LjubljanaLjubljana sok szempontból mesés hely. Nevezik a sárkány városának, ez a motívum pedig címerétől és várától kezdve a zászlókon és a hidakon át a helyi reklámokig mindenütt visszaköszön. Történelmi belvárosát látványos műemlékek és tágas terek gazdagítják és szemléltetik a körültekintő és hozzáértő várostervezést. A graffiti művészek kéznyomait Ljubljana szinte összes utcájában láthatjuk, kezdve a műalkotás számba menő rajzoktól az olyan egyszerű feliratokig, melyek azt harsogják, hogy Ljubljana egy gyönyörű város. És valóban az. A graffititől eltekintve Szlovénia fővárosa visszafogott, nyugodt léptékű, művészi hangulatát hirdetik nemcsak épületei, de szobrai, szökőkútjai is.

A város gazdasági fellendülése a 19. században indult meg, amikor kiépült a Triesztet Béccsel összekötő vasútvonal, melynek egyik állomása Ljubljana lett. A jóléthez nem kis mértékben járult hozzá a dohánygyár létrehozása, ami a város húzóerejévé fejlődött. Ma Ljubljana egyetemi város és régóta tölti be a kulturális központ szerepét. Európa egyik legrégebbi és legjelentősebb filharmonikus városa, ahol a klasszikusok mellett az alternatív művészetek világa is érvényesülni tud. Itt született a híres szlovén építész, Joze Plecnik, aki szinte egymaga alakította ki Ljubljana városképét, beleértve az épületeket, tereket, hidakat. A legjobb, hogy a város kicsi és kompakt, így kényelmesen bejárható.

Vár, LjubljanaAki nem szeretne túl sokat időzni a művészeti galériákban, akár egyetlen nap alatt is felfedezheti a várost. A sétát érdemes a várnál kezdeni, amiről egy legenda is szól, mely szerint Sárkányölő Szent György a várhegy lábánál élt, ami körül később kiépült az óváros. Az egyik őrtoronyba is felmászhatunk, ahonnan beláthatjuk az egész várost – ebből a perspektívából meglepően nagynak fogjuk találni. A vár udvarán tartják minden évben a ljubljanai Nyári Fesztivált.
Ljubljana legnevesebb kulturális eseménye ez, melynek előadásai a jazztől kezdve a szimfonikus zenén át a bábjátékig számtalan stílust felölelnek. A fesztivált a városban és annak környékén több helyszínen rendezik meg. A vár virtuális múzeumában a város történetét ismerhetjük meg. A várhoz siklóval is fel lehet jutni, a hegytetőn egy panorámás kávézó és egy ajándékbolt is található.
Ljubljana legszebb épületei a kitűnő állapotban megőrzött óvárosban, illetve annak környékén állnak. A Ljubljanica-folyó partjának épületeit a barokk, a szecesszió és a klasszicizmus finom keveredése jellemzi. A híddal összekapcsolt folyópartok nemcsak a történelmi épületeknek adnak otthont, de meghatározóak a város közösségi életében is. Éttermeik, kávézóik a társadalmi élet pezsgő csomópontjai.

A Presernov tér középpontjában áll France Preseren, a “nemzet atyának”, a szlovén nemzeti himnusz költőjének szobra. A szobor lábánál megpihenve akár órákig nézhetjük a belvárosi forgatagot. Itt áll a gyönyörű, szecessziós Centromerkur bevásárlóközpont, Szlovénia legrégebbi áruháza és a szintén szecessziós, 1903-ban épült Urbanc-Ház is. Ez az óváros szíve, ahol a fiatalok találkoznak, ahol egy kávé mellett a munkába sietők reggel elkezdik a napot és ahova éjszaka visszatérnek lazítani. A Hármas-hídon keresztül érhetjük el a kézműves piac oszlopos, fedett csarnokát. A hídon átkelve jutunk el a Mestni térre, melynek legszebb pontja a gyönyörűen felújított Robba szökőkút vagy ahogyan a 20. század elejétől nevezik, a Három Carnioli Folyó Szökőkútja. Az 1751-ben készült szökőkút ma Ljubljana egyik szimbóluma. Közvetlenül mögötte áll a Városháza, mely ingyen látogatható, udvarában időszakos kiállításokat tartanak. A Mestni tér az óváros meghatározó része, akárcsak a Stari tér. A kettő között macskaköves sétálóutcák futnak, tele üzletekkel, éttermekkel, kávézókkal.

Ahogy a Mestni tér kelet felé kanyarog, feltűnik a masszív harangtornyairól és magas kupolájáról felismerhető Szent Miklós székesegyház, a város legfontosabb egyházi épülete. Építése 1701-ben indult meg barokk stílusban, Andrea Pozzo tervezésében, freskóit a neves művész, Quaglio készítette. A székesegyház szomszédságában találjuk a piacot, ahonnan észak felé haladva elérjük az 1901-ben épült Sárkány-hidat, melyről az a legenda járja, hogy amikor egy szűzlány kelt át a hídon, a sárkányok, melyek a híd szinte minden pontját díszítik, csóválták a farkukat.
A Metelkova egykor a város katonai területe volt, napjainkra azonban az itteni épületek újjászülettek, a város visszahódította őket magának. Ez az éjszakai élet központja, az egykori laktanyában és börtönben ma hotel működik és kiállításokat tartanak. Itt található a Szlovén Néprajzi Múzeum, mely rávilágít az ember és tárgyak kapcsolatára, melyek megtöltik világunkat és részesei a folyamatos fejlődésnek, a túlélésnek, a mindennapi életünknek.

Kongresszusi tér, LjubljanaAz óváros másik részén, a folyó nyugati partján terül el a Kongresszusi tér, ami gyakorlatilag egy gyönyörű városi park. Itt áll az 1726-ban épült Ursuline templom, a neoklasszicista stílusú Kazina palota, a századfordulós egyetem épülete és a kortárs Szlovén Filharmonikusok Háza, mely az ország ünnepelt filharmonikus zenekarának székhelye. A zenekar gyökerei egészen 1701-ig nyúlnak vissza, így ez a világ egyik legrégebbi zenei egyesülete.
A Kongresszusi tértől északra áll a híres Neboticnik “felhőkarcoló”, melyet Vladimir Subic tervezett. Az épületet a Balkán Rockefeller Centerének is nevezik, amikor az 1930-as években elkészült, ez volt Európa legmagasabb lakóépülete. Az utóbbi években sajnos más aspektusból hallani róla egyre többet, sokan innen leugorva vetnek véget az életüknek.

Ljubljana egy fantasztikus Operaházzal is büszkélkedhet, melyet 1892-ben, neoreneszánsz stílusban építettek. Nemcsak gyönyörű homlokzatát, de belsejét is érdemes megnézni. Az Operaház közelében találjuk a Nemzeti Múzeum épületét, ahol Szlovénia legrégebbi műalkotását, az i.e. 5. századból származó urnát is megnézhetjük. Emellett itt látható a világ legrégebbi kereke és a legöregebb hangszere is. A múzeum egy neoreneszánsz palotában lett kialakítva, mellette található a Történeti Múzeum is. A múzeumtól délre terül el a vonzónak kevésbé nevezhető Köztársaság tér, melynek betonházai eltakarják a Cankarjev dómot. Itt tartják a legfontosabb kulturális rendezvényeket és kiállításokat, és itt található a parlament is.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here