CalaisA tengerparti üdülőhely Franciaország észak-nyugati partján fekszik. Az Angliai Dovertől csupán 40 km választja el – ez a La Manche-csatorna legrövidebb szakasza -, tiszta időben Dover fehér szikláit is látni lehet Calais partjairól. Ez Franciaország legforgalmasabb kompkikötője, főleg azóta, hogy a két nagy riválist, Dunkerque-et és Boulogne-t megfosztották ettől a jogától.

Calais ugyan nem a szépségéről híres, mégis különleges hangulatát sejteti a tény, hogy évente turisták milliói látogatnak el ide. Bár sokan csak állomáshelynek tekintik, bőven akad látnivaló, ami jónéhány napra elegendő programot biztosít.

Franciaország és Anglia kapcsolata a földrajzi közelség miatt mindig szoros volt. A történelem hol elválasztotta, hol közelebb hozta egymáshoz a két országot, de az angol hatás még ma is jól érezhető Calaisban – a városban szinte második anyanyelvként beszélik az angolt és a turisták túlnyomó többségét is a britek teszik ki.

A kikötőt a második világháborúban az angolok lerombolták, hogy a németek ne használhassák kiindulópontnak Anglia megtámadásához. De a történelmi szálak jóval korábban összefonódtak, már a 14. században. III. Edward a százéves háború alatt, 1347-ben foglalta el Calais városát, mely ettől kezdve közel két évszázadon át, egészen 1558-ig angol kézen maradt. Elvesztésekor hangzott el Tudor Mária angol királynő híres mondata: “Ha meghalok és felnyitnak, ott fogják találni Calais-t a szívemben.”
Hogy Calais visszakerült a franciákhoz, ez nem volt akadálya a kapcsolatok fennmaradásának. A nottinghami csipkeverők ide csempészték át gépeiket, hogy beindítsák Franciaországban is a csipkeverő ipart, Oscar Wilde itt rejtőzött el a világ elől és napjainkban évente 9 millió brit turista dönt úgy, hogy hosszabb-rövidebb ideig tartó látogatást tesz a városban.

Calais a II. világháború alatt óriási károkat szenvedett, de utána szinte azonnal újjáépítették. A városnak ebből kifolyólag azonban nem sok történelmi épülete maradt fenn, így eredeti arculatából ma már alig-alig látható valami.
A város két részre oszlik, az óváros, vagyis a háború után újjáépült rész Calais-Nord, az üzletekkel, sugárutakkal teli része pedig Calais-Sud.
Calais-Nord a századfordulón még egészen másként festett, a régi épületek hiánya miatt viszonylag hamar bejárható. Gyakorlatilag a zord külsejű Tour de Guet, a 13. századi őrtorony az egyetlen középkori épülete, mely túlélte a bombázásokat. Innen a Rue de la Paix vezet el a Notre Dame templomig, ahol Charles de Gaulle feleségül vette a helybeli Yvonne Vendroux-t 1921-ben. A város legrégebbi temploma az angol és a flamand stílusjegyek kombinációját viseli magán. A háború alatt súlyosan megsérült, ma viszonylag elhanyagolt állapotban van.

Hotel de Ville. CalaisCalais-Sud jóval több izgalmat tartogat, ez a mai város szíve, tele éttermekkel üzletekkel és Európa egyik leghatalmasabb bevásárlókomplexumával. A hídon átkelve már messziről láthatjuk a város emblematikus épületét, a Hotel de Ville-t, vagyis a Városházát, melynek óratornya 60 m-rel magasodik a környező házak fölé. Az extravagáns flamand stílusú épület 1926-ban készült el és csodával határos módon sértetlenül élte túl a világháborút. Kissé eltörpül az épület mellett Rodin híres alkotása, a hat bronzszoborból álló Calas-i Polgárok szoborcsoport, mely a város történetének egyik legszomorúbb, egyben legmeghatóbb eseményének emlékét őrzi. Amikor III. Edward bevette a várost, annak lakói végső elkeseredésükben kegyelmet kértek a királytól. Edward ultimátumot adott, hat önkéntest kért a várostól, akik a város kulcsainak átadása után hajlandóak feláldozni életüket Calais többi lakójáért. A város hat legelőkelőbb embere járult Edward elé rongyokba burkolózva, de életüket végül a királyné közbenjárására Edward megkímélte.
A szoborcsoport mögött találjuk a Városházát. A gyönyörű, neo-flamand stílusú épület 14 éven át készült, építését a második világháború lezárását követően fejezték be. Az épület a város főterén áll és turisták is látogathatják. Érdemes betérni és megnézni a festményeket, a díszesen festett üvegablakokat, melyek a távozó angolokról mesélnek történeteket. A hozzá csatlakozó óratoronyból minden órában harangjáték zengi be a várost.

CalaisA helyieken kívül valószínűleg nem sok francia hangoztatja, hogy Calais partjai mennyire szépek, annál is inkább, mivel csak nagyon kevesen vannak tisztában ezzel. A városközponttól a széles, homokos strand csupán 1 km-re fekszik. A strand környéke nagyon jól kiépült, éttermek, kávézók kínálják a gasztronómiai specialitásokat, a vásárokban szuveníreket szerezhetünk be, míg a gyerekeket különböző szórakozási lehetőségek, pl. minigolf pálya várja.
A strandon látszólag véget nem érő sorban követik egymást a kis fehér kunyhók, melyekkel a part igazán képeslapokra kívánkozó képet nyújt. Röplabdázni, vitorlázni is lehet, de ha inkább csak pihennénk, piknikezés közben is magunk mögött hagyhatjuk a világ zaját, miközben belefeledkezünk a hajókat kísérő sirályok látványába. A világ urainak fogjuk magunkat érezni – mindezt 10 percnyire Calais belvárosától.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here