Törökország természetes vizekben gazdag, megszámlálhatatlan folyó, lagúna és tó található az ország területén. A tavak változatosságuk tekintetében is nagyon színes palettát alkotnak. Közülük a legtöbb édesvizű, de akadnak sós- és keserű vizű tavak, látványra pedig talán a legizgalmasabbak a szunnyadó vulkánok krátereiben fészkelő, csillogó vízfelületek. A globális felmelegedés hatására Törökország sok tava veszélybe került, elsősorban a kisebb méretű tavakat fenyegeti egyre inkább a kiszáradás.
Van-tó
Talán az egyetlen török tó, melynek nevét az egész világon ismerik. Ez Törökország legnagyobb és a Közép-Kelet második legnagyobb tava. A kelet-anatóliai régióban, közel az iráni határhoz fekszik, egy vulkánkitörés következtében jött létre. 3.713 km2-es területű és több mint 119 km a legszélesebb pontján, mélysége pedig eléri a 417 m-t. Magas sótartalma miatt a Van-tó vize nem alkalmas ivásra, sem öntözésre és csak kevés hal él benne. A tavat a csapadék, a jég olvadása és kisebb folyók táplálják. Vízszintje a téli hónapokban a legalacsonyabb, ilyenkor akár 50 cm-rel is alacsonyabb lehet, mint nyáron. A tó déli szélén több apró sziget található, közülük a turisták által leglátogatottabb az Akdamar-sziget, ahol egy 10. századi örmény templomot is meg lehet nézni.
Tuz-tó
Törökország középső fennsíkján hatalmas területet (1500 km2-t) foglal el az ország második legnagyobb tava. Méretei ellenére az év nagy részében vize nagyon sekély, csupán 0,5-1 m, főleg nyáron, amikor a víz elpárolog maga után hagyva a vastag, olykor 30 m-t is elérő sókérget a meder fenekén. Ezt a sót kivonják, feldolgozzák és a helyi piacokon árusítják, a Tuz-tó a környékbeli települések gazdaságának alapját adja ezáltal. A tónak nincs lefolyása és csak néhány felszíni vízfolyás táplálja, de ezek a forró nyári hónapokban rendre elapadnak. A Tuz-tó vizét, iszapját és sóját a kozmetikai ipar is hasznosítja, akárcsak a vízből kivont 22 féle ásványi anyagot. A tó a mediterrán térség legnagyobb rózsás flamingó kolóniájának is otthont ad.
Beysehir-tó
Az ország 3. legnagyobb kiterjedésű tava, kb. 45 km hosszú, 24 km széles, legmélyebb pontján 10 m. Vize lúgos kémhatású, benne megélnek a pontyok, pisztrángok, sügérek, teknősök, kígyók is. A tó kb. 32 kisebb-nagyobb szigete rengeteg vízi madárnak az élőhelye, beleértve a hattyúkat, kormoránokat, kacsákat. Nagyobb esőzések idején a tó vize elnyeli a kisebb szigeteket, ezért számukat csak megbecsülni lehet. Némelyeken régen bizánci szerzetesek éltek, ma természeti védelem alatt állnak, a turisták közülük csupán egyet látogathatnak. Törökország legnagyobb édesvizű tavát a csapadék mellett a Szultán és az Amanas hegyek patakjai, forrásai táplálják.
Egirdir-tó
Évente több ezer turista keresi fel a természeti szépségéről nevezetes tavat. Benne két sziget is található, mesés éttermekkel és kávézókkal. A sok helyen náddal és tavirózsával borított tó 91 növényfaj és 150 féle madárfaj otthona, de számos különböző halfaj és a vízében. A halászat miatt az Egirdir-tó a helyiek számára fontos bevételi forrást jelent. Ez Törökország egyik legérintetlenebb tava, környéke pedig sportoláshoz és kiránduláshoz is ideális, vizében úszni is lehet. A török Tóvidék területén fekvő Egirdir az ország 4. legnagyobb tava.
Bafa-tó
Egykor a Bafa-tónak kijárata volt az Égei-tengerre, de a középkorban, a 15. század környékén ezt a természetes kijáratot a Menderes-folyó hordaléka feltöltötte és elvágta a tavat a tengertől. Ma már gazdag élővilágáról ismert elsősorban, partjain 224 különböző madárfaj él, területe 1989 óta áll védettség alatt. A 65 km2 területű nemzeti park nem csak a természetkedvelő turistákat vonzza, de a szakembereket is, a botanikusokat, ornitológusokat és a festőművészeket is. A tó mögött meredeken emelkedő hegyet Anatólia legszentebb hegyének tartják. A tavat fontos ókori régészeti lelőhelyek veszik körül, így a túra nem csak természeti szempontból tartogat érdekességeket.
Salda-tó
Világhírnevét annak köszönheti, hogy ez az egyik a Földön található két helyszín közül, melyeknek kőzetszerkezete nagyon hasonló a Mars kőzeteihez. Akik nem tudományos szempontból érdeklődnek a tó iránt, azok sem fognak benne csalódni, puha, hófehér homokos partjai évente turisták ezreit csábítják ide. Kristálytiszta vizének mélysége eléri a 184 m-t, vizének magas magnézium tartalma okozza a fenekén és partján lévő homok szokatlanul fehér színét. Ezek a fehér partok és a víz fehéres színe felkeltették a kutatók figyelmét is, akik több éves vizsgálatok során megállapították, hogy a tó fehér szikláinak szerkezete nagyon hasonló a Marson található kőzetekhez. A másik helyszín, ahol ugyanezt tapasztalták, Kanadában található. Megerősítették a Salda-tó gyógyhatását is, a szakértők szerint eredményesen kezelhető vele a bőr gombás fertőzése és az akné is.
Uzungöl (Hosszú-tó)
Buja zöld tájon, egy völgyben békésen fekszik a zöld színű Uzungöl. Magas helyek koszorúzzák, a tó környékén a levegő olyan friss, mintha csak a svájci Alpok magas csúcsai közt járnánk. De nem csak a harapnivaló levegő miatt érezhetjük magunkat Svájcban, Uzungöl látványa is inkább idézi a hegyvidékeiről és gyönyörű zöld tájairól ismert országot, mint a török vidékeket. A tó partján álló mecset emlékeztet csupán arra, hogy valójában Törökországban járunk, annak is az egyik legidillibb helyszínén. Bár a tó szépségének egyenes következménye volt, hogy a turizmus átveszi partjain az uralmat, a szállodák tömege ellenére is sikerült megőriznie természetes báját.
Abant-tó
Sűrű fenyvesekkel körbevéve, 1325 m-es tengerszint feletti magasságban található a 125 hektáros tó, melyet víz alatti források táplálnak. Az Abant-tó tökéletes úti cél azoknak, akik menekülni szeretnének a nagyvárosi nyüzsgés elől. Minden évszakban új arcát mutatja, míg ősszel a táj vörösben és aranyban pompázik, addig télen fehér hólepel borítja be a vidéket. Tavasszal élővilága megélénkül, számtalan témát szolgáltatva a természetfotósoknak. Itt hozták létre Törökország első pisztráng telepét, ahol díj ellenében bárki horgászhat és érdemes is megpróbálni, mert a jó fogás szinte garantált. A tó körüli erdőkben vadasparkot lehet megnézni, a 7 km hosszú túraösvényt lóháton is végig lehet járni.
