Látnivalókban a táj igazán nem szűkölködik. Már több mint 150 éve ez a kirándulók egyik legnépszerűbb úti célja a lengyel és a szlovák oldalon egyaránt. Turisztikai hálózata sokat fejlődött az évek során, egyre több hegyi kunyhó, pihenőhely, menedékház és a síeléshez kapcsolódó szolgáltatás növeli a Tátra vonzerejét. Mivel a hegyek az egész régióban védettség alatt állnak, csak gyalog vagy sílécen lehet átkelni rajtuk. A csúcsok alatt azonban kerékpárral is körbe lehet járni a Tátrát egy 230 km hosszú útvonalon, melynek során felejthetetlen panorámák tárulnak elénk.
A látkép meseszerűen szép, tektonikus völgyei között 1000 m magas, szelíd csúcsok jellemzik a tájat, ami mágnesként vonzza a természetfotósokat. A széles völgyeken patakok futnak keresztül, a partjaikon álló erdőket később juhnyájakkal teli legelők és rétek váltják fel, melyek telente kitűnő sítereppé alakulnak. Bár a Tátra politikailag két nemzet határán fekszik, mégis egyfajta különálló régiónak tekinthető. Szlovák oldalán is nagyon hasonló a nyelvjárás, mindkét felén ugyanúgy készítik a hagyományos juhsajtot és a báránybőr cipőt.
Zakopane a Tátra fővárosa, a hegymászók, kirándulók, síelők bázisa. Innen indulnak és itt végződnek a túrák, azonban a várost nem feltétlenül kell elhagyni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Zakopane évtizedek óta tartó fejlődésének eredményeként ma a legdivatosabb hegyvidéki üdülőhely Lengyelországban. A 19. században és a 20. század elején épült, hatalmas faházainak egy részében múzeumokat hoztak létre, sokban pedig hotelek, panziók működnek. A város jelképeivé vált faházak első darabjait Stanislaw Witkiewitz lengyel építész tervezte meg, ezzel megteremtette a jellegzetes zakopanei stílust, melynek köszönhetően rengeteg festő, költő, író és zeneszerző járt ide inspirálódni. A település a két világháború közötti időszakban fejlődött a legnagyobb iramban, két legfőbb látnivalója, a sikló és a kötélpálya röviddel a II. világháború kitörése előtt épültek. Bár Zakopane egy nagyjából 25 ezer lakosú város, mégis egy nagyra nőtt falu érzését kelti a turistákban és pont emiatt annyira barátságos.
A várostól 12 km-re található a Morskie Oko, a Tátra talán legszebb tava. A legenda úgy tartja, egy földalatti alagút köti össze az Adriai-tengerrel, ezért is nevezik Tengerszemnek. A smaragd színű Morskie Oko az egyik legmélyebb tó a Tátrában, a körülötte emelkedő csúcsok között ott található a Rysy, a hegység legmagasabb pontja is. Mivel a tó védett területen fekszik, az autót a néhány kilométerrel arrébb lévő parkolóban kell hagyni és az utat gyalog lehet megtenni idáig. A túraösvény a gyönyörű Rybiego Potoku-völgyön vezet keresztül, az út nagyjából 3 órás, de megéri, mert lépten-nyomon festői tájakat láthatunk. Lovaskocsik is bérelhetők, ezzel az út jelentősen lerövidül, kb. 1 óra alatt megérkezünk a tóhoz. Nem szabad elfelejteni, hogy a vadonban járunk, ahol bármikor szembetalálkozhatunk egy medvével vagy egy farkassal. Ez azonban senkit ne tántorítson el, az állatok általában ügyesen elkerülik a kirándulókat.
Aki síelni jön a Tátrába, biztos, hogy eljut a Kasprowy Wierch-csúcshoz, ami a hegység közepén emelkedik. A síelőket az 1936-ban épített felvonó 4181 m-es távon viszi fel a csúcsra, ahonnan lélegzetelállító a kilátás a közeli völgyekre és hegyekre. Ez a Tátra síközpontja, több pálya kiindulópontja 1987 m-es magasságban. Évente nagyjából 1 millió turistát fogad, elsősorban a síelők körében népszerű, de nyáron is kínál látnivalót. Ha az idő engedi, érdemes felmászni az 1937-ben épült meteorológiai megfigyelő állomáshoz, ami valószínűleg Lengyelország legmagasabban álló épülete. A Kasprowy Wierch körül festői völgyek található, mint a Gasienicowe- vagy a Kasprova-völgy, valamint a Tátra szlovák oldalán a Csendes-völgy.
A közel 9 km hosszú Koscieliska-völgy nemcsak a Tátrában, de egész Lengyelországban az egyik legszebb hely, éppen ezért nagyon sok turista keresi fel. Alján a Koscieliska-patak fut, melynek mentén túraútvonal visz végig a völgyben. Az utat bejárni könnyű és nem különösebben megerőltető, ezért azok is nekivághatnak, akik a túrázásban ezidáig nem szereztek nagy gyakorlatot. Évszázadokkal ezelőtt nem a kirándulók, hanem kincsvadászok és az aranyásók özönlöttek ide, napjainkban azonban lenyűgöző sziklakapui és geológiai alakzatai a természet közelségében örömet lelő utazókat csábítják a világ minden pontjáról. A völgyben a patak mellett tágas tisztások terülnek el, ahol juhnyájak legelésznek, a rétek tavasszal a krókuszoktól tarkállanak, a helybelieknek köszönhetően pedig lehetőség van megkóstolni a tradicionális ételeket is, mint a hagyományos hegyvidéki juhsajt, a juhtej savó és a juhtejből készült túró. A völgyben található a Jaskinia Mrozna-barlang, másnéven Fagyos- vagy Jégbarlang, ahol az állandó hőmérséklet egész évben nagyjából 4,5 fok körül mozog.
A Tátra Nemzeti Parkban 30 kisebb-nagyobb tó, több hegyi forrás, patak és vízesés is található. Lengyelország legmagasabb, 70 m-ről lezúduló vízesése, a Wielka Siklawa a park egyik nevezetessége. Különösen szép látványt nyújt, amikor a nagy esőzések után a napsugarak szivárványosra festik a vízpárát.
