HochalpenstrasseHossza: 48 km. Hajtűkanyarok száma: 36. Lejtése: 9%. Ezek a száraz tények Európa egyik legszebb és Ausztria elsőszámú panorámás útvonalával kapcsolatban. Az adatok már önmagukban is figyelemreméltók, de mindez semmi ahhoz képest, amilyen élményben személyesen lehet részünk.

A Hochalpenstrasse, vagyis a magas alpesi út Lienz városából egyenesen a Hohe Tauern Nemzeti Parkba vezet. Ausztria legmagasabb hegyének, a Grosslocknernek lábainál autózhatunk, átszelve számos csúcsot és leküzdve a hajmeresztő szerpentineket.

A Hochalpenstrasse a gyönyörűség és a zsenialitás ötvözete, amit egyetlen autósnak sem szabadna kihagyni. Az útvonal már i.e. 2000-ben is létezett, kereskedelmi útvonalként a rómaiak és a kelták használták. Amit ma láthatunk, az az 1930-as évek fantasztikus bravúrja. A mérnök Franz Wallack agyszüleménye, aki a nagy gazdasági világválság idején ezzel akart lökést adni az osztrák gazdaságnak. 1930-1935 között mintegy 3000 férfi vágta és csákányozta a sziklát a keskeny úton, mely akkoriban még az ország legvadabb és legnehezebben megközelíthető hegyvidéke terepe volt.

GrossglocknerA Hochalepnstrasse az erdős Fuschertal-völgyből kezdi meg a hullámvasutazást az osztrák Alpokban. Az út minden pontjáról szédítő kilátás tárul elénk, mindkét oldalon meredek lejtők és drámai hegyek, mindez nagyerejű széllel kísérve. Kerékpárral csak az acél izomzatúaknak érdemes nekivágni.
Mivel sok kanyar töri meg az utat, száguldozni lehetetlen és nem is lenne érdemes, mert csak magunkat fosztanánk meg a Hochalpenstrasse lényegétől, a panorámától. A Hochmais kilátópontnál az út megnyílik és felfedi a fehér csúcsok sorozatát, köztük a 5464 m magas Grosses Wiesbachhornt. Majd még magasabbra emelkedünk, a 2571 m magasan lévő Edelweisspitze kilátóhoz. Itt 360 fokos panoráma fogad minket a 3000 m-es hegyek között. Ugyanilyen magával ragadó, de kevésbé zsúfolt a Fuscher Lacke, a kis tó, melyben a környező hegyóriások képe tükröződik.

Az út következő állomása a Kaiser-Franz-Joseph-Höhe, ahol a hegyi szél zászlókat lebegtet a nemzeti park látogatóközpontja előtt és feltűnik előttünk az osztrák hegyek legmagasabbja, a 3798 m magas Grosslockner. A legtöbb turista figyelme a Wilhelm Swarovski Obszervatórium felé fordul, az üvegből, fából és acélból épített, futurisztikus kilátótorony felé. Már csak azért is érdemes felmenni ide, mert a legmodernebb optikai eszközök segítségével még többet láthatunk a mennyei tájból, akár még a hegymászókat és a mormotákat is.
A természet csodáit azonban közelebbről is szemügyre vehetjük. Ehhez egy 30 perces túrát kell megtennünk a Keleti-Alpok leghosszabb gleccseréhez, a Pasterzehez. Szemmel látható a nyoma korábbi kiterjedésének, mely az 1850-es évektől kezdett csökkenni. Kissé ijesztő ez a látvány, hiszen kézzel foghatóvá teszi a globális felmelegedés sokat emlegetett, ám mégis távolinak tűnő hatásait – többek közt a sérülékeny alpesi ökoszisztémára.

Út az örök hó és jég birodalmába: HochalpenstrasseHa tehetjük, időzzünk addig, míg a tömeg eloszlik és a nappali fény halványodni kezd. Jutalmunk a csend, mely mintha a Grosslockner és a Pasterze jégbe fagyott csendje lenne. Koraeste varázslatos az idő, láthatjuk a lejtőkön legelő zergéket és hallhatjuk a csendet átszakító mormoták füttyét.

A Hochalpenstrasse májustól novemberig, elő- és utószezonban reggel 6-tól este fél 8-ig, főszezonban reggel 5-től este fél 10-ig járható. Célszerű minél előbb érkezni és indulás előtt feltétlenül ellenőrizni a várható időjárást. Heiligenblut és Edelweisspitze városában az éjszakát is eltölthetjük.
Minden évben közel 1 millió turista teszi meg a Hochalpenstrasse útvonalat, hogy részese legyen a leírhatatlan panorámának.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here