Az 1241-1242-es tatárjárást követően kezdődött meg a letelepedés a mai Várhegy területén. Az 1300-as években már kb. 8000 ember élt itt. A Várnegyed északi csücskénél lévő Bécsi Kapu Buda 1686-os törökök alóli felszabadulásának 250. évfordulójára épült újjá. Az 1920-ban épített Országos Levéltár a Bécsi Kapu tér nyugati felé található. Benne őrzik a jogszolgáltatáshoz és az államhatalomhoz kapcsolódó iratokat. A Kapisztrán téren magasodik a Mária Magdolna-torony. Egykor a ferencesek által a 13. században épített templom állt itt. A török idők alatt Budán nem volt más keresztény templom ezen kívül, mivel a többit mecsetként használták. A II. világháború során súlyosan megsérült. A Hadtörténeti Múzeum a Várnegyed északnyugati felében található. Állandó kiállításai keretében 28.000 darabos gyűjtemény szemlélteti a magyar hadtörténelmet és a fegyvereket. A Táncsics utcában található a Zenetörténeti Múzeum neobarokk stílusú épülete, melyben Bartók Béla emlékkiállítás tekinthető meg. A történelmi hangulatú Úri utcában találjuk a Budavári Labirintust, a Várnegyed alatt húzódó hatalmas barlangrendszert, melynek földalatti kútjaiból vörösbor csobog. Ugyanebben az utcában nézhetjük meg a Postamúzeum részeként a Telefónia Múzeumot, mely a magyar távközlés történetét mutatja be 1881-től kezdődően. A Szentháromság tér az Úri utca melletti Tárnok utcában áll. Több történelmi emlékmű és épület található itt, többek közt az egykori Budai Városháza, a Hilton mellett a Mátyás templom és a barokk stílusú Szentháromság-szobor. A Magyar Borok Háza a Budai Városháza pincéjében nyitotta meg kapuit a borkedvelők előtt. Egész évben várja a csoportos és egyéni látogatókat tárlatvezetéssel, borkóstolással. A Szentháromság tér jobb oldali részén, a Halászbástya koszorújában áll a Mátyás-templom, melynek lenyűgöző altemploma és földalatti kincsestára is nyitva áll az érdeklődők előtt. A Budavári Nagyboldogasszonynak szentelt templomot 1255-ben kezdték építeni, majd sokszor átalakították. I. Lajos király az ún. Mária-kapuval toldatta meg, 1470-ben a két esküvőjét itt megrendező Mátyás király rendelte el a 60 m magas déli torony építését, melyet hollós címer díszít. A törökök mecsetté alakították át, majd az 1600-as években barokk stílusban építették újjá. Ma látható arculatát 1895-1903 között kapta Schulek Frigyes, a kor egyik legmeghatározóbb építészének tervei alapján. Freskói a legnevesebb hazai művészek alkotásai, mint Zichy Mihály, Lotz Károly és Székely Bertalan. Figyelmet érdemel a Halászbástya, melyet a Mátyás-templom legutolsó felújításával együtt építettek egy középkori erőd maradványain. Schulek Frigyes a Mátyás-templom stílusához igazodva tervezte meg az építményt, mely a valóságban sosem látott el védelmi feladatokat. Tornyai a hét honfoglaló vezért jelképezik. Az alatta elterülő Duna-parton, a Vízivárosban az emberek többsége a halászatból élt a középkorban, a Halászbástya pedig az akkori halpiac helyén épült meg, innen ered az elnevezése. A Jezsuita- és a Schulek-lépcső kapcsolja össze a Halászbástyát és a Vízivárost. A Tárnok utca délir részén áll az Arany Sas Patikamúzeum, a Várnegyed legrégebbi, 1745-ben klasszicista és barokk stílusú patikája. Előzetes bejelentkezés után tárlatvezetéssel látogathatjuk meg a kiállítást. A régi Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz téren található. A tér mögött, a Várat és a Várnegyed lakóövezetét elválasztó részen jelenleg is folynak az ásatások a középkori vármaradványok feltárására. A sétány, melyet kétoldalról zászlórudak szegélyeznek, a Sándor-palotához vezet. Magyarország mindenkori köztársasági elnöki rezidenciájának építését 1806-ban fejezték be, majd 1989-ben felújították. A Budavári Sikló felső állomása közvetlenül az épület mellett található.
Budai Várnegyed
