Fehér Torony
Egyértelműen Szaloniki legszimbolikusabb építménye. A tengerparti sétány mellett álló torony építését a 16. században kezdték a törökök egy régi torony helyén. Része lett a város erődrendszerének, börtönnek is használták. Az évszázadok során többször változott a neve, 1826-ban, mikor II. Mahmud szultán elrendelte az összes fogvatartott lemészárlását, Véres-toronynak nevezték el. Amikor 1912-ben Szaloniki felszabadult a török uralom alól, a tornyot fehérre festették, hogy szimbolikusan megtisztítsák a sötét múlt nyomaitól. Ekkor kapta nevét, amit máig őriz, annak ellenére, hogy fehér színe már rég a múlté. A 33,9 m magas, 22,7 m átmérőjű, kerek toronyban ma a Bizánci Múzeum működik.
Galerius diadalíve
A leginkább Kamara néven ismert diadalívet 305-ben építették, emlékül a rómaiaknak a perzsák felett aratott végső győzelmére. A monumentális kaput a császár afelett az út felett emeltette, mely közvetlenül a palotájához vezetett. A diadalíven látható kőfaragások győzelmi jeleneteket ábrázolnak. A kapu sok helyen sérült az évszázadok során, de ez Szaloniki legfontosabb római kori műemléke.
Agios Dimitrios templom
Szaloniki védőszentjének nevét viseli a hatalmas, 5. századi templom. Agios Dimitrios egy gazdag tábornok fia volt, aki gyermekkorában a legmagasabb színvonalú oktatásban részesült. Később ő maga is csatlakozott a hadsereghez, majd hivatalnok lett. Fiatal korában titokban keresztény hitre tért és megkeresztelkedett. Amikor apja meghalt, Maximianus római császár megparancsolta neki, hogy üldözze és ölje meg a keresztényeket. Agios Dimitrios visszautasította a császár parancsát, erre börtönbe vetették, megkínozták, majd megölték. Mielőtt meghalt, teljes vagyonát a szegények között osztotta szét. Bátorsága és áldozatai miatt ortodox szentté avatták. Amikor a Bizánci Birodalomban a kereszténység lett a hivatalos vallás, Agios Dimitrios mártírhalálának helyén egy kis kápolnát építettek. Sírjáról úgy tartották, csodás erővel rendelkezik, ezért zarándokhellyé vált. A nagyobb templomot 413-ban építették, de a 7. században leégett. Nem sokkal később egy öthajós templomot húztak fel a helyén, ami Görögország legnagyobb temploma volt. Ennek romjai még ma is láthatók. 1493-ban a törökök mecsetté alakították át, a keresztények 1912-ben kezdték újra használni. 1917-ben újra leégett, 1949-ben nyitották meg újra. A templomban bizánci mozaikok láthatók, illetve az a kripta, ahol állítólag a szent nyugszik.
Régészeti Múzeum
1962-ben, Szaloniki felszabadulásának 50. évfordulója alkalmából avatták fel a múzeumot, ahol Szaloniki környékén és a makedón régióban feltárt műkincseket állítanak ki egészen az őskortól kezdve. A múzeum egyik legértékesebb darabja a Görögország legrégebbi fennmaradt papirusz darabja, ami i.e. 330-320-ból származik. Itt láthatók a Petralona-barlangban feltárt eszközök és szerszámok, köztük bronzkori tőrök. Az Európa egyik legjelentősebb múzeumaként számon tartott Szaloniki Régészeti Múzeumban őrzik Nagy Sándor apjának, II. Filipposznak a sírjában 1977-ben talált tárgyakat is.
Szaloniki vár
Heptapyrgion és Yedi Kule néven is ismert az óváros feletti hegyen álló vár, ahonnan gyönyörű a kilátás Szalonikire, a kikötőre és az Égei-tengerre. Az ősi akropolisz helyén építették fel, aminek a falai nyomokban még mindig láthatók. A vár több része a bizánci időszakban épült, majd a törökök 1444-ben végeztek rajta helyreállításokat, ennek során több régi épületet leromboltak és számos tornyot húztak fel. A várnak ma 10 tornya látható, annak ellenére, hogy neve, Heptapyrgion hét tornyot jelent. 1890-ig a helyőrség állomásozott benne, majd 1989-ig börtönként működött, ami a kínvallatásokról vált hírhedté.
Rotunda
Galerius diadalíve mellett áll Szaloniki másik fontos római emléke, az Agios Georgios templom néven is emlegetett Rotunda. A kör alakú épületet szintén Galerius császár építtette 306-ban, hogy később ide temessék el. Először templomként használták, de hogy melyik istennek szentelték, arról nem maradtak fenn árulkodó nyomok. Amikor a császár 311-ben meghalt, végül nem ide, hanem a mai Szerbia területén található Felix Romulianaba temették el. A 4. században I. Konstantin bizánci császár alakíttatta át ortodox templommá, ekkor készültek a belsejét díszítő, részben még ma is látható freskók. A törökök 1590-ben mecsetté építették át, az ekkor hozzáépített minaret még ma is áll. 1912-ben a görögök újból ortodox templomként kezdték használni, majd 1979-ben egy földrengés tett benne komoly károkat. Ez az egyik legrégebbi ortodox templom, az UNESCO Világörökségek közé tartozik.
Tengerparti sétány
Szaloniki egyik legnépszerűbb és legforgalmasabb pontja, ahol szívesen korzóznak a turisták és maguk a helyiek is. Számos kávézó és bár található itt, melyek egész éjjel nyitva tartanak, a sétány a város éjszakai életének is központja. Itt állomásoznak a lovaskocsik is, melyekkel a turisták körbejárhatják a várost.
Atatürk háza
Szaloniki óvárosában áll Kemal Atatürk, a híres török katona és államférfi szülőháza, ahol gyerekkorát is töltötte a 19. században, amikor a város még török uralom alatt állt. Az épületben ma a török konzulátus működik, de a felújításoknak köszönhetően a benne kialakított múzeum a látogatók körében népszerűbb, mint valaha. Eredeti bútorokat, emléktárgyakat és Atatürk személyes holmijait itt lehet megnézni, például vasalt ruháját, fehér kesztyűjét és sétabotját.
