Bregenz életében a textilipar visszaszorulása után a turizmus vette át a kulcsszerepet a gazdaságban. A város kitűnő fekvésének és adottságainak köszönhetően – tópart, alpesi hegyek, történelmi épületekkel teletűzdelt óváros – valamennyi évszakban sok lehetőséget kínál a kikapcsolódásra, így érthető, hogy 27 ezer fős népességénél közel tízszer több turistát fogad évente.
A Vorarlbergben, Ausztria legnyugatibb tartományában található Bregenz, a Németországgal, Liechensteinnel és Svájccal közös határ mentén. A város gyökerei a római korig nyúlnak vissza. Brigantinum néven katonai erődítmény és kereskedelmi csomópont volt, i. sz. 160 körül alemann törzsek rombolták le. A 10. századtól az Uldarichinger grófok székhelye lett, ekkor indult meg felemelkedése, ami a 13-14. században teljesedett ki. A 15-16. században a Habsburgok két részletben hódították meg a várost. A 18-19. században a gőzhajózás és a vasút megjelenése tovább lendítette Bregenz fejlődését, 1923-ban Vorarlberg tartomány székhelye lett.
Bregenz óvárosa a hegyre épült ki, ezt nevezik Felsővárosnak. Itt találhatók legrégebbi épületei, melyek a 13-16. század közötti virágkor emlékét őrzik. Az óvárosba ugyan autóval is fel lehet menni, de sokkal szebb, ha a Maurachgassen sétálva jutunk fel a történelmi központba. Az egykor Bregenzt teljesen körbeölelő városfalak maradványai is láthatók. Az Unter-Tromenir kapun keresztül lépünk be az óvárosba, itt áll a negyed szimbolikus épülete, a St. Martin templom. Oberstadt felvonultatja szinte valamennyi történelmi építészeti stílust. A gyönyörű panorámát nyújtó Martinsturm (Szent Martin tornya), az 1662-ben épült régi városháza favázas épülete, a gótikus stílusú, 1908-ban épült Herz-Jesu kirche és a Városi Múzeum is itt találhatók.
Az Alsóváros Bregenz modern, üzleti negyede, de itt is akad látnivaló. Például a város életében építészeti mérföldkőnek számító Kunzthaus. A Peter Zumthor által tervezett múzeum évente nem kevesebb, mint 60 ezer látogatót vonz. Kortárs művészek folyamatosan váltakozó kiállításait nézhetjük meg itt. A sétálóutcát üzletek, éttermek, kávézók szegélyezik, melyek nem annyira a turistákat célozzák, elsősorban a bregenziek törzshelyei, ezért ha szeretnénk megismerni a helyi életritmust, ne hagyjuk ki.
Bregenz felfedezéséhez szorosan hozzátartozik a tóparti sétány, mely a város híres nyári fesztiváljának a tavon kialakított, lebegő színpada előtt vezet el. A nyári Fesztivál Bregenz legjelentősebb kulturális eseménye, mely Ausztria zenei életének legklasszikusabb eleme, az opera köré fonódik. Az előadások egy részét a Festspielhaus-ban, egy részüket azonban a szabadban, a tó partján tartják meg, ahonnan a legszebb kilátás tárul elénk a városra. Bár a zenei fesztiválok ma már egymást érik, abban mindenki egyetért, hogy Bregenz tóra épített színpadának nincs párja. Ezt a James Bond – A Quantum csendje című moziban is láthattuk, melynek egyik jelenetét itt forgatták.
Bregenz egy osztrák kisváros, ahova nem az átütő nevezetességek csábítják a látogatókat. Elsősorban kulturális szempontból élénk élete – évente többszáz kiállítást, színi- és balettelőadást, koncertet és számos fesztivált tartanak – és óvárosának békés, történelmi hangulata jelenti fő vonzerejét. Nem beszélve a Boden-tóról, mely Európa harmadik legnagyobb tava. Az osztrákok egyik legkedveltebb üdülőhelye, ami változatos kikapcsolódási lehetőségeket kínál a búvárkodástól kezdve az úszáson át a fantasztikus hajókirándulásokig.
A város felett emelkedő, 1064 m magas Pfander-hegyről híresen szép, körpanorámás kilátás nyílik a tóra és az Alpok osztrák, német és svájci csúcsaira. Az 1927-ben, Ausztriában elsőként átadott, 80 férőhelyes felvonóval 6 perc alatt feljuthatunk ide, de ha inkább a túrázást választjuk, kb. félórás úttal számoljunk. A hegyen található vadaspark és az itt megtartott madárbemutatók minden korosztály számára izgalmas élményt nyújtanak. A Pfander-hegyen rengeteg túraösvény vezet végig, melyek gyalogos és kerékpáros kirándulásokhoz is ideálisak, közülük az egyik legérdekesebb a Sajt-túra útvonal. A hegyen több fogadó is várja a vendégeket.
