Torun méretei alapján akár 1-2 óra alatt bejárható, de kár lenne forgószélszerűen végigsöpörni a városon. A 800 éves múltra visszatekintő, egykor vezető kereskedelmi szerepet betöltő Torun Lengyelország egyik legszebb történelmi városa, ami nemcsak gazdag örökségéből él, de a jelenbe is teljes lendülettel veti bele magát. A város pezsgő kulturális életéről, az oktatásban és a tudományos kutatásban betöltött szerepéről, művészeti fesztiváljairól és a helyiek vendégszeretetéről egyaránt híres.
Keresztelő Szent János székesegyház
A monumentális, gótikus stílusú székesegyház építése 1260 körül kezdődött, de csak a 15. század végén fejeződött be. Masszív tornyában Lengyelország második legnagyobb harangja található, a Tuba Dei, azaz az Isten Trombitája, melyet 1530-ban öntöttek, súlya 7238 kg. A múltban pápák és lengyel királyok érkezését jelezte, napjainkban már csak a jelentősebb vallási és nemzeti ünnepeken szólaltatják meg. Az épület tornyának déli oldalán egy nagy, 15. századi óra látható, amit kézzel készítettek és mind külsőleg, mind belsőleg az eredeti állapotában működik ma is. Érdekessége, hogy számlapján a VIII-as szám felett látható horpadást egy ágyúgolyó ütötte 1703-ban, a város svéd ostroma alatt.
Békás szökőkút
Az óvárosban, a Városházától nyugatra áll 1914-ben épített kis szökőkút. Peremén bronzból készült békák ülnek, közepén pedig egy hegedülő fiú, Janko Muzykant szobra emelkedik ki a kútból. A legenda szerint egy boszorkány érkezett Torunba, de a helyiek nem fogadták be maguk közé, ezért átkot szórt a városra és elárasztotta békákkal. A polgármester egy zsák aranyat és a lányát ajánlotta annak, aki megszabadítja a várost a béka inváziótól. Ekkor megjelent egy szegény parasztfiú és játszani kezdett a hegedűjén. A békákat úgy elvarázsolták a dallamok, hogy követték a fiút az erdőbe és nem tértek vissza többé a városba.
Kopernikusz-Ház
A csillagász életét és tudományos munkásságát bemutató múzeum két gótikus stílusú épületben található a Kopernika utca 15-17. szám alatt. Kopernikusz apja krakkói kereskedő volt, aki 1456 táján költözött Torunba, ahol feleségül vette Barbara Watzenrodet, a város egyik előkelő családjának sarját. Állítólag Kopernikusz ebben a házban született, a történészek közül azonban ezt sokan vitatják. A gyönyörű, gótikus épületkomplexumban a csillagászhoz kapcsolódó tárgyi anyag mellett a 14-19. századi polgári lakások berendezését is bemutatják, egy hangokkal és fényekkel gazdagított kiállítás pedig a 15. századi Torunba repíti vissza a látogatókat. A Kopernikusz Házat Lengyelország egyik legszebb épületének tartják, számos 14. századi részletet őriz.
Esken-Ház
A Vörös Magtár néven ismert, gótikus stílusú épület egykor Torun gazdag kereskedő családjának palotája volt. Már a 14. század végétől használták, a 16. században átépítették, majd a 19. században magtárnak alakították át. Nevét jellegzetes vörös színű tégláiról kapta, amivel ekkor burkolták be. Ma a múzeum részét képezi, első emeletén várostörténeti, a másodikon középkori fegyverekből és régészeti leletekből nyílt kiállítás látható.
Régi Városháza
A 14. század végén épült Városháza nem változott sokat az idők során, bár reneszánsz díszítését kissé visszafogták a gótikus stílusjegyekkel. A Piactéren álló Városháza a maga nemében Európa egyik legszebb épülete. Gyönyörűen jelképezi Torun fénykorát, ami a Hanza Szövetség idején, elsősorban a kereskedelem révén köszöntött a városra. A Német Lovagrend uralma alatt emelték, amikor a Piacteret is kialakították, szimbolizálva, hogy a város elérte fejlődésének csúcsát. A toronyba is érdemes felmenni, csodás panoráma nyílik innen Torunra.
Óvárosi bérházak
2007-ben a Torun óvárosában sorakozó bérházakat díjjal ismerték el, mint Lengyelország 7 csodájának egyikét. Ezek a házak akkora komplexumot alkotnak, ami nemcsak a lengyel városok között, de egész Európában egyedülálló. Szinte kifogástalan állapotban maradtak fenn, még ma is gyönyörűen szemléltetik Torun középkori városképét. A bérházak mérete és belső elrendezése nagyon különböző, aszerint alakították ki őket, hogy milyen funkciót töltöttek be. A 14-15. században építették őket, többségük háromemeletes, tetejükön jellegzetes piros cserepek díszlenek.
Városfalak
Torun városfalainak is szerepe volt abban, hogy 1997-ben a város a Világörökségek sorába került. A Visztula mentén itt maradtak fenn a leghosszabb szakaszon a védelmi szerepet betöltő falak, ugyanakkor a ma látható részük csupán egynegyede az eredeti hosszának. Torunt két, egymással párhuzamosan futó városfal vette körbe, közöttük mocsaras árokkal. A Német Lovagrend tagjai építették őket, ezek alkották a város határát, melyeken belül a város törvényei voltak érvényben.
Nagyboldogasszony templom
Egyike az óváros három gótikus templomának. A 13-14. században építették, eredetileg ferences szerzetesek kolostora volt, majd a 16. században a protestánsok kezére került, végül 1830-ban plébániatemplom lett. A Nagyboldogasszony templom a pomerániai gótikus stílusú építészet egyik iskolapéldája.
Szent György kastély
Torun egyik legnépszerűbb nevezetessége. Eredetileg a Szent György Lovagok Testvéri Társaságának nyári rezidenciája volt, mely feltehetően a Német Lovagrend várának alapjain épült fel. Gazdag kereskedők és előkelőségek találkozóhelyeként használták 1842-ig, mikor a társaságot feloszlatták. Ezután az épületet kisebb lakásokra osztották fel, ma Ifjúsági Művelődési Központ működik benne.
