Görögország második legnagyobb városa kiváló éttermekkel, múzeumokkal és látnivalókkal, valamint egyre színesebb éjszakai élettel szórakoztatóbb, mint valaha volt. Légi, tengeri és szárazföldi összeköttetése kitűnő nem csak az ország többi részével, de külföldi nagyvárosokkal is. Szaloniki ősi városa Kelet és Nyugat találkozásánál fekve mindig is a kultúrák csomópontja volt. Ez évezredek múltán is tükröződik hagyományaiban, építészetében és gasztronómiájában. Napjainkban már modern metropolisz, de viharos történelmének nyomait még mindig őrzi. Forgalmas kikötőváros és fejlődő ipari központ, ókeresztény és bizánci műemlékeit az UNESCO 1988-ban sorolta be a Világörökségek közé.
Fehér Torony
Egyértelműen Szaloniki legszimbolikusabb építménye. A tengerparti sétány mellett álló torony építését a 16. században kezdték a törökök egy régi torony helyén. Része lett a város erődrendszerének, börtönnek is használták. Az évszázadok során többször változott a neve, 1826-ban, mikor II. Mahmud szultán elrendelte az összes fogvatartott lemészárlását, Véres-toronynak nevezték el. Amikor 1912-ben Szaloniki felszabadult a török uralom alól, a tornyot fehérre festették, hogy szimbolikusan megtisztítsák a sötét múlt nyomaitól. Ekkor kapta nevét, amit máig őriz, annak ellenére, hogy fehér színe már rég a múlté. A 33,9 m magas, 22,7 m átmérőjű, kerek toronyban ma a Bizánci Múzeum működik.
Galerius diadalíve
A leginkább Kamara néven ismert diadalívet 305-ben építették, emlékül a rómaiaknak a perzsák felett aratott végső győzelmére. A monumentális kaput a császár afelett az út felett emeltette, mely közvetlenül a palotájához vezetett. A diadalíven látható kőfaragások győzelmi jeleneteket ábrázolnak. A kapu sok helyen sérült az évszázadok során, de ez Szaloniki legfontosabb római kori műemléke.
Agios Dimitrios templom
Szaloniki védőszentjének nevét viseli a hatalmas, 5. századi templom. Agios Dimitrios egy gazdag tábornok fia volt, aki gyermekkorában a legmagasabb színvonalú oktatásban részesült. Később ő maga is csatlakozott a hadsereghez, majd hivatalnok lett. Fiatal korában titokban keresztény hitre tért és megkeresztelkedett. Amikor apja meghalt, Maximianus római császár megparancsolta neki, hogy üldözze és ölje meg a keresztényeket. Agios Dimitrios visszautasította a császár parancsát, erre börtönbe vetették, megkínozták, majd megölték. Mielőtt meghalt, teljes vagyonát a szegények között osztotta szét. Bátorsága és áldozatai miatt ortodox szentté avatták. Amikor a Bizánci Birodalomban a kereszténység lett a hivatalos vallás, Agios Dimitrios mártírhalálának helyén egy kis kápolnát építettek. Sírjáról úgy tartották, csodás erővel rendelkezik, ezért zarándokhellyé vált. A nagyobb templomot 413-ban építették, de a 7. században leégett. Nem sokkal később egy öthajós templomot húztak fel a helyén, ami Görögország legnagyobb temploma volt. Ennek romjai még ma is láthatók. 1493-ban a törökök mecsetté alakították át, a keresztények 1912-ben kezdték újra használni. 1917-ben újra leégett, 1949-ben nyitották meg újra. A templomban bizánci mozaikok láthatók, illetve az a kripta, ahol állítólag a szent nyugszik.
Régészeti Múzeum
1962-ben, Szaloniki felszabadulásának 50. évfordulója alkalmából avatták fel a múzeumot, ahol Szaloniki környékén és a makedón régióban feltárt műkincseket állítanak ki egészen az őskortól kezdve. A múzeum egyik legértékesebb darabja a Görögország legrégebbi fennmaradt papirusz darabja, ami i.e. 330-320-ból származik. Itt láthatók a Petralona-barlangban feltárt eszközök és szerszámok, köztük bronzkori tőrök. Az Európa egyik legjelentősebb múzeumaként számon tartott Szaloniki Régészeti Múzeumban őrzik Nagy Sándor apjának, II. Filipposznak a sírjában 1977-ben talált tárgyakat is.
Szaloniki vár
Heptapyrgion és Yedi Kule néven is ismert az óváros feletti hegyen álló vár, ahonnan gyönyörű a kilátás Szalonikire, a kikötőre és az Égei-tengerre. Az ősi akropolisz helyén építették fel, aminek a falai nyomokban még mindig láthatók. A vár több része a bizánci időszakban épült, majd a törökök 1444-ben végeztek rajta helyreállításokat, ennek során több régi épületet leromboltak és számos tornyot húztak fel. A várnak ma 10 tornya látható, annak ellenére, hogy neve, Heptapyrgion hét tornyot jelent. 1890-ig a helyőrség állomásozott benne, majd 1989-ig börtönként működött, ami a kínvallatásokról vált hírhedté.
Rotunda
Galerius diadalíve mellett áll Szaloniki másik fontos római emléke, az Agios Georgios templom néven is emlegetett Rotunda. A kör alakú épületet szintén Galerius császár építtette 306-ban, hogy később ide temessék el. Először templomként használták, de hogy melyik istennek szentelték, arról nem maradtak fenn árulkodó nyomok. Amikor a császár 311-ben meghalt, végül nem ide, hanem a mai Szerbia területén található Felix Romulianaba temették el. A 4. században I. Konstantin bizánci császár alakíttatta át ortodox templommá, ekkor készültek a belsejét díszítő, részben még ma is látható freskók. A törökök 1590-ben mecsetté építették át, az ekkor hozzáépített minaret még ma is áll. 1912-ben a görögök újból ortodox templomként kezdték használni, majd 1979-ben egy földrengés tett benne komoly károkat. Ez az egyik legrégebbi ortodox templom, az UNESCO Világörökségek közé tartozik.
Tengerparti sétány
Szaloniki egyik legnépszerűbb és legforgalmasabb pontja, ahol szívesen korzóznak a turisták és maguk a helyiek is. Számos kávézó és bár található itt, melyek egész éjjel nyitva tartanak, a sétány a város éjszakai életének is központja. Itt állomásoznak a lovaskocsik is, melyekkel a turisták körbejárhatják a várost.
Atatürk háza
Szaloniki óvárosában áll Kemal Atatürk, a híres török katona és államférfi szülőháza, ahol gyerekkorát is töltötte a 19. században, amikor a város még török uralom alatt állt. Az épületben ma a török konzulátus működik, de a felújításoknak köszönhetően a benne kialakított múzeum a látogatók körében népszerűbb, mint valaha. Eredeti bútorokat, emléktárgyakat és Atatürk személyes holmijait itt lehet megnézni, például vasalt ruháját, fehér kesztyűjét és sétabotját.
