RodoszGörögország negyedik legnagyobb szigete Santorinivel és Míkonosszal együtt a világ első számú úti céljai között szerepel. Az ősi görögök a Nap Szigetének hívták Rodoszt, mely a mitológia szerint egy elbűvölő nimfa volt, aki örökre rabul ejtette Héliosz napisten szívét. A sziget napjainkban igazi kozmopolita üdülőhely, melynek 130 ezer fős népessége tavasztól őszig a sokszorosára duzzad a rengeteg turista miatt. Hogy miért érdemes Rodoszra utazni, annak számtalan nyomós oka van. A lenyűgöző természeti környezet, a festői települések, az ókori és középkori emlékek, a kikapcsolódási és szórakozási lehetőségek végtelen sora, valamint a helyiek vendégszeretete garanciát jelent arra, hogy a rodoszi utazás életünk legszebb emlékei közt fog helyet kapni.

Rodosz szigete földrajzilag három kontinens, Európa, Afrika és Ázsia találkozásánál fekszik. A különböző kultúrák rajta hagyták nyomukat mind a sziget kultúráján, mind építészetén, sokszínűsége napjainkban is szembeötlő. Ókori romok, klasszikus templomok, kastélyok, várak, hagyományos apró falvak és modern nagyvárosok várnak arra, hogy a turisták felfedezzék őket. Fővárosán kívül összesen 44 település található a szigeten, ahol május végétől kezdve egymást követik a látványos zenei, vallási jellegű és hagyományőrző fesztiválok, melyek a turisták számára igazán autentikus attrakciók.

Rodosz óvárosa

Rodosz óvárosa

Az egyik legrégebb óta lakott városa ez Európának, mely i.e. 408-as alapításától kezdve a sziget fővárosa. Rodosz óvárosának utcái nagyrészt még ma is a középkori vonalakat követik, 200 utcájából soknak neve sincs. A labirintusszerűen kanyargó sikátorokban a városnézés során nem nehéz eltévedni, ha így járunk, a Sokratos utca felől érdeklődjünk, ez az óváros ütőere. Mielőtt nekivágnánk az óváros bebarangolásának, érdemes megszerezni Rodosz történelmével kapcsolatban legalább a minimális információkat, például azt, hogy a városfalak és Rodosz erődítményei akkor épültek, amikor a szigetet a Szent János Lovagrend tagjai elfoglalták. Őket a muszlimok űzték ki a Szentföldről, 1309-ben érkeztek Rodoszra. 1522-ben a muszlimok hat hónapos ostrom során innen is száműzték a kereszteseket és arra kényszerítették őket, hogy térjenek vissza Máltára. A ma látható középkori épületek nagy része ebben az időszakban épült, mégpedig a kényszermunkára fogott rodosziak keze által. Európa folyamatosan lakott középkori óvárosai közül Rodoszé az egyik legszebb. A város legmagasabb pontján áll a Nagymesteri Palota, a masszív erődítmény, melyet a törökök nagyban átalakítottak, 1856-ban pedig egy robbanás szinte teljesen lerombolta. Később az eredetihez hasonlóan építették újjá. A középkor legszebb emlékeit a Lovagok utcájában láthatjuk, ahol 15-16. századi épületek állnak.

Rodoszi akropolisz

A Smith admirálisról elnevezett hegy tetején áll Rodosz városának akropolisza. A régészeti park magában foglalja az ősi hellén város romjait, egy i.e. 3. században épült stadiont, Zeusz és Athéné templomának maradványait és a részben helyreállított Apollón templomot. A felújított stadiont ma is használják, hasonlóan ahhoz, ahogyan tették az ókorban. Előadásokat és ünnepségeket tartanak itt nyaranta. Az akropoliszhoz már csak a kilátás miatt is érdemes felmenni, a naplemente híresen szép innen.

Ialysos

Ialysos egyike azon három ősi rodoszi városnak, melyeknek története i.e. 3000-re nyúlik vissza. A Filerimos-hegyen fekvő település romjai a mükénéi-minószi kultúra emlékét őrzik, szépségükkel és különös atmoszférájukkal évszázadok óta vonzzák a látogatókat. Az épületek stílusában megtaláljuk a dór stílust, a bizánci korszak hatásait és a középkori jellegzetességeket is. Látható itt egy i.e. 3. században épült templom romja, egy 14. századi kápolna és kolostor maradványa, az épületekben pedig freskók töredékei. Rodosz városától Ialysos csupán 10 km-re fekszik, félóránként indítják ide a buszokat.

Hét Forrás

Rodosz városától 30 km-re található a rusztikus hidakkal, fenyőillattal, árnyas fákkal és csordogáló patakokkal a rekkenő hőségben igazi felüdülést nyújtó Hét Forrás, azaz az Epta Piges. A turisták a kitáblázott útvonalak segítségével megkereshetik az összes forrást, az egyik egy alagútban fut, mely 186 m hosszú, ezért ide csak azok merészkedjenek be, akiknek biztosan nincs klausztrofóbiájuk. A fenyőkkel borított szurdokban egy türkiz színű tó terül el, egy taverna is található itt, de piknikezéshez és ideális a hely.


Lindos akropolisza

Lindos akropolisza

Rodosz szigetén Lindos az egyik legfontosabb és egyben legszebb régészeti lelőhely, melynek varázsát a természeti környezet még tovább fokozza. Legfontosabb emléke az akropolisz, de a városban szerte, sőt, a város határain kívül is számtalan lelet található. A településről egy út vezet fel a hegy tetején álló fellegvárhoz, melyet a középkorban a keresztesek által épített, vaskos falak vesznek körbe. Már az ókorban és később a bizánci időszakban is erőd állt itt, melyet a 14. században a keresztesek még tovább erősítettek. Az akropolisz 116 m magasan ül a szikla tetején, de megéri a fáradtságot. Aki mégsem vágna neki gyalog az útnak, némi pénzért szamárháton is feljuthat.

Monolithos vára

A kis falu fő attrakciója a középkori várrom, mely egy nagy, elszigetelt szikla tetején áll. A parkolótól 10 percet kell sétálni a várig, ahol a szikla, a tenger és a vadon élő növények csodálatos magánya fogad. A vár egykor a sziget négy legfontosabb erődjének egyike volt, mára csupán külső falai maradtak fenn. A falakon belül két, hófehérre meszelt, 15. századi kápolna áll. Nem is elsősorban a kápolnák vagy a várrom miatt érdemes feljönni ide, sokkal inkább azért a lélegzetelállító kilátásért, ami elénk tárja a végtelen tengert, benne az apró szigeteket. Görögországban a turisták gyakran érzik úgy az ilyen káprázatos helyeken, hogy az istenek valóban a közelükben vannak – Monolithos váránál ugyanez az érzés fogja el a látogatókat.

Akvárium

A belvároshoz közel, a Rodoszi Hidrobiológiai Állomás földszintjén alakították ki az Akváriumot 1934-1936-ban. Az intézmény nemcsak bemutatja, de nagy gondot fordít a Földközi-tenger élővilágának megőrzésére is. 13 nagy és 15 kisebb tartályban lehet megnézni a tengerek élővilágát, halakat, kagylókat, korallokat, teknősöket, delfineket, cápákat, puhatestűeket és rákféléket. Az Akváriumot végigjárva bepillantást nyerhetünk a Földközi-tenger – és főként annak keleti felének – víz alatti, mélytengeri világába, testközelből ismerhetjük meg az állatokat és azok élőhelyét, hiszen a természeteshez a lehető leginkább hasonlító környezetben láthatók.


Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here