ZagorjeSzlovénia középső részén, ahol a Posavsko dombjai lágyan gördülnek a Száva-folyó mindkét partján, ott találjuk az ország legkisebb régióját. Ma a Litija, Zagorje, Trbovlje és Hrastnik feletti dombok és hegyek a legkedveltebb kirándulóhelyek errefelé. Ezek a települések közel fekszenek a Szávához és az ország legfontosabb vasútvonalaihoz. Bányászati hagyományaikkal lépten-nyomon összetalálkozunk, az egyedülálló bányászkolóniák a régió több mint kétszáz éves bányászati tradíciójára emlékeztetnek. A múlt tanúi a Ravirski Múzeum néprajzi és a vadászati tárlatai is.

Zagorje pontosan a 15. hosszúsági körön fekszik, két patak torkolatánál. A 7000 fős város a késő bronz- és vaskorban is lakott volt, első írásos említése 1296-ból származik. 1755-ben fedezték fel a város környéki szénbányákat, amik hatalmas lendülettel indították meg Zagorje fejlődését. Egészen 1995-ig a szénbányászat volt a település és környékének legfőbb tevékenysége és bevételi forrása, míg végül az utolsó bányát is bezárták. A Medija-patak mentén 20 sziklapillér áll, melyeknek magassága 3 és 5 m között váltakozik, egy kis része szabadon megmászható. A patak melletti túraösvényen keresztül Izlake faluba juthatunk át.

Medija várIzlake írásos dokumentumokban először a mellette található Medija várral kapcsolatban szerepelt. Itt töltötte fiatalságát a híres történész, Janez Vajkard Valvasor, a család sírja a várban kialakított kápolnában látható. A Medija vár romokban áll, feltehetően a 15. században építették az eredetileg gótikus stílusú kastélyt, mely a közeli Gamberk falu tekintélyes családjának, a Gallow családnak a birtokában volt. A Valvasor család 1566-ban vásárolta meg a várat, majd a tulajdonosok sorra követték egymást. A második világháborúban a német katonák menedékhelyeként szolgált, 1944-ben pedig a partizánok rombolták le. 1993-ban barokk kápolnáját és a Valvasor család sírját szépen helyreállították.

A régió központja a 17 ezer fős Trbovlje, ahol három erőmű is működik. Közülük az egyik, a Trbovlje kémény 360 m-rel Európa legmagasabbja. A völgyben fekvő városban cementgyár is található, a bányászatnak itt is több mint két évszázados hagyománya van, melyről részletes ismertetést a bányászati múzeumban kaphatunk.
Trbovljeból gyalogos és kerékpárutak vezetnek a Kum-hegyhez, a Posavsko-dombok legmagasabb pontjához, mely 1220 m-en található. Az itt kirándulók számára ez a vidék fénypontja, gyönyörű kilátással a Mrizlica-hegyre, a Cemseniskara, a helyiek úgy mondják, innen a világ végére is ellátni. Az egyik legszebb ösvény a Cebulova dolina völgyön át vezet, varázslatos forrásokkal és a természet friss illataival teli vidéken.

HrastnikA régió legtöbb településéhez hasonlóan Hrastnik is a szénbányászatból tartotta fenn magát. 1804-ben kezdték meg a kitermelést, majd 1849-ben a Déli Vasút is elérte a várost, ami lehetővé tette a további fejlődést. Hrastnik az üveggyártás terén is nagy hírnevet szerzett magának, de igazi értékét természeti környezete adja. Körülötte magasodik a Kum-, a Merzlica- és a Kopitnik-hegy. A Kopitnik körül védett területek fekszenek, a környező erdőkben olyan ritka fajok élnek, mint a siketfajd és a zerge. A túrázásnak itt nagy hagyománya van, de a turisták előszeretettel élnek a folyó nyújtotta lehetőségekkel és örömmel járnak ide kajakozni, kenuzni.

Zasavska – ha lehet így fogalmazni – nem tartozik Szlovénia legboldogabb vidékei közé. Mivel települései szinte kivétel nélkül a bányászatból éltek, mely mára a múlté lett, ennek következtében egyre többen hagyják el a vidéket. Itt a legnagyobb az elvándorlás aránya az országon belül. Munka hiányában lakói más vidékeken keresik a jobb boldogulás lehetőségét.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here