Salzkammergut nem önálló osztrák tartomány, hanem egy Salzburg, Felső-Ausztria és Stájerország között elterülő vidék. Elsősorban bámulatos látképeiről, festői kis falvairól és hegyi tavairól híres, de saját, főként az építészetben, a szokásokban és a gasztronómiában kiütköző kultúrája is figyelemreméltó. Olyannyira, hogy Salzkammergut az UNESCO Világörökségi listáján is helyet kapott és Ausztria legnépszerűbb úticéljai közé tartozik.
Sokak szerint Ausztria leggyönyörűbb részéről van szó, ahol télen-nyáron sok élmény vár a turistákra.
A só elválaszthatatlan Salzkammergut nevétől, hiszen már a bronzkortól kezdve bányászták ezen a vidéken, ami folyamatos jólétet biztosított az itteni településeknek. A falvak, kisvárosok felfedezését sem hagyhatjuk ki, de Salzkammergut szépségét igazán a túrák során ismerhetjük meg. Néhányan kerékpárral vágnak neki a hegyeknek, ami nem kis teljesítmény. Egy kellemes és kényelmes kiránduláshoz inkább gyalog járjuk be a vidék számtalan túraösvényét.
Salzkammergut felső-ausztriai részének talán legbájosabb települése és ezzel együtt a turisták által leglátogatottabb is Mondsee. Nyári napokon turistabuszok tucatjai parkolnak a város határában, mivel Salzburgból is gyorsan ide lehet érni, sokan tesznek egynapos kirándulásokat ide. Szerencsére a város elég tágas ahhoz, hogy a nagy forgalom se okozzon zsúfoltságot, ezért még a főszezon kellős közepén is érezhetjük nyugalmas hangulatát. Mint Salzkammergut legtöbb városának, Mondseenek is van egy szép, tóparti sétánya. Itt működik a jachtklub és más vízisport egyesületeknek is itt van a bázisa. A Mondsee-tó az alpesi táj közepén gyönyörű látványt nyújt. A városban érdemes ellátogatni az egykori apátsághoz, amit most várnak neveznek és a főtérre, ahol régen a vásárokat tartották. Mondsee nem rendelkezik kifejezetten nagy nevezetességgel, de összességében mégis olyan vonzó, hogy a külföldiek sohasem hagyják ki az útitervből.
Dachstein Salzakammergut egyik legmagasabb hegye, 2995 m, legszebb perspektívából a Vorderer Gosausee-tó partjáról láthatjuk. Nagyon kedvelt kirándulóhely, a turisták elsősorban két barlangját keresik fel, a Mammut- és az Óriás jégbarlangot, melyeket csak vezetéssel lehet látogatni.
Hallstatt sokak szerint Ausztria legrégebbi települése, ezért az ország bölcsőjeként is szokás emlegetni. Bár ez vitatható, az már kevésbé megkérdőjelezhető, hogy ez Ausztria egyik legszebb városkája. A salzkammerguti régió központja a Hallstattersee, a kivételesen gyönyörű tó, meredek, erdős hegyekkel a partjainál. A hatalmas Dachstein-hegy és a Sechserkogel-hegyvonulat egyből világossá teszi, hogy egy hamisítatlan alpesi tájon járunk. A meredek sziklák miatt Hallstatt városa egy kis sávban épült ki, ahol már nem maradt hely a vasútnak. A vonattal érkezők épp a parttal szemben kötnek ki és kompok szállítják át őket a városba. Hallstatt ezért ma éppen olyan elszigeteltnek mondható, mint évezredekkel ezelőtt, elvágva mindentől, még ma sem lehet másként megközelíteni, csak hajóval. A városról kapta nevét a hallstatti kultúra, ami a neoltikumban az Alpok északi részén élő népeket jellemezte, egészen a kelta törzsek megérkezéséig. Számos bizonyítékát találták, hogy ezek a viszonylag primitív közösségek távoli vidékekkel folytattak élnék kereskedelmet. Hallstatt neolitikus korszakának ideje i.e. 800-500 közé tehető, de valódi fejlődés a római időkben és a kora középkorban indult meg, majd később a város még nagyobb jelentőségre tett szert Közép-Európa sóbányászati központjaként. Egészen a 19. századig nem vezettek ide utak, így idegenek csak nagyon ritkán érkeztek a városba, az első főutat csak 1890-ben építették ki. Napjainkban azonban Hallstatt rengeteg turistát fogad, legnépszerűbb látnivalója pedig a Csontok Háza, ahol a település egykori lakóinak csontjai vannak összegyűjtve, helyhiány miatt így oldották meg a temetkezést. A csontok mellett sokszor látható az elhunyt neve és halálának oka is. A Csontok Háza a templom egyik részét képezi.
5000 lakosával Bad Aussee Salzkammergut egyik legvárosiasabb települése. A régió többi városához hasonlóan Bad Aussee is a sóbányászatnak és azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak köszönheti fejlődését, melyeknek működését a 13. századig lehet visszavezetni. A bányák ma már nem működnek, látnivalóként tartják őket nyitva a turisták számára. A városból érdemes ellátogatni a Grundlsee-tóhoz. Csak néhány km-re van Bad Ausseetől és egy rövid túrával eljuthatunk ide. Ez a kis tó szintén a bécsi arisztokrácia egyik kedvenc pihenőhelye volt, Sigmund Freud is szívesen töltötte itt szabadidejét, sokszor járt gombászni a közeli erdőkbe. A tó környékén a turizmus nagy múltra tekint vissza, ma a legnépszerűbbek itt a három tavat – Grundlsee, Toplitzsee és Kammersee – érintő kirándulások.
Bár Altmünsterben alig van látnivaló, mégis rengeteg turista jön ide, elsősorban a természeti adottságok miatt, a vidéken lakó nagyjából 10.000 ember megélhetése alapvetően függ a turizmustól. A tavak és a hegyek számos lehetőséget kínálnak a sportolásra, az aktív kikapcsolódásra, emellett Altmünsterben több olyan villát is láthatunk, melyek kifejezetten a salzkammerguti régióra jellemzőek. Köztük a legimpozánsabb a neoklasszicista Ebenzweier kastély, mellette áll a Kétkerekű Múzeum, ahol különleges motorokat, robogókat, kerékpárokat nézhetünk meg.
Salzkammergut császári “negyede” Bad Ischl. Ausztriában csak nagyon kevés helyen találjuk meg olyan koncentráltan a császári pompát, mint ebben az alpesi kis fürdővárosban. A sókereskedelem folytán virágzó kereskedelmi központot a 19. században egy orvos, Josef Görz tette nemzetközileg is híressé. Ő fedezte fel, hogy a bányákból kinyert só segíti a reumás betegek gyógyulását. A hír gyorsan terjedt és azonnal felkeltette a bécsi előkelőségek érdeklődését. Attól kezdve Bad Ischl sós gyógyvizei töretlen népszerűségnek örvendenek, ide járt gyógyulni Brahms, Bruckner, Strauss és Lehar is – ez utóbbi végül ide is költözött.
Bad Ischltől délre fekszik Gosau, amit gyönyörű környezete miatt nagyon sok turista keres fel. Erdős hegyek, patakok és tavak veszik körbe a települést, melynek lakói döntő többségben protestáns vallásúak, ami különlegesnek számít ebben a kifejezetten katolikus országban. A falu egyébként nagyon csendes, nem sok itt a látnivaló, de annál több a túralehetőség. Gosau szintén főként a turizmusból tartja fenn magát, ami a 19. század óta virágzik. A környező hegyekben több kunyhó, menedék is várja a turistákat, ezeket túraösvények kötik össze.
A Wolfgangsee partjai Salzkammergut idegenforgalom szempontjából legfrekventáltabb területei. Rengeteg kisebb-nagyobb szálloda, étterem várja felkészülten a turisták hadát, akik egész évben szép számmal érkeznek. A turisták háromnegyede nyáron látogat el ide, elsősorban a tó nyújtotta örömök miatt. A rendkívül tiszta vizű tóban úszni, búvárkodni lehet, rendszeresen indulnak a hajó, melyek St. Gilgen, Strobl és St. Wolfgang partjainál kötnek ki. A tó télen szinte sosem vagy be, ezért a karácsonyi vásárok idején is közlekednek a hajók. St. Gilgen városa elsősorban Mozart húgáról híres, aki itt élt, de több gyönyörű polgári házat is megnézhetünk. Az 1950-1960-as években a Wolfgangsee partjainál több operettet is forgattak, elsősorban ez lendítette fel a turizmust. Bár ezeknek többsége a német nyelvterületen kívül szinte ismeretlen, mégis nekik köszönhető, hogy az 1960-70-es években sorra épültek a tó környékén a szállodák.
A Fuschlsee Ausztria egyik leglátványosabb tava, míg a partjánál fekvő Fuschl települése mostanra sokat veszített bájából. A turizmus itt visszájára fordult, a kisváros olyan mértékben alávetette magát az idegenforgalomnak, hogy eredeti hangulatából szinte semmi nem maradt. Sokkal több hotelt látni, mint hagyományos épületet és az itt megszálló turisták révén akkora a nyüzsgés, hogy meglepő, hogy Fuschl lakóinak száma csupán másfélezerre tehető. A tó körüli túraösvényt néhány óra alatt különösebb megerőltetés nélkül bejárhatjuk és több pontról is gyönyörködhetünk a panorámában.
Gmunden városába nemcsak a külföldiek, de az osztrákok is szívesen kirándulnak. Várak, templomok, tóparti sétányok, 19. századi villák adják varázsát, melynek Miklós cár, Brahms és Schubert sem tudott ellenállni. A várostól kb. 15 km-re találjuk a 16. századi Scharnstein várat, melynek berendezését 1800-ban nagyrészt a Laxenburg kastélyba költöztették. A II. világháborúban menekülttábort rendeztek be falai közt, így 1967-re, amikor vevőre talált, már nagyon rossz állapotban volt, de felújították és a berendezését is helyreállították, ma három múzeum is működik benne.
