 Annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb városa, Maribor népessége csupán egyharmada Ljubljanaénak és kifejezetten vidékies hangulatú település. Nincsenek világraszóló látnivalói, de bája magával ragadó, köszönhetően a Dráva partján helyet foglaló óvárosának. Sétálóutcája tele van kávézókkal, melyeket rendszerint az 1975-ben alapított egyetemének diákjai töltenek meg. Lent városrész ad otthont a nagy nyári művészeti fesztiválnak, mely csupán egy Maribor kulturális kínálatából, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2012-ben Európa Kulturális Fővárosának választották. A városkörnyéki borok messzeföldön híresek, sőt itt találták a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéjét is.
Annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb városa, Maribor népessége csupán egyharmada Ljubljanaénak és kifejezetten vidékies hangulatú település. Nincsenek világraszóló látnivalói, de bája magával ragadó, köszönhetően a Dráva partján helyet foglaló óvárosának. Sétálóutcája tele van kávézókkal, melyeket rendszerint az 1975-ben alapított egyetemének diákjai töltenek meg. Lent városrész ad otthont a nagy nyári művészeti fesztiválnak, mely csupán egy Maribor kulturális kínálatából, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2012-ben Európa Kulturális Fővárosának választották. A városkörnyéki borok messzeföldön híresek, sőt itt találták a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéjét is. 
Ez a szőlőtőke Maribor egyik legfőbb neveztessége, mely még ma is 35-55 kg szőlőt terem évente, amiből 25 l vörösbort állítanak elő. Több, mint négy évszázaddal ezelőtt ültették, ma egy képzett borász viseli gondját. Bársonyos vörösborát, a Zametna Crninat, a híres szlovén művész, Oskar Kogoj által tervezett, negyedliteres üvegekben árulják. 

A Keresztelő Szent János székesegyház impozáns, 13. századi épülete a Slomskov téren áll. Rajta számos stílus jellegzetességei megfigyelhetők, az eredeti román karakterét később gótikusra változtatták. Szentélye a 14., központi templomhajója a 15. században épült. Harangtornyába felmászva madártávlatból nézhetjük meg Maribort és környékét. Az 57 m magas, klasszikus stílusú torony a 18. század végén készült. Helyén korábban egy jóval magasabb, 76 m-es harangtorony állt, melyet 1623-ban Pavel Porta épített, ez villámcsapás következtében omlott le. 
A katedrális mennyezetéről egy különleges csillár lóg le, melyet 1686-ban helyeztek el. Egyes ágain különböző céhek címerei láthatók, például a pék, a hentes és az ötvös céhek cégérei, akiknek adományából a csillár készült. 
A maribori zsinagógát először 1429-ben említik, de biztosra vehető, hogy ennél jóval korábban épült. 1501-ben katolikus templomként szentelték fel, majd 1785-ben átalakították és raktárnak használták. Ma különböző kulturális eseményeknek ad otthont, kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket tartanak benne. A zsinagóga mellett áll az egykori rabbi háza, a talmud iskola és feltehetően egy régi temető, valamint lefelé, a Dráva felé a régi rituális fürdő. Ez Maribor régi zsidónegyede, mely a Glavni tér közelében található.
A Glavni trg a város főtere, ahol a történelem és a jelenkor nyüzsgő-pezsgő élete egybefolyik. Itt láthatjuk a régi városmag gyönyörű épületeit, üldögélhetük a kis kávézók teraszán és a városnézést vásárlással is egybeköthetjük. A téren áll a Városháza és az Aloysius templom, de az egyik legérdekesebb épület az, melyben Maribor első sörfőzdéje működött, mely évtizedeken át a Celigi család birtokában volt. Az idők során a legnagyobb változáson a tér keleti fele ment keresztül. Amikor 1913-ban a hidat építették, egy sor régi házat leromboltak, így a tér építészeti harmóniája odaveszett. A II. világháború során szintén a tér keleti fele szenvedte el a legtöbb kárt, 1981-ben néhány modern épületet húztak fel itt. A tér többi része azonban viszonylag szépen őrzi eredeti arculatát. Már 1315-től kezdve ez volt a vásártér és ez a hagyomány egészen a II. világháborúig élt. Napjainkban újra kezdik feléleszteni, a helyi termelők itt kínálják friss portékáikat.
Maribor egyik legszebb tere a Slomskov, mely az óváros nyugati részén fekszik. Itt áll a székesegyház és szorosan mellette Anton Martin Slomsek püspök szobra. Ez a két műemlék egy szökőkúttal együtt egy kis parkot alkot. A teret a körülötte álló hatalmas épületek teszik még vonzóbbá, mint az egyetem rektorátusa, a Nemzeti Színház és a Posta. A városi temető régen a templom körül feküdt, Maribor számos jelentős családja nyugszik itt. Sírköveiket a templom külső falába építették be, hogy megőrizzék őket az utókornak.
A Városi Park (Mestni Park) az óváros északi részén egy gyönyörű arborétum, három kis mesterséges tóval, hattyúkkal és egy zenepavilonnal. Található itt egy Akvárium-Terrárium, melynek 45 tartályában halakat, kétéltűeket, hüllőket láthatunk. A park nagyon népszerű a helyiek körében, romantikus séták, találkák helyszíne. Az első fákat 1869-1872. között ültették, ma mintegy 100 lombhullató és tűlevelű fafajta található itt. A fák közel egynegyede még a legelső ültetésből származik, 1998-ban a maribori olimpiai bajnok, Leon Stukelj 100. születésnapján 100 új fával gazdagodott a park.

 
             
		 
        








Liszt Ferenccel kapcsolatos adatot javítani kellene. 1784-ben még nem élt. 1811. október 22-én született.
Köszönjük az észrevételt, a 7-es és a 8-as számjegy cserélt véletlenül helyet. 🙁
1874 volt, amikor Liszt Ferenc a maribori kastélyban adott koncertet.