Anglia legészakibb megyéjének lakói büszkék arra, hogy Northumberland méretei ellenére ötször több birka él itt, mint ahány lakója van a megyének. Ha a békésen legelő nyájakhoz elképzelünk egy idilli tájat, Norhtumberlandben pontosan ez a látkép fog elénk tárulni. Nyugalom és hosszan nyújtózó, zöld angol vidék mindenütt, pontosabban szinte mindenütt, hiszen akármennyire békés is, ennek a megyének is van egy iparosodottabb része, mégpedig a Tees- és a Tyne-folyók völgyeiben.
Northumberland többi része azonban nagyrészt érintetlen, a természeti örökségek közé tartozó partszakasza a skót határ mentén húzódik, erdős dombjai nemzeti parkot alkotnak, a Pennine-hegység északi részeinek mocsaras, tőzeges, vizekben gazdag tájai pedig kiemelkedő szépségükkel öregbítik Northumberland nevét. Ezeket az elbűvölő vidékeket kisebb-nagyobb települések pöttyözik, köztük Anglia néhány legbájosabb városával.
Szent-sziget
A Holy Island, azaz a Szent-sziget egyben a sziget és falu neve is, melyeket gyakran Lindisfarne néven is emlegetnek, mivel a szigeten találhatók az egykori lindisfarne-i apátság és vár romjai. A szigetre egy töltésen keresztül és kizárólag apály idején lehet átjutni, de megéri kivárni, hiszen egy nagyon attraktív és alapvetően csendes faluról van szó – kivéve a turistaszezon csúcsát, amikor utcái jobban benépesülnek. A sziget nagyon kicsi, ezért bárhol tesszük le az autót, gyalog könnyedén bejárhatjuk. A tengerpartól gyönyörű kilátás nyílik a romokra, a falu ma is zarándokhely, a skót St. Cuthbert túraútvonal végpontja. A sziget sós mocsarai és homokdűnéi természetvédelmi területet alkotnak rendkívül népes madárvilággal.
Berwick-upon-Tweed
Anglia történelmi hangulatú városai közül sokak szerint egyértelműen Berwick-upon-Tweed viszi a pálmát. A Tweed-folyó partján, a skót határ közelében lévő település valóban fordulatos és sokszor véres múltra tekinthet vissza. Ezt idézik középkori várának romjai és az I. Erzsébet idejéből fennmaradt városfalak, melyek rendkívül jó állapotban vészelték át az elmúlt évszázadokat. Dávid király Skócia egyik királyi városának tette meg a települést, ami különösen nagy érdem, hiszen ezekből összesen négy volt az országban. A 12. századtól kezdve egyre növekedett és virágzott, kikötője hatalmas forgalmat bonyolított. Az egyik legerősebb skót város volt a középkorban, míg valóságos hadszíntérré nem változott, ahol erődítmények sorát húzták fel. Ma ez Anglia legészakibb városa, csodálatos kiindulópont Northumberland felfedezéséhez.
Eglingham
Természetvédelmi területen, idilli környezetben fekszik a kis falu, melynek egyik legszebb épülete a 13. századi, viktoriánus stílusban átalakított plébániatemplom. Feltehetően a legviharosabb időkben a helybeliek ide menekültek a portyázó skótok elől. Eglingham kastélya a 16. században épült, a 17-18. században további részeket toldottak hozzá. Később, amikor a határmenti viszályok megszűntek, ahogyan a legtöbb környékbeli kis településre, ide is egyre több jómódú család költözött. Eglingham azóta is nyugodt hétköznapjait éli, az Alnwick felé tartó turisták gyakran tesznek kitérőt ebbe az egészen apró, csupán 400 lakosú településre.
Hexham
A Tyne-folyó völgyének adminisztratív központja ez a feltűnően romantikus város. Történelmi épületekből itt igazán nincs hiány, köztük a legjelentősebb az apátság, melyet 674-ben alapítottak. Belsejében lépcsősor vezet az elképesztő teljességében megmaradt szász kriptához, melyet részben római kövekből építettek. Itt látható az a tömör homokkőből készült trónszék is, melyet a püspökök és az apátok használtak. Felülete simára kopott az emberi kezektől, melyek az elmúlt több mint 1000 év alatt érintették, hiszen készítésének idejét legkésőbb a 8. századra teszik. Hexham központjában Erzsébet- és György-korabeli házak között sétálhatunk.
Alnwick
Az Észak Windsorának is nevezik ezt a történelmi kisvárost. Kanyargós, macskaköves utcáin kézműves boltok sora teszi még izgalmasabbá a városnézést, köztük hangulatos éttermek és kávézók egészítik ki tökéletes harmóniában a történelmi hangulatot. Fénypontja egyértelműen a kastély, ami első látásra is lenyűgöző, feltűnt többek közt a Harry Potter filmekben is. A normann eredetű épület mai arculatát a viktoriánus kori átépítés során nyerte el. Az Alnwicki Kert a város egyik legújabb turista nevezetessége, ahol a kortárs kertépítészet keveredik más művészeti ágakkal, a szobrászattal és design elemekkel, itt látható a világ legnagyobb lombháza is.
Amble
A Coquet-folyó torkolatánál fekvő város a viktoriánus korszakban nőtte ki magát. A szénbányászathoz kapcsolódó szállítások központi települése volt, ma aktív halászati kikötő és nagyon népszerű úti célja a Northumberlandbe érkező turistáknak. A partmenti városok közül Amble-t illették a legbarátságosabb kikötő címmel. Itt rendezik Anglia legnagyobb lunda fesztiválját, mivel a Coquest-szigeteken 36 ezer fős lunda kolónia fészkel. Amble kikötőjéből indulnak a hajók, melyek a madarakra kíváncsi turistákat viszik körbe a partok mentén.
Bamburgh
Tengerpartja miatt az angol és a külföldi turisták kedvence a falu, melynek látképét a középkori kastély határozza meg. A homokdűnés partokon gyakran látni lovasokat és kutyát sétáltató családokat, míg a vizet, amit egykor rettegett tengerészek uraltak, ma a szörfösök hódítják meg. Mivel a zátonyok és a csalóka tengerpart rengeteg hajó vesztét okozták, a 18. században partiőrséget szervezetek, hogy a hajótörést szenvedett legénységet még idejében meg tudják menteni. Az eredeti ház, ahol a mentőcsónakokat tárolták, még most is áll, hangulatos nyaraló lett belőle. Bamburgh elsősorban a szabadban való kikapcsolódás szinte végtelen tárháza és a festői környezet miatt az egyik legnépszerűbb úti cél Angliában.
Morpeth
Egy méretes vásárváros a Wansbeck-völgyben, melynek hangulatát a régi és az új finom egybeolvadása adja. Történelmi utcáit csillogó kis üzletek töltik meg, nem véletlen, hogy a vásárlási lehetőségek a városka egyik fő vonzerejét adják. Morpeth-ben egykor három vár is volt, ma ezekből csupán töredékek láthatók. Kiemelkedő épülete az óratorony, mely egyben városkapuként is funkcionált. A 17. században építették és börtönként is használták. A városban a legtöbb épület a 17. század végéről és a 18. századból származik, a korábbiakat egy tűzvész pusztította el. A 14. századi Szűz Mária templom Morpeth azon kevés épületei közé tartozik, melyek túlélték a tüzet. A városban láthatunk egy igazi építészet ritkaságot, egy középkori hídkápolnát, melyekből egész Angliában összesen öt maradt fenn. A kápolna története során volt kolerakórház, iskola és múzeum is.
