A mórok öt évszázados itt tartózkodásának nyomai még ma is láthatók az építészetben, a fehérre meszelt házak részleteiben, a házbelsőkben, melyeket gyakran burkolnak azulejos vagy kézzel festett csempék.
A 15. században ez volt az a tengerpart, ahonnan a fiatal, kalandra és dicsőségre vágyó tengerészek elindultak az ismeretlen vidékek felé és ezzel megnyitották Portugália legdicsőbb korszakát, a Nagy Felfedezések korát. Ahogy végighajtunk a Lagos-tól Sagres-ig futó partszakaszon, képzeljük el egy pillanatra, hogy mellettünk a tengeren karavellák szelik a vizeket, vad, szeles vidékeken kanyarognak, ahol a hullámok a sziklákat ostorozzák és a tengerek a puszta horizont felé vezetnek. Ez egy teljesen másik Algarve, mint amit Quinta do Lagos művészien kivitelezett kertjein és rezidenciáin vagy Albufeira és Vilamoura kiépített városán keresztül megismerhetünk.
A Sagres hegyfoka előtt elterülő Praia do Martinhal, vagyis a Martinhal strand homokja különleges, Portugáliában az egyik legfinomabb fajta. A látképet a hegyen ülő, rideg sagresi erőd uralja, melyről úgy hiszik, a 18. században Tengerész Henrik híres tengerész iskolájának, a Vila do Infante helyén építették fel.
Henrik szakképzett térképészeket, csillagászokat, asztrológusokat és a legjobb hajókat gyűjtötte össze, hogy megalapozza a tengeri utakat, melyeknek során felfedezte az Indiába vezető útvonalat is – mely Portugáliának óriási hasznot, a teljes fűszerkereskedelem monopóliumát hozta -, valamint elérte Brazíliát annak minden kincsével együtt. Mivel a Szent Vince-foknál, az európai kontinens legdélnyugatibb pontjánál fekszik, ugyanonnan nézhetjük a napfelkeltét, ahonnan maga a híres hajós.
Az óriási világítótoronyban egy apró múzeumot találunk, melyben nemcsak a toronyról, de Henrikről és a 4. században élt vértanúról, Szent Vincéről is többet megtudhatunk, akinek holttestét állítólag itt sodorta partra a tenger.
Ezen a ponton a part felfelé fordul, teljes erővel szembe az Atlanti-óceánnal, melynek látványos hullámait nemcsak nézni érdemes, ezt a szörfösök jól tudják. Martinhal öblében azonban a hullámok megszelídülnek, a víz tökéletes az úszáshoz, még akkor is, ha az óceán vize jóval hűvösebb, mint a Földközi-tenger. A víz, bár nyugodtabb, itt is lehet szörfözni és kipróbálni a vízisportokat, de a tenger ezenkívül is rengeteg élményt tartogat. Madárleseket szerveznek, cápa halászatot, delfinnéző kirándulásokat és búvárkodni is érdemes.
A Martinhal mellett lévő strandon, Baleeira kikötőjében befizethetünk a hajókirándulásra, ahol egy hozzáértő tengerbiológus kalauzol minket a delfinek, tengeri teknősök, kék cápák között.
A tengerpart felett található a Costa Vincenta Természet Park, területét tengerparti fenyők és cserjék borítják. A tenger és a park között lévő hotel erkélyéről jóval kényelmesebben csodálhatjuk meg a naplementét, mint a Promontorium Sacrum, a Szent Hegyfok csúcsáról, ahogy a régiek tették egykoron.
Praia do Martinhal strandja gyönyörű, aranyhomokos, a kilátás a kis halászkikötővel és a világítótoronnyal festői. A strandon több étterem is található és van egy nagy parkoló, ahonnan egyenesen a partra juthatunk le, mivel teljesen sík a terep, mozgáskorlátozottak számára sem jelent gondot elérni a strandot.
Jó tanács, hogy a strandokon mindig figyeljük a zászlókat, amik a víz biztonságát jelzik. Ahol zöld zászló lobog, ott az úszás biztonságos még a kezdőknek is, a sárga már figyelmeztet arra, hogy csak tapasztalt úszók merészkedjenek a vízbe, míg a piros zászlóval jelzett területeken tilos a fürdőzés. A nyugati partoknál nagyon erősek az áramlatok, gyerekeknek vagy kezdőknek itt nem ajánlott a vízbe menni. Az itt és a városban lévő üzletekbe, éttermekbe elsősorban készpénzt vigyünk, a legtöbb helyen csak ezt fogadják el.
