KoperSzlovéniáról elsőként nem a mediterrán hangulat, a szűk sikátorok, a pálmafák és a partmenti sétányok jutnak eszünkbe, pedig az ország tengerpartjai ezzel várják a turistákat. A szlovén Isztria szíve Koper, mely egyre több világutazó listájára kerül fel. Turisztikai vonzereje már rég nem titok, a város legfőbb bevételét az idegenforgalom jelenti.

Koper felveszi a versenyt a híres horvát üdülőhelyekkel is, hiszen minden adott itt egy csodás tengerparti nyaraláshoz. A velencei stílusú házak, az apró terek romantikája, a csendesen ringatózó hajókkal teli kikötő és a mindent belengő olasz atmoszféra ellenállhatatlanná teszik ezt az 50 ezres szlovén várost, mely Szlovénia egyetlen kikötővárosa, jelentős üzleti és ipari központja.

Koper fénypontja egyértelműen az óváros, mely egy másik világba és egy másik korszakba repíti az utazót. Lépten-nyomon ránk köszön a város fordulatos történelme, a velencei uralom időszaka, a reneszánsz és a barokk aranykora, melyeknek nyomai egyértelműen a város legszebb motívumai.

Koper az idők során számos különböző nevet viselt. Az akkoriban még külön szigetként létező települést a görögök Aegida, a rómaiak Capris, a bizánciak Justinopolis néven emlegették. A 13. században került a város az aquileai pátriárkák kezébe, akik székhelyükké tették meg és a Caput Histriae, vagyis az Isztria fővárosa nevet adták neki, ebből ered a későbbi Capodistria elnevezés. A várost megerősítették és ebből a korszakból származik Koper néhány legszebb épülete, beleértve a katedrálist és a palotákat is.
Koper a 15-16. században, a Velencei Köztársaság idején élte aranykorát. Kereskedelme folyamatosan nőtt, hamarosan az Isztria közigazgatási és bírósági központja lett. Sókitermelés és -kereskedelem szempontjából monopolhelyzetben volt, ez óriási anyagi gyarapodást jelentett a városnak, hiszen a Habsburg Birodalom állandó piacot szolgáltatott számára. Azonban amikor a 20 km-re tőle fekvő Trieszt a 18. század elején vámmentessé tette kikötőjét, Koper elvesztette jelentőségét.
A két világháború között a várost Olaszország irányította és elindította olaszosítási programját is. 1954-ben a londoni egyezmény keretében került Jugoszláviához. Ezt követően 25 ezer olasznyelvű isztriai menekült át Triesztbe és csupán 3 ezer maradt a városban és más partmenti településeken. Koper ma a szlovéniai olasz közösség központja, a helyiek többsége napjainkban is kétnyelvű.

A város fantasztikus főtere a Tito trg, melyet a Szűz Mária Mennybemenetele székesegyház harangtornya ural. A háromhajós katedrális a 12. században épült román stílusban, később kibővítették a harangtoronnyal és 1392-ben gótikus stílusban építették át. Az 54 m magas tornyot – akár autóval, akár a tenger felől érkezünk – már messziről látni lehet. Különlegessége, hogy benne találhatók Szlovénia legrégebbi harangjai, melyek 1333-ból származnak. A torony jelenlegi arculatát a 15-17. században nyerte el, azóta is liturgikus célokra használják. 204 lépcső vezet fel tetejére, ahova belépődíj ellenében mehetünk fel és gyönyörködhetünk a trieszti-öböl látképében.
Szintén a Tito téren áll Koper egyik szimbóluma, a Prétori Palota, mely funkciójában is fontos szerepet töltött be a város épületében. A rendkívül impozáns látványt nyújtó palotából 800 éven át irányították a várost. Velencei gótikus stílusát a 15. század közepén nyerte el, külső lépcsőjét és korlátját ötven évvel később építették hozzá. Az 1664-es nagyszabású felújítása után alakult ki jelenlegi formájának nagy része. A köztársaság bukása után sokmindenre használták, 1797-ben Napóleon kezére került. Az 1990-es években újították fel, azóta újra az önkormányzat ülésezik benne és itt található az idegenforgalmi iroda is.

KoperAz egykori Fegyvertár, az Armeria és a Vendégfogadó, a Foresteria 15-16. századi épületei zárják körbe a Tito teret. A Fegyvertár emeletes épületét raktárként használták, majd a 17. században hiteliroda nyílt itt. Második emeletét 1788-ban toldották hozzá, ez kapcsolja össze a szomszédos épülettel, a Vendégfogadóval, melynek figyelemreméltó reneszánsz stílusú kő bejárata, a Porta del Corte.
A 17. századi Belgramoni-Tacco palota Koper egyik legszebb barokk épülete, mely nevét két tulajdonos családjáról kapta. A II. világháború után itt működött a város történeti és művészeti múzeuma, ma ez a Regionális Múzeum otthona, mely Isztria értékes kulturális örökségét mutatja be a látogatóknak, egészen az őskortól kezdve, kihangsúlyozva elsősorban a velencei időszak jelentőségét.

A legtöbb turista nyaranta látogat el a városba, így Koper strandja a figyelem középpontjába kerül. A városnak egyetlen szabadstrandja van a kikötő mellett. Nagy terület áll rendelkezésre a napozáshoz, az életmentők felügyelik a fürdőzőket, hogy ne ússzanak túl közel a hajók útvonalához. Öltözők, zuhanyzók, játszótér, kávézó és étterem is található a parton. Koper vize ideális a szörfözéshez, búvárkodáshoz, megismerhetjük az Adriai-tenger sokszínűségét. A kikötő mellett egy nagy bevásárlóközpont áll, ahova márcsak a forróság elől is érdemes betérni.
A városon kívül is tartalmasan tölthetjük az időt. Kopertől délre és keletre dombok, völgyek, ősi falvakkal és római romokkal tarkított isztriai vidék vár ránk. A legjobb autóval útnak indulni, így érhetjük el a leggyorsabban és legegyszerűbben a látnivalókat, a kis távolságok miatt pedig nem kell órákat az autóban töltenünk.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here