Károly-hídSzépségét tekintve Prága az Európa legszebb városának mondott Párizzsal is versenyre kelhet. Története ezeréves, söre világbajnok. Kivételesen jó állapotban megőrződött történelmi város, melynek a folyón átívelő hidak, a látképet uraló templomtornyok, a macskaköves, kanyargós utcákkal teli óváros, a mesebeli épületek adják romantikus hangulatát, az élénk kulturális élet, a jó éttermek és a hagyományos sörözők pedig a folytonos pezsgést garantálják. Csehország 1,2 millió lakosú fővárosa éppen annyira kedvelt úti célja a nászutasoknak, mint a gyermekes családoknak, a hétvégi kikapcsolódásra vágyó egyetemistáknak vagy a világutazó nyugdíjasoknak, hiszen mindenki számára tartogat valamit.

Az 1989-es bársonyos forradalom után Csehország kiszabadult a kommunizmus béklyójából, ezzel Prága is elkezdhetett felzárkózni Európa gyöngyszemei, Róma, Párizs, Amszterdam, London mellé. A csehek minden erejüket bevetették, hogy fővárosuk újra méltó fényében ragyogjon és hogy ezt a külföldi turisták számára is egyértelművé tegyék. Nem meglepő, hogy néhány éven belül már tömegesen érkeztek a világ minden tájáról, a forró, nyári napokon sokszor úgy tűnik, mintha a fél világ itt töltené a pihenését.

Károly-híd

Szenteket ábrázoló szobrairól is híres a Károly-híd, ami évszázadokon keresztül az egyetlen összekötő kapocs volt az Alsó-város és az óváros között. A hídról csodálatos kilátás nyílik a középkori tornyokra, palotákra és a prágai várra. A híd Prága történelmében fontos szerepet töltött be. 1357-ben, az árvíz által elmosott Judit-híd helyett építtette IV. Károly, de csak jóval később, 1390-ben készült el. 1648-ban, a harmincéves háború végén ezen a hídon állították meg a svédeket, 1744-ben pedig a poroszokat győzték le itt. Az 500 m hosszú hídra nem lehet úgy rálépni, hogy ne legyen tele turistákkal. Ez Prága egyik jelképe és az utazók abszolút favoritja. Ennek megfelelően nagy részét foglalják el a szuvenír árusok is. A híd egyik végén látható a Bradac, a szakállas fejet ábrázoló dombormű, melyen a középkorban jelölések mutatták, hogy a folyó mikor ért el olyan magas vízszintet, hogy a helyiek jobban tették, ha a hegyekbe menekültek az árvíz elől.

Prágai vár

Prágai vár

Kétségkívül a város legnépszerűbb nevezetessége a vár, mely az átélt rengeteg háború és tűzvész ellenére is egy gyönyörű épületkomplexum maradt. A Guinness világrekordok szerint ez a legnagyobb ősi vár a világon, 570 m hosszú 128 m széles, területén hét futballpálya is kényelmesen elférne. A 9. században épített erődöt a 12-13. században építették át és bővítették ki. Benne egy kis közösség kezdett növekedni, ami a város magját alkotta. IV. Károly a 14. században tovább bővítette a várat és folyamatosan felújította, akárcsak a Habsburgok, akiknek a barokk és a neoklasszikus stílusjegyek köszönhetők. Az I. világháború után a vár Csehszlovákia kormányának székhelye lett, ma Csehország miniszterelnökének rezidenciája.

Aranyművesek utcája

A prágai várban a turisták kedvence ez a kis sikátor. Története a 15. századig nyúlik vissza, ebből, valamint a következő évszázadokból számos gyönyörű épület maradt fenn az utcában. Tizenegy történelmi épületben hoztak létre kiállítást, hogy bemutassák a középkori hétköznapokat, mit ettek, mit dolgoztak és hogyan éltek a helybeliek sok száz évvel ezelőtt. Láthatók a korból fennmaradt fegyverek, textilek és használati tárgyak is a színesre festett házikókban. A legenda szerint alkimisták éltek itt, akik fémből próbáltak aranyat készíteni, valójában azonban a 17. században ötvösök lakhelye volt az utca, róluk kapta a nevét is. Az utcába belépőjegyet szednek.

Óvárosi tér

Európa legnagyobb és talán legszebb városi tere, ami a 10. század óta Prága szíve. Még a 20. század elején is itt tartották a piacot, ma főként a turistáké, valamint rendezvényeké, ünnepségeké a főszerep. A város a várfalakon kívül, a folyó jobb partján a 14. században kezdett kiépülni, de az Óvárosi tér eredete még régebbre nyúlik vissza, feljegyzések szerint már a 1091-ben is rendeztek itt vásárokat. Magáról a térről és a környező utcákból is kitiltották az autókat, így az egész környék gyalogos övezet. Ez Prága legimpozánsabb része, a kávézók, sörözők teraszáról órákon át lehet gyönyörködni a színes házak, templomok, paloták kavalkádjában.


Régi Városháza

Az Óvárosi téren álló Városháza 1364-ben készült el, a következő évszázadokban pedig folyamatosan toldozgatták és alakították stílusát. Gótikus tornya és a rajta látható csillagászati óra a város egyik legnevezetesebb eleme. Miután Vak János cseh királytól 1338-ban elnyerték a városi jogokat, a városvezetés úgy döntött, hogy a borra kivetett adókból városházát építenek. Miután elkészült a 70 m magas torony, az épületet rendszeresen újították, gótikus és reneszánsz stílusjegyekkel gazdagították. A II. világháború alatt súlyosan megsérült, de azóta teljesen felújították.

Vencel tér

Vencel tér

A tér a 14. században, mint lóvásárok helyszíne kezdte történetét. A 750×60 m kiterjedésű terület magában foglalja Prága központi sugárútját is. 1348-ban IV. Károly az új városrész kiépítésének keretében fogott hozzá a tér kialakításához, ami az Újváros központja lett. A 19. században Csehország védőszentjének tiszteletére keresztelték el és sorra húzták fel köré a hatalmas épületeket. Ma ez Prága kereskedelmi központja, tele üzletekkel, éttermekkel és a turisták számára izgalmas látnivalókkal. Régen azonban számos történelmi eseménynek is tanúja volt. Itt kiáltották ki az első köztársaságot 1918-ban és itt tüntettek a szovjet megszállás ellen 1969-ben. 1989-ben, a bársonyos forradalom idején tömeggyűlések helyszíne volt.

Orloj

Prága Régi Városházának homlokzatán látható a város egyik legismertebb attrakciója a középkor óraszerkezet. Két órakészítő mester alkotta meg 1410-ben a 21. században is tömegeket vonzó csillagászati órát, ami annyira összetett és bonyolult szerkezet, hogy első ránézésre nem is lehet megállapítani róla, pontosan mennyi az idő. Ez a világ harmadik legrégebben készült és a legrégebbi, ma is működő csillagászati órája. Az évszázadok során többször javították, a II. világháború alatt pedig annyira megsérült, hogy csak nagy erőfeszítések árán tudták helyreállítani.


Szent Miklós templom

Az Óvárosi tér északi részén áll a 18. századi templom, Prága egyik legszebb barokk temploma. Nemcsak kívülről lenyűgöző, de belseje is sok látnivalót tartogat. Nagy, zöld kupolája összetéveszthetetlen, építését a neves német építész, Kristof Dientzenhofer kezdte, majd fia és az olasz Anselmo Lurago fejezte be a munkálatokat 1755-ben. Belsejében Európa legnagyobb freskója és az az orgona is látható, melyen Mozart játszott 1787-ben.

Táncoló Ház

Prága modern kori épületei közül a leghíresebb az 1996-ban átadott Táncoló Ház. Tervezői, Vlado Milunic és Frank O. Gehry az épület stílusát “modern barokként” aposztrofálták. A ház minden szempontból kitűnik környezetéből, a hatalmas üvegfelületek és a történelmi környezettől idegen építészeti stílus miatt is. A prágaiakban a ház ötlete elsőre ellenszenvet ébresztett, de azóta megbarátkoztak vele, sőt kifejezetten nagyra értékelik ezt a különleges építészeti alkotást.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here