegyverek és más hadieszközök gyártására alakították ki ezt a föld alatti üzemet. Amikor 1941-ben Hitler elrendelte, hogy növeljék a fegyvergyártás hatékonyságát, a Rabstejn völgye a fasiszta gépezet egyik legfontosabb eleme lett. A városban és környékén lévő üzemeket mind befogták a fegyvergyártásba, hogy pótolják a szükséges munkaerőt, a környéken 30 tábort hoztak létre, ahol összesen 6000 ember dolgozott. 1944-ben, amikor már az egész világ számára világos volt a háború kimenetele, a németek még mindig reménykedtek benne, hogy fel tudják találni azt a csodafegyvert, amivel mégis megnyerhetik a háborút. Mivel gyáraiknak többségét a britek lebombázták, alternatív megoldásként kezdték el a föld alatti üzemek kialakítását. 1944 augusztusa és 1945 áprilisa között a foglyok 17.500 m2-es területen vájtak járatokat a sziklába a Kamenice-folyó völgyében. A tervezett 80.000 m2-es területet már nem sikerült kialakítaniuk. 60 hosszú év után a Rabstejn alatti üzemet látogathatóvá tették. A kiállításokon Rabstejn történelméről és a háborús időkről lehet többet megtudni.
Plzen
A 13-19. század között fokozatosan alakították ki a 2-3 emeletes pincéket, melyekben élelmiszert tartották, borászatok és kézműves műhelyek működtek. A közel 20 km hosszú járatrendszer az egyik legnagyobb Közép-Európában, ebből nagyjából 800 m látogatható. A kb. 50 perces túrán egyszerre 20 fő vehet részt, akik indulás előtt védősisakot kapnak. A túra során megnézhetik a Jeges pincét, ahol a sört hűtötték, a kutakat, melyekből eredetileg 350 volt a föld alatt, betekintést nyerhetnek Plzen középkori lakóinak mindennapjaiba. A túra a Sörgyár Múzeumban kóstolóval végződik.
