PároszA Kükládok szívében fekvő Párosz az egyik legkedvesebb görög sziget. Varázslatos természeti környezete, áttetsző vizű strandjai és történelmi emlékei, melyek a bizánciak korába visznek vissza, rabul ejtik az utazók szívét. Párosz azonban az elmúlt években sajnos egyfajta közlekedési csomóponttá vált, ahonnan a partra szálló turisták többsége másfelé veszi az irányt. Pedig a sziget nem csak szép, de jóval olcsóbb is, mint Mykonos vagy Santorini. Mivel az ókori emlékek számát tekintve valóban elmarad versenytársai mögött, a turisták egy része kifejezetten a szabadban való kikapcsolódás, a strandolás, napozás, szörfözés örömeiért választja célpontnak. Na meg az éjszakai élet miatt, ami Pároszon nem hagy kívánni valót maga után.

A sziget i.e. 4000 óta lakott, akkoriban Minoanak hívták az itt megtelepedő krétai civilizáció nyomán. A Párosz nevet az i.e. 1. évezred óta viseli, amikor az árkádiaiak elfoglalták és vezetőjükről nevezték el. Az itt kitermelt márványt az ókorban egész Görögországba szállították, számos görög műemlék alapanyagát adta, belőle készült többek közt a déloszi Apollón-templom is. A római uralom idején Párosz a száműzöttek szigete lett, virágzása a bizánciak idején indult meg, köszönhetően a híres márványnak. A fénykornak azonban hamar vége lett, mivel 900 körül az arabok elfoglalták és földig rombolták a szigetet. A 13. században került a velenceiek fennhatósága alá, majd 1560-ban a törökök foglalták el. Bár idegen fennhatóság alatt éltek, a párosziak mégis szerencsésnek mondhatták magukat, hiszen a törököktől nagyobb szabadságot kaptak, mint bármelyik korábbi megszállójuktól. Az 1821-es görög szabadságharcban Párosz kulcsszerepet kapott, ezt követően lett hivatalosan Görögország része. A II. világháború után a sziget lakói elszegényedtek, jelentős részük Athénba vagy külföldre költözött a jobb megélhetés reményében. Párosz modern kori fejlődése az 1960-as években indult meg, amikor a turizmus kezdett nagyobb méreteket ölteni.

ParikiaA sziget fővárosa és legnagyobb kikötője, ahova a szomszédos szigetekről és a görög szárazföldről érkező hajók befutnak, Parikia. A települést tipikus kükladikus építészeti stílus jellemzi, fehér falú, négyszögletes házakkal. A turisták itt bepillantást nyerhetnek a város lakóinak mindennapjaiba, a tavernákban, kis üzletekben, bárokban kellemesen tölthetik az időt. Parikia legrégebbi épülete a hegytetőn álló, 13. századi velencei erőd, de érdemes megnézni a bizánci templomokat is. Parikia Párosz központi településeként betölti a kereskedelmi és kulturális centrum szerepét is. Ennek megfelelően a város élénk kulturális életet él, télen filmfesztivált, nyáron zenei fesztivált tartanak, szépművészeti kiállításokat, tanfolyamokat és előadásokat is rendszeresen szerveznek. Parikiában sok kis üzlet és galéria foglalkozik kiállítással és a műalkotások értékesítésével, melyeknek készítői az év nagy részét a városban töltik.

Parikia kikötője mellett áll a sziget leghíresebb bizánci temploma, az Ekatontapiliani, azaz a “száz kapus” templom. Egész Görögország egyik legfontosabb bizánci emléke, az egyik legkorábbi keresztény templom, a 4. században építették Szűz Mária tiszteletére. A helyi legenda szerint Szent Heléna, a konstantinápolyi császár anyja alapította. A templom látogatható, külön figyelmet érdemel kupolája és bizánci ikonjai. A templomban bizánci múzeumot alakítottak ki, ahol gyönyörű relikviákat lehet megnézni.
A templom közelében található a Régészeti Múzeum, ahol 6000 év történéseit foglalják tárgyi emlékekbe. A kiállítások az őskortól kezdve ölelik fel a sziget történelmét, láthatók itt a római korból származó leletek, valamint a híres pároszi márványból készült alkotások is.
Parikia kikötőjének közelében tárták fel a Kükládok legősibb temetőjét, amit az i.e. 8. századtól az i.sz. 3. századig használtak a szigetlakók.

Parikiától 7 km-re találjuk a Loggovardas kolostort. Paros egyik legszebb műemlékét 1638-ban építették, büszkeségei a gazdag könyvtár és a lenyűgöző ikonok. A kolostorban ma is élnek szerzetesek, éppen ezért kizárólag férfiak számára látogatható, akik a könyvkészítés hagyományos módját is megismerhetik a kolostor műhelyében.
Psychopianaban, Parikiától 6 km-re terül el a sziget természeti szempontból legszebb látnivalója, a Pillangók Völgye. Varázslatos hely ez, buja növényzettel, vízfolyásokkal és több ezernyi repkedő pillangóval, melyek a tavaszi és a nyári hónapokban mutatják meg magukat a látogatóknak.

NaoussaPárosz második legfontosabb települése Naoussa, ami máig őrzi – legalábbis külső jegyeiben – a régi halászfalu mivoltát. Hangulatában azonban a finom elegancia keveredik az éjszakai pezsgéssel, a település az égei régió legnevesebb szórakozóhelyeit mondhatja magáénak. Naoussa öble a sziget két legszebb strandjának ad otthont, a Kolimbithres és a Monastiri természetes szépségükkel egész Pároszról vonzzák a turistákat. A szigetről készült prospektusokban általában ezt a két strandot, illetve Naoussa kikötőjét tüntetik fel legfőbb vonzerőként.

A szárazföld belsejében, kb. 10 km-re Parikiától fekszik a kis hegyi falu, Lefkes. A század első felében a település gazdasága nagy lendülettel fejlődött, de az 1970-es években mind több lakója költözött el Athénba és más nagyobb városokba az urbanizálódás hatására. Az utóbbi években Lefkes lakói kezdenek lassacskán visszatérni, kicsinosítják a rég elhagyott házakat. A falu nevezetessége a teljes egészében pároszi márványból készült Agia Triada templom, mely a falu feletti hegytetőn áll. A macskaköves utcákkal szabdalt Lefkes lakóinak számra a 600-at sem éri el, ez a csendes, nyugodt életritmus az erre járó turistákra is átragad.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here