Szlovákia kulturális és történelmi központja egyértelműen a főváros. Pozsonyban az óvárosban és azon kívül is gyönyörű épületek sorakoznak, melyek önmagukban is sokat tudnak mesélni a város múltjáról, viharos és dicső korszakairól. Pozsonynak a történelmi látnivalók széles körén belül azonban megvannak azok az ikonikus nevezetességei, melyek ma már az országhatárokon kívül is egyértelműen a szlovák város jelképeivé váltak.
Kék templom
A Szent Erzsébet, avagy ismertebb nevén a kis Kék templom a világ szecessziós építészetének egyik legszebb darabja, méltán Szlovákia büszkesége. Az 1900-as évek elején épült templom Pozsony belvárosában áll, a híres magyar építész, Lechner Ödön tervei alapján készült. Az egyhajós, körtornyos templom a magyar szecesszió stílusában készült, ékességei a gyönyörű majolika csempék, valamint a tetejét fedő, kék színű mázas csempék, melyekről becenevét is kapta.
Carlton hotel
Pozsony legnagyobb és legelegánsabb szállodája, mely az egyik sétálóutcán, a Duna és a Szlovák Nemzeti Színház közelében áll. Helyén eredetileg három fogadó volt, a Zöld Fa, a Nemzeti és a Magyar Király, melyeket felújítottak, egybeépítettek és végül átneveztek. Így jött létre a Carlton hotel, ahol az első pozsonyi mozielőadást tartották, 1905-tól kezdve pedig rendszeresen itt tartották a vetítéseket. Olyan neves vendégek szálltak már meg itt pozsonyi látogatásuk során, mint Theodore Roosevelt, Thomas Edison és a német zoológus, Alfred Brehm. A hotelt 2002-ben újították fel, 400 vendég számára van benne férőhely.
Grassalkovich Palota
Ma a szlovák elnök rezidenciája, egykor az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokratáinak találkozóhelye volt. Anton Grassalkovich, a Magyar Királyi Kamara elnöke és Mária Terézia tanácsadója építtette 1760-ban. Állítólag Kempelen Farkas több találmányát is itt mutatta be először, beleértve a beszélőgépet is. A zenei élet központja volt a városon belül, többször játszott itt Joseph Haydn is. A palotát a nap 24 órájában őrzi a díszőrség, az őrségváltás Pozsonyban a turisták egyik kedvenc attrakciója. A palota előtt egy hatalmas, barokk stílusban kialakított kert terül el, ami szabadon látogatható. Az épület karácsonykor, amikor teljes díszkivilágításban pompázik, különösen szép.
Novy Most
A látványos építészeti megoldásokkal létrehozott híd a Duna fölött ível át. A tetején lévő “repülő csészealj” egy panorámás étteremnek ad otthont, ahonnan csodás a kilátás a városra. 1971-ben adták át, ellentétben a kommunista időszak legtöbbször nem éppen esztétikus építészeti megoldásaival, a Novy Most-híd valóban beleolvad a pozsonyi városképbe.
Szent Mihály utca és Szent Mihály-kapu
Pozsony népszerű látnivalója az üzletekkel és éttermekkel bélelt Szent Mihály utca. A nyári hónapokban hemzsegnek itt a turisták, akiket az utcazenészek szórakoztatnak, esténként pedig rendre megtelnek a kávézók teraszai. Az utca legtöbb épülete a 18. századból származik és több háborút is sikeresen túlélt, megmenekült a kommunizmus sajátos építészeti irányvonalától is. Az utca egyik végén áll a Szent Mihály-kapu, Pozsony egyetlen megmaradt városkapuja. Gótikus alapjait a 14. század első felében rakták le, 1511-1513. között megmagasították, 1753-1758-ban pedig átépítették, ekkor nyerte el mai formáját, 51 m magas tornyára is ekkor került fel Szent Mihály szobra. Jelenleg múzeum működik benne, ahol fegyvergyűjteményt és a pozsonyi erőddel kapcsolatos kiállítást lehet megnézni.
Chatam Sófer mauzóleum
A Chatam Sófer vagy Mózes Sófer néven is ismert Moshe Schreiber egy világszerte ismert pozsonyi rabbi volt. 1806-ban lett a város főrabbija, ő alapította a rabbiszemináriumot a városban. Az oktatás magas színvonalának és a szemináriumnak a hírneve egész Európát bejárta. Chatam Sófer az európai zsidóságra is nagy hatással volt, neki köszönhetően fejlődött a pozsonyi a világ egyik legmeghatározóbb zsidó oktatási intézményévé. Sírját 1923-ban még Albert Einsteint is látogatást tett.
Prímási Palota
A gyönyörű, neoklasszicista stílusú épület a szlovák főváros központjában áll. 1778-ban épült, azóta is Pozsony egyik legszebb épületének tartják. A tetején látható bíborosi kalap nemcsak az épület, de egyben a város jelképe is lett. Legszebb része a Tükörterem, ami sokban hasonlít ugyan a versailles-ihez, de jóval kisebb annál. Történelmi jelentőséggel is bír, Napóleon és I. Ferenc ebben a teremben írták alá 1805-ben a pozsonyi békét. A palotában a Habsburgokról készült festmények láthatók, köztük az egyik Mária Terézia koronázását ábrázolja. Szobái gyéren bútorozottak ugyan, de kiemelkedő látnivalóik a 17. századi angol gobelinek és a hatalmas csillárok.
Pozsonyi vár
Kilátással a városra egy dombtetőn ül a vár, melynek helyén már a 9. században is erőd állt. Fordulatos történelme csúfos véget ért 1881-ben, amikor tűz martaléka lett és az 1900-as évek közepéig hagyták így heverni. Akkor szépen felújították, így ma már régi fényében tündököl és méltán a turisták egyik kedvelt attrakciója Pozsonyban. Itt működik a Nemzeti Múzeum is, melynek nagy részét a művészeteknek szentelték. 3500 festményt, szobrot lehet megnézni hazai és külföldi művészek alkotásában, a szakrális művészet egy különteremben kapott helyet, akárcsak a modern alkotások vagy a királyi portrék. A kiállítások között nagyon érdekesek a szlovák üvegtárgyakat, faragott bútorokat, fegyvereket, sisakokat, páncélokat bemutató tárlatok is.
