A legtöbb külföldi Capri és Ischia szigetét ismeri legjobban a térségben, Procidat és a szigettel azonos nevű falut általában a Nápolyba érkező utazók keresik fel. Komppal könnyen át lehet jutni ide. Ha időnk engedi, egy röpke látogatás helyett szánjunk rá néhány napot.
Procida nagyjából 10.000 fős népessége főként halászatból és egyre inkább a turizmusból próbál megélni. Emellett egykor még a hajógyártása volt jelentős, de mára ez már a település bevételének egyre kisebb hányadát adja.
Procida a Nápolyi-öböl legkisebb szigete, három-négy óra alatt gyalog is könnyen bejárható. Buszjáratokat keresgélni ezért gyakorlatilag felesleges, hacsak nem szeretnék plusz szórakozásként a helyi sofőrök „kalandjáratain” egy kis adrenalinfröccsöt kapni, ahogy a legszűkebb utakon és kanyarokban is hatalmas lendülettel préselik át a buszt.
Procida varázslatos, kanyargós utcáin a pasztellszínű házak közt sétálva sok üzletet ugyan nem találunk, de a helyi boltok érdekességét éppen ez adja. Mivel a vásárlási lehetőségek itt eléggé korlátozottak, a meglévő üzletek árukínálatába igyekeztek mindent belezsúfolni, amire csak szükség lehet. A boltok barlangszerűen vannak elrejtve a házak kapualjaiban, ezzel is fokozva a romantikus hangulatot. Étteremből már jóval több van, az ételek alapját természetesen a helyi halászokat dicsérő friss tengergyümölcsei adják, ezzel nem hibázhatunk. Az éttermek az egyszerű, tradicionális konyhát követik, de kipróbálhatunk olyan helyi különlegességeket, mint a párolt nyúl vagy a tengeri sünös spagetti.
Procida régészeti szempontból is fontos, hiszen eredete a görög időkre, mintegy 3000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Számos ásatás zajlik ma is, a feltárt maradványokat érdemes megtekinteni. Procida történelme elsősorban a Terra Murata, az ófalu és a Corricella, a sziget délkeleti részén lévő halásztelepülés köré fonódott. Itt található a középkori Szent Mihály apátság, emellett Corricella káprázatos panorámájáról és csodás, színes házakkal övezett kikötőjéről is híres, melyek a sziget jelképeivé váltak. A kék, sárga, rózsaszín épületek és az előttük finoman ringatózó halászcsónakok szívmelengető látványt nyújtanak. Nem véletlen, hogy A tehetséges Mr. Ripley és az Il Postino című filmeket is itt, Corricellán forgatták.
A vallás erősen áthatja a helyiek mindennapjait. Áprilistól júniusig öt katolikus felvonulást rendeznek az egyház szervezésében, melyek közül a nagypénteki a legjelentősebb. Van néhány nem vallási témájú fesztiválja is, mint a Citrom Fesztivál vagy a Tengeri Fesztivál.
Procida legfőbb vonzereje a Tirrén-tenger. Északi részének homokos strandjai, mint Ciraciello, Cala del pozzo Vecchio, Ciraccio vagy a déli Chiaia kristálytiszta vizükkel és a természeti környezetüknek köszönhetően mind gyönyörűek.
Elutazni Procida szigetére azoknak ajánlott, akik nyitottak egy olyan világra, ahol több száz éve megállt az idő. Akik nem hajszolják a civilizáció modern vívmányait, akik képesek ellazulni és átadni magukat egy olyan élet lüktetésének, ahol az egyszerűség és a hagyományok mindennél fontosabbak. Procida csodájának titka az, hogy máig képes volt megőrizni egyszerű báját és ezt garantáltan minden nyitott szívű látogatójának örömmel adja át.
