Cseh Svájc
A Cseh Svájc egy nemzeti rezervátum, a legfiatalabb nemzeti parkja az országnak. A cseh-német határon található a közel 80 km2-t lefedő, 2000-ben alapított park, ahol csodálatos homokkő sziklaképződmények láthatók, köztük a Pravčická brána, Európa legnagyobb sziklakapuja. A Cseh Svájcot számtalan homokkő képződmény – sziklák, sziklavárosok, falak, szakadékok, tornyok – teszi egyedülállóvá. Mindegyik a természet alkotása, a krétakori tenger üledékéből képződtek és az erózió formálta őket ilyen látványosra. A vidék ideális a sziklamászáshoz, túrázáshoz, ha pedig az időjárás nem kedvezne a szabadban való barangolásnak, érdemes felkeresni a látogatóközpontot, ahol állandó kiállítás ad részletes információkat a terület történetéről és jellemzőiről.
Broumov vidéke
A 7000 lakosú kisváros közelében elterülő vidék főként különleges sziklaképződményeiről híres. A terület legnagyobb attrakciója az Adrspach-Teplice Sziklaváros, Csehország legnagyobb sziklavárosa. A hatalmas és furcsa alakú sziklák látványától eltekintve a turistákat két gyönyörű vízesés is várja a Metuje-folyón, de érdemes megnézni az egykor itt működő homokbányából maradt tavat is. A Broumov sziklafalak kevésbé ismertek, ám nem kevésbé értékes természeti jelenségek, melyek egy tökéletesen érintetlen vidéken találhatók.
Orlice-hegység
Az ország észak-keleti részén, a lengyel határ mentén húzódik ez a vidék, ami egyformán értékes természeti jelentősége és a népi kultúra szempontjából. Az Orlice-hegység 1969 óta védett, romantikus tájai egyre több turista számára nyújtanak felüdülést. A hegység több kisebb természetvédelmi területet foglal magában, egy bükköst is, amit az Orlice botanikus kertjének is neveznek. Az itt élő 290 növényfajból 23 védett. A mocsaras részeken gazdag élővilág található, ritka növényekkel és állatokkal. Az Orlice a népi építészet szerelmeseit is el fogja varázsolni, szép állapotban megőrzött, régi faházak és malmok tarkítják a vidéket. Sok lehetőséget nyújt a gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak, sőt, a téli sportok szerelmeseinek is. A történelem iránt érdeklődők megnézhetik azt a lenyűgöző védelmi rendszert, amit a hegység körül a II. világháború előtt építettek ki.
Treboni tórendszer
Trebon város közelében terül el az Európában egyedülálló tórendszer, mely az UNESCO Világörökségek közé tartozik. A tó-komplexum egy hat évszázados folyamat következményeként jött létre, ami az ember beavatkozásának köszönhető. A 12. században még mocsaras vidék volt itt, amit mezőgazdasági területként kezdtek később hasznosítani. A táj napjainkra fontos fészekrakó helye lett számos madárfajnak, otthona többféle mocsári növény- és állatfajnak. A Treboni tavakat IV. Károly uralkodása alatt alakították ki, 1450-ben már 20 tó meglétéről tudunk. A tóvidék aranykora a 15. század közepétől a harmincéves háború végéig tartott.
Pancavsky-vízesés
A Krkonose Nemzeti Park legszebb és Csehország legmagasabb vízesése ez, ahol a Pancava-folyó 248 m-es magasságból, több sziklalépcsőn keresztül zuhan alá a mélybe. A vízesést legjobban a közelben lévő Ambrozova Vyhlídka kilátóból lehet látni, ilyen látványban pedig Európa kevés pontján lehet részünk.
Boubin-erdő
A Sumava régió egy erdős, hegyvidéki terület, melynek részét képezi az ősi Boubin-erdő is. Teljesen érintetlennek tekinthető, tehát itt járva pontos képet kaphatunk arról, hogyan néztek ki Közép-Európa erdei több évezreddel ezelőtt. Az erdei fenyők, bükkök és juharfák között nem nehéz olyan egyedet találni, amelyik kora 300-400 évre tehető. Az erdő olyan megközelíthetetlen területen feküdt, hogy bonyodalmas és drága lett volna a fákat innen kitermelni, ennek köszönhetően menekült meg és tudott fennmaradni. 1848-ban nyilvánították természetvédelmi területnek, mely körül egy tanösvény fut körbe. A Boubin-erdő a csavart törzsű fákkal, a kusza, föld alól előbújó gyökerekkel és a faóriásokkal varázslatos látványt nyújt.
Katerina-barlang
A Morva-karszt szívében található a Katerina-barlang, amit egy viszonylag rövid ösvényen, nagyjából fél óra alatt lehet bejárni. Séta közben különlegesen megvilágított cseppköveket láthatunk. A Katerina-barlang egy része őslénytani és régészeti szempontból is jelentőséggel bír, ősmedvék teljes csontvázait találták meg benne 1936-ban. Több bizonyítéka van annak is, hogy az ősember használta a barlangot, ezt nagyjából 12 ezer éves kőeszközök tanúsítják. Kiváló akusztikájának köszönhetően a barlang 95 m hosszú és 44 m magas fő kupolájában rendszeresen tartanak koncerteket.
