Ha Horvátországot és a borokat egy mondatban említjük, valószínűleg nem sokan kapnak a fejükhöz, hogy „Ja tényleg! Azok a horvát borok…!” Pedig az ország számos borvidékkel rendelkezik, melyek túlnyomó többségéről fehérbornak való szőlőt szüretelnek.
Különösen a Dalmáciából származó borok híresek szerte az országban, illetve egyre inkább külföldön is – főként az amerikaiak vevők rá.
Hvar szigeten van egy kis település, már a neve is magával ragadó: Sveta Nedjelja, vagyis Szent Vasárnap. Ha erre visz az utunk és nem vetjük meg a gasztronómiai cél érdekében tett kitérőket, akkor mindenképp térjünk be az avatottak számára minden bizonnyal ismerősen csengő Plenkovic-borászatba.
Az itteni szőlőtermesztés különlegességét az adja, hogy a szőlőt semmiféle vegyi anyaggal nem szennyezik, 100%-ig bio. Leghíresebb borukat több díjjal jutalmazták már, mint bármely más horvát bort és nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is bezsebelt jónéhány elismerést. Ez a bor a vörös zlatan plavac, amit kékszőlőből készítenek. Ha a vörös mellett mást is kipróbálnánk, találunk itt fehérbort, sőt rosét is. De a még ínyencebbek barrique-ot is kóstolhatnak. Aki nem annyira járatos, annak röviden annyit erről, hogy a bort ilyenkor 3 hónapig érlelik tölgyfahordóban, amitől épphogy kap egy kis füstös, fás aromát, de csak pont annyit, hogy a zamata teljes legyen.
Szerencsés véletlen, hogy a tengerparti vidékeket látogatják a legtöbben, és itt élénkül a legjobban a bortermelés is, egyre minőségibb borokkal versengenek a vendégek kegyeiért. Megéri tehát élni a lehetőséggel. Egy hangulatos kóstoló helyiségben asztalunkon az illatozó bor, lábunk előtt a tenger. Zivjeli! Egészségedre!
