Cseh Svájc Nemzeti Park

A Cseh Köztársaság és Németország határvidékén, az Elba völgyében terül el a két ország nemzeti parkja. A németországi Szász Svájc ikertestvére a határ cseh oldalán elterülő Cseh Svájc. Nevét két Drezdában tanuló svájci festőtől kapta. A táj, a flóra és a fauna mit sem sejt a politikai határvonalról, ami kettészeli, egyik terület tökéletesen azonos folytatása a másiknak. Valójában a nem túl távoli múltban a terület csehországi része is (szudéta-)németek lakta vidék volt köszönhetően a középkori betelepítéseknek. A Vysoka Lípában vagy Jetřichovicéban található világháborús mementókon, szinte kizárólag német neveket olvashatunk. A terület azóta újra elszlávosodott, ám Drezda közelségének és a nyílt európai határoknak köszönhetően még ma is német beszédet hallani leggyakrabban a turistautakon. Ezzel egy időben a határ német oldalán is jelentős cseh kisebbséget, illetve két tannyelvű iskolákat találunk.

A turisták és természetbúvárok már igen korán, a 19 században felfedezték az érintetlennek tűnő vidéket. (Amely valóban az is, a kijelölt túraútvonalakról letérni szigorúan tilos.) A 79 km2-nyi nemzeti park csaknem teljes egészét (97%-át) erdők borítják. A lombhullató és tűlevelű fákkal vegyesen borított tájon többek közt olyan ritka vadak élnek, mint a vándorsólyom, jégmadár, fekete gólya, hiúz vagy a gímszarvas. Jóllehet a homokkő – porhanyóssága miatt – nem ideális kőzet sziklamászáshoz, a táj változatossága, illetve a hatalmas sziklafalak és hasadékok miatt az 1870-80-as években itt alakult meg Csehország első két hegymászó szervezete is.

Hřensko és a Kamenice

Cseh Svájc „fővárosának” Hřenskot szokás tekinteni, köszönhetően egyrészt annak, hogy a Prága-Drezda vasútvonal elhalad a település közvetlen közelében, másrészt pedig annak, hogy a legjelentősebb turistaútvonalak és legnagyobb tömeget vonzó látványosságok könnyen elérhetőek ebből a városkából kiindulva.

Hřensko igazi turistaparadicsom régi, gerendavázas, sziklafalra támaszkodó házakkal és hangulatos folyóparttal. A település – és a két ország – határán ömlik az Elbába a Nemzeti Park legnagyobb folyóra, a Kamenice, amelynek szurdokvölgye feledhetetlen látványosság. Érdekes, hogy bár a Park meredek sziklafalairól, robosztus homokkőoszlopairól híres, mégis itt, a Kamenice-Elba-torkolat közelében található a Cseh Köztársaság legalacsonyabb pontja, mindössze 114 méterrel a tengerszint felett.

A településről induló kiválóan kiépített és karbantartott túraútvonal a Kamenice mentén meredek homokkősziklák, és hatalmas fenyőfák közt kanyarog. A patakot több helyen is felduzzasztották, ezáltal két szakaszon csak csónakkal lehet továbbhaladni. Erről jól megszervezett apparátus gondoskodik, a gondola-szerű csónakok feszes ritmusban közlekednek a szurdokban. A párába burkolózó hűs vizű patakon ringatózni a 20-40 m magas sziklafalak és Grimm meséket idéző táj ölelésében ritka élmény.

A Nagy Kőkapu és a Kinský-kilátók

A nemzeti park turistaútvonalai közt a piros jelű mentén számtalan kilátóponton készíthetünk látványos panorámafotókat. A leghíresebb közülük a 26 méter hosszú és 16 méter magas Nagy Kőkapu nevű képződmény, mely Európa legnagyobb homokkő boltíve. A szikla egyediségére még a hollywoodi filmkészítők is felfigyeltek, a Narnia Krónikái mozifilm-sorozat első részében is feltűnik. A Kőkapu teteje ma már biztonsági és természetvédelmi okokból el van zárva a turisták előtt, azonban a táj és a sziklakapu látványát anélkül is élvezheti az ember a szomszédos turistaházból, hogy felkapaszkodna rá.

Kevésbé híres, ám annál szebb kilátópontok eléréséhez érdemes tovább túráznunk Jetřichovice felé. Itt a környék hajdani nemes urai, a Kinský-család tagjai építtettek gerendaházikókat a sziklaormokra.
A 447 méter magas Mária-kilátó eredetileg tűztoronyként funkcionált. Innen jól be lehet látni a környező falvakat és az azokat körülölelő erdőséget. 1856-ban Ferdinand Kinský herceg nyitotta meg a turisták számára az építményt, amely ma felesége, Maria Anna Kinský hercegné nevét viseli.

A Mária kilátótól néhány kilométerre magasodik Rudolf-kő, amelyre Rudolf Kinský 1824-es látogatása után emeltetett kilátóépületet. A 484 méter magas sziklára homokkőbe vájt lépcsők sokasága vezet fel. Ne mulasszuk el innen is megcsodálni az elénk táruló csodálatos panorámát!

Túránkat Feldstejn vára és Jetrihovice városa felé folytassuk, ahonnan a kristálytiszta vizű Bělá-patak mentén hamar a Kamenice parti Dolský mlýn nevű romos vízimalomnál találjuk magunkat, amely hamar belopja magát az utazó szívébe.

Cseh és szász svájci túráink során az érintetlen, illetve az ember által épp csak megérintett és az erdő által rég visszahódított természet milliószor el fog kápráztatni minket.