Herceg Novi gyógyfürdő és rehabilitáció központként is ismert. 2 kilométerre található Igalo városa, amely a gyógyiszapról és ásványvízforrásáról híres. A város büszkélkedhet még az 1949-ben alapított Fizikális Gyógyászat és Rehabilitáció Intézetével, melyet Dr. Milošević után neveztek el. Az egészség központban kezelik például a neurológiai, bőr, tüdő és reuma betegségeket is.
Több száz trópusi és szubtrópusi növényfaj nő itt, melyet az évszázadok alatt a tengerészek hoztak be különböző országokból. Az Óváros ókori építészeti csodái igen gazdag történelemről árulkodnak.
Kávézókba és éttermekbe botlunk végig a rakparton és a kis utcákon, ahol megismerhetjük a nemzeti konyhát, de ha valaki nem ennyire bevállalós, egyszerű európai ételeket is felszolgálnak.
A fiataloknak sem kell szomorkodniuk, hiszen a zene és táncimádók megtapasztalhatják milyenek is a helyi éjszakai klubok és bárok. Mindent egybevetve, Herceg Novi tökéletes hely a pihenésre, gyógyulásra és szórakozásra vágyó turisták számára.
Egy kis történelem
I. Stjepan Tvrtko bosnyák király alapította meg Herceg Novi-t 1382-ben, amely akkor még csak erődítményként szolgált Sveti Stefan néven. Ma már Montenegró egy másik városának a neve ez. A király halála után Sandalj Hranić herceg kezére került a város. Uralkodása alatt Herceg Novi só kereskedelemmel kezdett foglalkozni és hatalmas gazdasági erősödés vette kezdetét. A herceg halálával unokaöccse, Herzog Stjepan Vukčić Kosača örökölte Castelnuovo-t, melyet kibővítettek és átnevezték Herceg Novi-ra. 1482-ben a törökök elfoglalták Herceg Novi-t és 200 évig ők uralták a várost.
1688-ban, a velenceiek vették át az uralmat, s így a Velencei Köztársasághoz tartozott Albania Veneta részeként. A velenceiek 1797-ig uralkodtak Herceg Novi városában és a Kotori-öböl területén. 1806 és 1807 között az oroszok hivatalosan is elfoglalták Herceg Novi-t. 1918-ig a város francia és osztrák uralom alatt állt. A Napóleoni háborúk alatt a franciák ostromolták a várost, majd később az osztrákok vették át az uralmat egészen 1918-ig. Ezután pedig Jugoszláviához csatolták, egészen az összeomlásáig.
Látványosságok
Herceg Novi leghíresebb turista látványosságai közé tartozik a Forte Mare vára, a toronyóra és a Kanli torony, Szent Mihály Arkangyal temploma és a Savina kolostor.
Forte Mare
A város építése 1382-ben kezdődött a Forte Mare várával, melyet I. Tvrtko bosnyák király építtetett. Az erődítmény fő megfigyelési egységként szolgált. A vár egy sziklán áll, így épp olyan, mintha a víz alól emelkedne ki. Ma ez a tengeri erőd már csak látványosságként szolgál. A nyári időszakban, időközönként mozizhatunk vagy egy éjszakai klubban táncolhatunk is itt.
Szent Mihály templom
Szent Mihály Arkangyal ortodox temploma az Óvárosban található Belavitsa téren áll. A különböző építészeti stílusok elképesztő milyen egységben vannak a templomban.
Toronyóra
A város leglátványosabb eleme a 19. században az osztrákok által épített toronyóra.
Kanli Kula
A Kanli Kula korábban egy török börtön volt, melyet még a török uralom alatt építettek. Manapság már különböző színdarabokat adnak elő a toronyban, sőt, még egy fesztivál is megrendezésre kerül itt minden évben. Nem biztos, hogy minden idelátogatót lenyűgözne az erőd, hiszen nincs túl fényes állapotban. De az nem kérdés, hogy a toronyból eszméletlen kilátás tárul elénk.
Savina kolostor
A Savina kolostor egy ortodox rendház, amely az ugyanilyen nevű kerületben található, Herceg Novi óvárosához közel. A kolostort a Trebinje-t (Bosznia-Hercegovina) elhagyó szerzetesek alapították. Az egész Adriai-tenger partvidékén a legjobb példa barokk építészeti stílusra ez a kolostor.
