Budavári PalotaAz első, királyi lakhelyként funkcionáló gótikus palota építése Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok uralkodása alatt, tehát a 14. század közepétől a 15. század végig folyamatosan zajlott. Mire elkészült, egy fényűző, királyi luxusépület lett belőle, amit a török hódítás 1541-től kezdve lassan romba döntött. Budát a keresztények 1686-ban foglalták csak vissza, a harcok pedig súlyos károkat okoztak. A királyi vár és a Várnegyed lakóházai szinte a földig omlottak, a lakosság nagy része is itt lelte vesztét, hiszen mindössze 300-an élték túl az ostromot. A törökök után az épületeket a kor uralkodó irányzatának megfelelően barokk stílusban építették újjá a még megmaradt reneszánsz és gótikus elemekkel ötvözve. Az új, a korábbinál jóval kisebb kastély építése 1715-ben indult meg, szintén barokk stílusban. Az 1800-as évek végén kibővítették, területét megduplázták, majd hozzátoldottak egy hátsó részt, melyben ma a Széchenyi Könyvtár működik. Hauszmann Alajos és Ybl Miklós építészek szecessziós stíluselemekkel gazdagították a barokk kastélyt, mely sohasem volt a Habsburg-család lakhelye, mindössze vendégként tartózkodtak itt. A II. világháborúban a fővárost ostromló német katonák menedékhelye volt a Budavári Palota. Hatalmas károkat szenvedett a homlokzata és a kupolája is. Az 1950-es években kezdték meg az újjáépítését a kor legnagyobb építészei. Megtartották a 18. századi barokk stílust és a későbbi nagyobb alapterületet is. Ezáltal a Vár és barokk homlokzata egészen új arculatot kapott. A 20. század közepén az építészek nem szívesen nyúltak az eklektikus stíluselemekhez, pedig napjainkban azok az épületek számítanak Budapest legszebbjeinek, melyek ennek jegyében születtek.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here