Van úgy, hogy az ember összepakolna, nekivágna Horvátországnak és azt mondaná, mindegy, hogy hova, csak minél délebbre, mert hamisítatlan mediterrán hangulatra vágyik. Az Adria partvidékével kapcsolatban ez az egyik legáltalánosabban elterjedt tévhit, hogy Északon oké, hogy ott a tenger, de a városok, a partok mégsem olyan „igaziak”. Merthogy pálmafa is csak délebbre nő tömegével és másként csillog a tenger is, ha a dalmát területekre érkezünk.
A legjobb ellenpélda ennek megcáfolására az ország északnyugati részén fekvő Isztriai-félsziget egyik legkedvesebb városa, Rovinj.
Harmatcsepp alakú földnyelven csodálatos óváros terül el, melyet az 1700-as években kiépült “újváros” pasztell homlokzatú épületei ölelnek körbe. Egykori városmagja a szárazföldtől néhány méterre lévő szigeten alakult ki, ezt a későbbi századok folyamán erődszerűvé építették, utcái egyre sűrűsödtek, melyek mára fényesre kopott márványburkolatukkal szövevényes labirintust alkotnak.
Rovinj jelképévé vált a 60 méteres tornyával az egész város fölé magasodó Szent Eufémia templom. Az 1700-as években építették, de díszes, velencei stílusú barokk homlokzatát csak később kapta. A toronyba ingatag falépcső vezet, kizárólag azoknak ajánlott, akikben a tériszony szikrája sincs meg. Felérve a cseréptetetős házacskák kuszaságára és a mögöttük lévő öbölre tekinthetünk le.
A városban a dél-olasz vidékek hangulatához hasonló életképekkel találkozhatunk. Utcán focizó gyerekek, régi, fatáblás ablakokba kifeszített kötélen a száradó ruhák kavalkádja, hangos női pletykálkodás hallatszik a gyermeküket dajkáló nők csapataitól.
Aki látott már valódi mediterrán kikötőt, annak kétsége sem lehet afelől, hogy Rovinjé abszolút közéjük tartozik. Versenyre kelhet akár a francia riviéra szépséges tengerparti városkáinak kikötőivel, túlzás nélkül akár Saint Tropez-val is. Esti séták tökéletes célpontja, melyet az egész világból érkező turisták csodálnak, ahogy a lágy terrakotta és mustárszínű házak falait a lebukó nap sugarai festik még színesebbre. A vízen csendesen ringanak a jachtok, a parti kávézókban üldögélve beláthatjuk az egész kis öblöt.
Megnyugodni, kikapcsolni, feltöltődni lehet itt és látni, hogy a városi nyüzsgésből kiszakadva a világ ilyen is tud lenni. Ilyen zavartalan és idilli, Rovinjban, az Adria északi partjainál.