Knósszoszi palota
A legjobb hely ahhoz, hogy képet kapjunk az ősi minószi civilizáció fénykoráról. A sziget egykori fővárosának királyi palotáját 1899-ben tárták fel és állították helyre egy részét brit régészek Sir Arthur Evans vezetésével. A palotát a minószi kultúra csúcspontján, i.e. 3400-2100. között építették, csodálatosan tükrözi nemcsak a város gazdagságát, de egyben kifinomult stílusát is. A palota nevezetes hihetetlenül naturalista freskóiról és különleges kerámiáiról, melyekkel a helybeliek kereskedtek nemcsak a környékbeli településekkel, de Egyiptommal és Kis-Ázsiával is. A palotát i.e. 1700 körül egy földrengés döntötte romba, helyére a korábbinál is esztétikusabb épületet húztak fel. 300 évvel később azonban végleg megsemmisült egy tűz során. A megmaradt ékszereket, freskókat, kerámiákat és szarkofágokat a heraklioni régészeti múzeumban őrzik.
Khánia óvárosa
Herakliontól 160-re fekszik Khánia városa, melyet a 13. században a velenceiek alapítottak. Kréta legszebb településeként tartják számon, bár a II. világháborúban nagyon súlyos károkat szenvedett. Óvárosát 16. századi falak veszik körbe, ezeknek teljes hossza 3 km. A velencei hatás mellett Khánia atmoszféráját még különlegesebbé teszik a keleti kultúrát képviselő oszmánok által hátrahagyott emlékek, ezeket a régi török negyedben láthatjuk. A 16. századi, velencei templomban létrehozott régészeti múzeumban a város történetét egészen a neolitikumtól kezdve mutatják be. Akit érdekelnek a hajók, vegye az irányt a Tengerészeti Múzeum felé, mely az egykori oszmán börtönben található. A kiállítások a bronzkortól kezdve a II. világháborúig fogják át a történelmet, a Bizánci múzeumban pedig mozaikokat, ékszereket és más kézműves tárgyakat lehet megnézni. Az óvárosban sétálva a velenceiek által épített házak között visznek a keskeny utcák, az udvarokban hangulatos kávézók bújnak meg. A kikötőhöz érve megkopott, viharvert halászcsónakokban gyönyörködhetünk.
Kournas-tó
Khánia és Rethymno között fekszik Kréta egyetlen természetes tava, melyet buja növényzet vesz körbe, a háttérben pedig hegyek magasodnak. A tóparton egymást érik a tavernák, a vízben úszni és vízibiciklizni is lehet. Az ókorban Koressia volt a tó neve, mai elnevezését az araboktól kapta. A völgyben elterülő tó festői képet nyújt, viszonylag kicsi, mégis nagyon kedvelt célpontja az egynapos kirándulásoknak. A legtöbben egy kellemes piknikezéshez választják a tópartot. A vízben kacsák, angolnák, teknősök és vízikígyók élnek, a tó és környéke védett területet alkotnak.
Lassithi-fennsík és a Dikteon-barlang
A Lassithi egy széles, termékeny fennsík, mely a Dikteon-hegységben található, területe nagyjából 25 ezer km2. Egykor fehér szélmalmok százai működtek itt, hogy biztosítsák a termőföldeknek az öntözést, többségük azonban ma már csak a múlt tanújaként őrködik a vidék felett. A Lassithi a legmagasabb lakott fennsík Görögországban, 800 m-en található. A fennsík felett, 1025 m-es magasságban található a Dikteon-barlang, ahol a görög mitológia szerint Zeusz született. A barlanghoz egy meredek ösvényen keresztül lehet eljutni, nagyjából 20 percet kell mászni, hogy elérjük a bejáratát. Belsejében egy meredek lejtő vezet le egészen 60 m-es mélységig, ahol egy gyönyörű, föld alatti medence, több terem és számtalan cseppkő látható.
Anogia
Anogia egy viszonylag nagy hegyi falu, melynek 3000 lakója van, a tengerszint felett 750 m-rel fekszik. A II. világháborúban a németek lerombolták, valamennyi lakóját, akik nem tudtak elmenekülni, megölték. A falu híres szülötte a neves krétai zenész, Nikos Xilouris, aki 1980-ban, mindössze 40 éves korában halt meg, mégis modern kori görög legenda lett belőle. Anogia minden évben otthont ad a Yakintha Fesztiválnak, melynek keretében a zenét, a művészeteket és a színházat ünneplik. A falu emellett híres a csipkeverésről és kézművesiparáról is. Ha erre járunk, ne hagyjuk ki a Zoniana-, másnéven Sfentoni-barlangot, mely Krétán az egyik legszebb, főként a csodálatos cseppkövek miatt. A nyári hónapokban óránként indítják a barlangtúrákat.
Agios Nikolaos
Lassithi régió fővárosa, ami egy csendes halászfaluból nőtte ki magát üdülővárossá, ám bájából mit sem veszített. Az 1960-as években sok ismert ember vonult félre itt a világtól, köztük Walt Disney is. Nem kellett sok hozzá, hogy hamarosan a hátizsákos turisták térképére is felkerüljön. Azóta főként éjszakai életéről híres, naplemente után még azok is errefelé veszik az irányt, akik a környékbeli településeken szállnak meg. Agios Nikolaos éjjel élénkül fel igazán, valódi kozmopolita hangulatot áraszt ilyenkor. A maga festői varázsán túl nem sok látnivaló van itt, de mivel viszonylag alacsonyak az árak és bőséges a szálláskínálat, mégis sokan választják úti célnak.
Loutro
A kis tengerparti falut csak csónakkal vagy gyalog lehet megközelíteni. A többi településről nem vezet ide út és éppen ez Loutro egyik legfőbb vonzereje. A tengerről érkezve egy kis öbölben pillanthatjuk meg a kék-fehér falut, ahol bőven el lehet tölteni egy kellemes napot a tavernákban és a strandokon. Loutro egy békés hely, ahol az emberek legszívesebben egy kávézó teraszáról nézik a kikötőbe befutó kompokat. Este sem muszáj odébb állni, hiszen számos kiadó szoba közül lehet választani, vannak itt kis panziók és szállodák, néhány üzlet is. Hora Sfakionból indulva nyaranta 4-5-ször közlekedik ide komp, ami 20 perc után éri el Loutro partjait.
