RouenRouen Párizstól északra, a Szajna alsó folyásánál gazdag építészeti örökségével várja az idelátogatókat. Belvárosa szinte teljes egészében sétálóutcákból áll. Normandia ősi fővárosa, ma a régió legnagyobb települése és Franciaország legnagyobb folyami kikötővárosa. Annak ellenére, hogy a második világháborúban óriási károkat szenvedett, még mindig Észak-Franciaország egyik legnépszerűbb úticélja. Középkori, gótikus templomai, múzeumai, többszáz éves, favázas házai megmagyarázzák, hogy miért nevezik Rouent múzeumvárosnak.

A város meghatározó épülete a gótikus Szajna-parti Notre Dame katedrális, mely érseki székhely. Helyén már 396-ban templom állt, de később ezt lerombolták és helyén épült fel a ma látható székesegyház a 13. században, amit teljesen csak 300 évvel később sikerült befejezni. Belsejében számos Monet-alkotást találunk, a katedrális arról is nevezetes, hogy a híres festőművész itt végezte a fénnyel kapcsolatos tanulmányait. A katedrálisban látható Oroszlánszívű Richard sírja. Mivel testét elégették, földi maradványaiból csak a szívét őrzi a sír. A roueni Notre Dame érdekessége, hogy 1876-1880-ig a világ legmagasabb épülete volt. Bár a világháború során sok helyrehozhatatlan kár érte, hatalmas üvegablakai közt még mindig találunk eredetieket.
A Palais de Justice, azaz az Igazságügyi Palota Rouen egyik legszebb gótikus épülete. 1508-ban épült és egy alkalommal az országgyűlés is ülésezett falai között. A háború után szépen helyreállították.

RouenRouenben 14 kiemelkedő gyűjteményt nézhetünk meg. A Szépművészeti Múzeum ad otthont Franciaország második legfontosabb impresszionista gyűjteményének, míg a Secq de Tournelles a világon egyedülálló tárlatát mutatja be különböző lakatosmunkáknak. Emellett Történeti és Kerámia Múzeumot is találunk, a városban tehát bőven akad látnivaló. A belvárosban egy boltíves kapu felett szép látványt nyújt a Gros Horloge, a 16. században épült asztronómiai óra, mely a róla elnevezett utcában található. Mutatja az órát, de a perceket nem, hiszen a középkorban, amikor Párizsból Rouent öt napig tartott elérni, igazán nem volt szükség a percek számlálására. A hold fázisait is mutatja, ennek a mezőgazdasági munkákban volt akkoriban nagy jelentősége. Az óra Rouen leghíresebb utcáját két részre osztja. Öröm végigsétálni rajta és átélni a régi világ varázsát.

A Szent Johanna torony természetesen jóval több, mint az egyetlen megmaradt része a Fülöp Ágost által 1207-ben építtetett erődnek. Szent Johanna bebörtönzésére, megkínázására és mártírhalálára emlékeztet. A történet szerint itt tartották fogva a lányt, mielőtt 1431-ben a roueni piactéren máglyára vetették. A valóságban azonban sosem raboskodott ebben a toronyban.

RouenA Saint Catherine-hegyről a legszebb a kilátás egész Rouenra. A domb a nevét egy szerzetesről kapta, aki a legenda szerint 1027-ben kelt át a városon és magával hozta a fiatal vértanú, Szent Katalin ujjait ereklyeként és egy darabot itt hagyott belőlük. Egykor a 10. században épült kolostor és apátság állt ezen a helyen, melynek stratégiai elhelyezkedése révén a város védelmében is fontos szerepe volt. Az apátság már a múlté, falai leomlottak, de a Szent Katalin-hegyen kellemes sétát tehetünk.

Mondhatnánk, hogy Rouenban minden együtt van. Virágzó, dinamikus város, mely a legmostohább idők során is megőrizte varázsát. Olyan jelentős írók születtek itt, mint Pierre Corneille és Gustave Flaubert, aki egy helyi pletyka alapján írta meg a Bovaryné című művét. Mások, mint Victor Hugo, utazóként érkeztek és többé nem tudtak szabadulni Rouen bájától, Oroszlánszívű Richard pedig szó szerint a szívét hagyta itt. Ebből kiindulva mindenki szerencsésnek mondhatja magát, aki tehet egy sétát a katedrális körül vagy a híres óra alatt, elbolyonghat a favázas házak között a szűk utcákon.

MEGOSZTÁS
Előző cikkSupetar
Következő cikkGresham-palota

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here