Föld alatti folyosók, aknák, pincék, alagutak, galériák, üzemek – ezek a történelmi helyszínek Európa számos országában megtalálhatók, Csehországban pedig különösen sok maradt meg belőlük. A múltban az emberek előszeretettel használták a föld alatti járatokat, mivel ezeknek több előnyük is volt. Kényelmesen és hosszú ideig lehetett itt tárolni az élelmiszereket, vagy éppen menedékként, rejtekhelyként szolgáltak. Csehország föld alatti helyszínein kalandozni egy egészen új típusú időutazást jelent.
Znojmo
Közép-Európa egyik legkiterjedtebb föld alatti labirintusa található Znojmo városa alatt. Az összesen 27 km hosszú és négy emelet mély járatokat már a 14. században használták, mégpedig vallási célokra. Háborús időkben azonban egészen más funkciót is betöltöttek, a helyiek itt állítottak halálos csapdákat az ellenségnek. A járatokban kutakat is kialakítottak, a legfelső szinten pedig tűzhelyeket is tudtak használni, mivel a házak kéményén keresztül oldották meg a szellőzést. Az ellenség így füstölgő, elhagyott házakat láthatott, akárcsak egy szellemvárosban. A pincékben bort és élelmiszereket is tároltak, napjainkban turista látványosságok, melyeket áprilistól októberig lehet megnézni.
Brno – Káposztapiac
Brno városának egyik legérdekesebb látnivalója a Káposztapiac, a Zelny trh alatti labirintusrendszer. A folyosók, pincék, fülkék, mélyedések rendszerét fokozatosan alakították ki a házak alatt a középkortól kezdve egészen a modern korig. A járatok többsége a barokk időszakában készült. Főként élelmiszerek tárolására, sör és bor érlelésére használták őket, de búvóhelyként is szolgáltak háborúk idején. A helyreállított labirintusokat 2011-ben nyitották meg a látogatók előtt. A túra során 8 m mélyre lehet lejutni, meg lehet nézni egy börtönt, egy boros pincét és egy alkimista műhelyt.
Jihlava
Csehország területén a második legnagyobb járatrendszer, mely közvetlenül a znojmoi labirintus mögött található. Hossza 25 km, folyosóit több helyen is a sziklafalba vájták. Majdnem az óváros teljes területét behálózzák a járatok, a harmincéves háború alatt a bástyákhoz vezető útvonalat vészkijáratként használták. Hogy eredetileg miért alakították ki ezt a föld alatti rendszert, még ma is rejtély. A kutatók többsége szerint a legkorábbi időkben ezüstbányaként használták őket, míg mások szerint egyértelműen hadi célokat szolgáltak. Sokan úgy gondolják, akkor hozták éltre őket, amikor a városban virágzott a kereskedelem, ez pedig az ezüstbányák bezárása után történt.
Brno – Kapucinus kripta
A Kapucinus téren álló kolostor része volt és közvetlenül az alatt található a szerzetesi kripta. A talaj minőségének és a megfelelő szellőzésnek köszönhetően itt lehetőség volt arra, hogy mumifikálják a többségében kapucinus szerzetesek holttesteit. Ezek még ma is láthatók. A kripta egyik érdekessége az a női holttest, aki furcsa pózban látható, a mellette lévő felirat szerint őt véletlenül élve temették el… A temetkezést a szerzetesek 300 éven át folytatták itt, egészen addig, míg a 18. század végén higiéniai okokból betiltották ezt a hagyományt. A látogatók 24 múmiát nézhetnek meg, mindegyik csuhában fekszik, néhányuk kezében még mindig ott van a rózsafüzér vagy a feszület.
Valtice
Eredetileg a borospincéket kötött össze a 760 m hosszú járatrendszer. Készítését 1289-ben kezdték, amikor a minorita kolostor alapjait is lefektették. Az évszázadok során nemcsak az idő, de a városi infrastruktúra kiépítése is sok kárt okozott a labirintusokban. Végül sikerült őket megmenteni, egy részüket már teljesen helyreállították, itt a látogatók egy fosszíliákat és a városban feltárt, több száz éves téglákat bemutató kiállítást láthatnak, a fő attrakció azonban a helyben termő borokból tartott kóstoló. Valtice föld alatti járataiban számos eseményre sor kerül, esküvőkre is gyakran kibérlik őket.
Klatovy-i katakombák
Ezek a kripták a jezsuita Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása és Szent Ignác templom alatt találhatók. Kialakításuk a templom építésével egy időben történt 1656-1676. között. A jezsuita rend tagjait temették el itt, illetve azoknak a nemesi családoknak a tagjait, melyek pártfogolták a rendet. A testeket egy faforgáccsal kibélelt tölgyfa koporsóba fektették, a kripták szellőzőcsatornáin beáramló levegő kiszárította a testeket, így azok mumifikálódtak, 8-10 kg súlyúra zsugorodtak össze. Az itt látható múmiák gyakorlatilag sértetlenek, a katakomba Klatovy egyik legértékesebb műemléke.
Rabstejni gyár
A II. világháború alatt fegyverek és más hadieszközök gyártására alakították ki ezt a föld alatti üzemet. Amikor 1941-ben Hitler elrendelte, hogy növeljék a fegyvergyártás hatékonyságát, a Rabstejn völgye a fasiszta gépezet egyik legfontosabb eleme lett. A városban és környékén lévő üzemeket mind befogták a fegyvergyártásba, hogy pótolják a szükséges munkaerőt, a környéken 30 tábort hoztak létre, ahol összesen 6000 ember dolgozott. 1944-ben, amikor már az egész világ számára világos volt a háború kimenetele, a németek még mindig reménykedtek benne, hogy fel tudják találni azt a csodafegyvert, amivel mégis megnyerhetik a háborút. Mivel gyáraiknak többségét a britek lebombázták, alternatív megoldásként kezdték el a föld alatti üzemek kialakítását. 1944 augusztusa és 1945 áprilisa között a foglyok 17.500 m2-es területen vájtak járatokat a sziklába a Kamenice-folyó völgyében. A tervezett 80.000 m2-es területet már nem sikerült kialakítaniuk. 60 hosszú év után a Rabstejn alatti üzemet látogathatóvá tették. A kiállításokon Rabstejn történelméről és a háborús időkről lehet többet megtudni.
Plzen
A 13-19. század között fokozatosan alakították ki a 2-3 emeletes pincéket, melyekben élelmiszert tartották, borászatok és kézműves műhelyek működtek. A közel 20 km hosszú járatrendszer az egyik legnagyobb Közép-Európában, ebből nagyjából 800 m látogatható. A kb. 50 perces túrán egyszerre 20 fő vehet részt, akik indulás előtt védősisakot kapnak. A túra során megnézhetik a Jeges pincét, ahol a sört hűtötték, a kutakat, melyekből eredetileg 350 volt a föld alatt, betekintést nyerhetnek Plzen középkori lakóinak mindennapjaiba. A túra a Sörgyár Múzeumban kóstolóval végződik.
