Városnézés Mariborban

Annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb városa, Maribor népessége csupán egyharmada Ljubljanaénak és kifejezetten vidékies hangulatú település. Nincsenek világraszóló látnivalói, de bája magával ragadó, köszönhetően a Dráva partján helyet foglaló óvárosának. Sétálóutcája tele van kávézókkal, melyeket rendszerint az 1975-ben alapított egyetemének diákjai töltenek meg. Lent városrész ad otthont a nagy nyári művészeti fesztiválnak, mely csupán egy Maribor kulturális kínálatából, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2012-ben Európa Kulturális Fővárosának választották. A városkörnyéki borok messzeföldön híresek, sőt itt találták a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéjét is.

Ez a szőlőtőke Maribor egyik legfőbb neveztessége, mely még ma is 35-55 kg szőlőt terem évente, amiből 25 l vörösbort állítanak elő. Több, mint négy évszázaddal ezelőtt ültették, ma egy képzett borász viseli gondját. Bársonyos vörösborát, a Zametna Crninat, a híres szlovén művész, Oskar Kogoj által tervezett, negyedliteres üvegekben árulják.

Építészeti emlékei közül kiemelkedik a maribori kastély, melyet a városközpontban forgalmas terek vesznek körbe. A kastélyt 1478-1483. között II. Frigyes császár építtette, az évszázadok során szerepe és stílusa egyaránt sokat változott, erődből fokozatosan fényűző rezidenciává alakult át. A kastély legfőbb szobája az Ünnepi terem, melyet gyönyörű bútorokkal rendeztek be. Festményei a Quadri művészcsalád és Laurenzo Laurigo alkotásai. Az ovális mennyezeten látható kép a keresztény és a török katonák csatáját ábrázolja, ez Johann Gebler grazi művész munkája 1763-ból. A teremben 1874-ben Liszt Ferenc adott koncertet, ahogy a krónikás akkoriban írta: válogatott közönség előtt. A kastélyban számos illusztris személyiség tett látogatást, többek közt Mária Terézia, I. Lipót, VI. Pius pápa és a későbbi I. Pál orosz cár. Figyelemreméltó része a barokk Loretska kápolna és a csodálatos rokokó lépcső 1759-ből.

A Keresztelő Szent János székesegyház impozáns, 13. századi épülete a Slomskov téren áll. Rajta számos stílus jellegzetességei megfigyelhetők, az eredeti román karakterét később gótikusra változtatták. Szentélye a 14., központi templomhajója a 15. században épült. Harangtornyába felmászva madártávlatból nézhetjük meg Maribort és környékét. Az 57 m magas, klasszikus stílusú torony a 18. század végén készült. Helyén korábban egy jóval magasabb, 76 m-es harangtorony állt, melyet 1623-ban Pavel Porta épített, ez villámcsapás következtében omlott le.
A katedrális mennyezetéről egy különleges csillár lóg le, melyet 1686-ban helyeztek el. Egyes ágain különböző céhek címerei láthatók, például a pék, a hentes és az ötvös céhek cégérei, akiknek adományából a csillár készült.

A maribori zsinagógát először 1429-ben említik, de biztosra vehető, hogy ennél jóval korábban épült. 1501-ben katolikus templomként szentelték fel, majd 1785-ben átalakították és raktárnak használták. Ma különböző kulturális eseményeknek ad otthont, kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket tartanak benne. A zsinagóga mellett áll az egykori rabbi háza, a talmud iskola és feltehetően egy régi temető, valamint lefelé, a Dráva felé a régi rituális fürdő. Ez Maribor régi zsidónegyede, mely a Glavni tér közelében található.

A Glavni trg a város főtere, ahol a történelem és a jelenkor nyüzsgő-pezsgő élete egybefolyik. Itt láthatjuk a régi városmag gyönyörű épületeit, üldögélhetük a kis kávézók teraszán és a városnézést vásárlással is egybeköthetjük. A téren áll a Városháza és az Aloysius templom, de az egyik legérdekesebb épület az, melyben Maribor első sörfőzdéje működött, mely évtizedeken át a Celigi család birtokában volt. Az idők során a legnagyobb változáson a tér keleti fele ment keresztül. Amikor 1913-ban a hidat építették, egy sor régi házat leromboltak, így a tér építészeti harmóniája odaveszett. A II. világháború során szintén a tér keleti fele szenvedte el a legtöbb kárt, 1981-ben néhány modern épületet húztak fel itt. A tér többi része azonban viszonylag szépen őrzi eredeti arculatát. Már 1315-től kezdve ez volt a vásártér és ez a hagyomány egészen a II. világháborúig élt. Napjainkban újra kezdik feléleszteni, a helyi termelők itt kínálják friss portékáikat.

Maribor egyik legszebb tere a Slomskov, mely az óváros nyugati részén fekszik. Itt áll a székesegyház és szorosan mellette Anton Martin Slomsek püspök szobra. Ez a két műemlék egy szökőkúttal együtt egy kis parkot alkot. A teret a körülötte álló hatalmas épületek teszik még vonzóbbá, mint az egyetem rektorátusa, a Nemzeti Színház és a Posta. A városi temető régen a templom körül feküdt, Maribor számos jelentős családja nyugszik itt. Sírköveiket a templom külső falába építették be, hogy megőrizzék őket az utókornak.

A Városi Park (Mestni Park) az óváros északi részén egy gyönyörű arborétum, három kis mesterséges tóval, hattyúkkal és egy zenepavilonnal. Található itt egy Akvárium-Terrárium, melynek 45 tartályában halakat, kétéltűeket, hüllőket láthatunk. A park nagyon népszerű a helyiek körében, romantikus séták, találkák helyszíne. Az első fákat 1869-1872. között ültették, ma mintegy 100 lombhullató és tűlevelű fafajta található itt. A fák közel egynegyede még a legelső ültetésből származik, 1998-ban a maribori olimpiai bajnok, Leon Stukelj 100. születésnapján 100 új fával gazdagodott a park.

Mariborban érdemes több napot is eltölteni és a városon kívül felfedezni a környéket is. A Dráva-völgyében túraösvények futnak, Pohorje vidéke gyönyörű szőlőültetvényektől és erdőktől zöldell. Ezt a területet Szlovénia zöld csodájának is nevezik, nem meglepő, hogy mágnesként vonzza a kerékpárosokat, túrázókat. Pohorje ősi erdeiben vízesések zuhannak alá, források fakadnak, itt található Szlovénia legnagyobb síközpontja, a Mariborsko Pohorje. A kirándulást a hagyományos ízekkel és a táj csodás látképével tehetjük teljessé.